Keller kérdésekkel fordult Polthoz

Keller László az előző kormány idején történt, szerinte több milliárdos kárt okozó cselekmények ügyében megszüntetett nyomozások miatt Polt Péterhez fordult csütörtökön. "Mit kíván tenni a nyomozóhatóságok gyakorlatában felmerülő ismétlődő hibák és visszásságok ügyében?" - címmel írásbeli kérdést intézett a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára a legfőbb ügyészhez.

Dr. Szili Katalin asszonynak az Országgyűlés Elnökének
Helyben

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 91. paragrafus (2) bekezdésére hivatkozva bejelentem, hogy írásbeli választ igénylő kérdést kívánok feltenni dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úrhoz "Mekkora veszteséget okozott, okozhatott a Magyar Fejlesztési Bank Rt. kötvénykibocsátása?" címmel. A választ az Országgyűlés ülésén kívül, írásban kérem.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

A Magyar Fejlesztési Bank Rt. 2001 februárjában egy informális kormánydöntés alapján 445,5 millió euró összegű kötvény kibocsátásáról döntött. Az informális kormánydöntés, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 2001 júniusában meghozott alapítói döntése a kötvénykibocsátás céljaként a Mol Rt. részvényeinek felvásárlását jelölte meg.

A kötvénykibocsátás, azaz a forrásbevonás fix, 5,25 százalékos kamatozással történt meg. Ezzel szemben az MFB Rt. a bankközi piacon 4,5 százalékos kamatszinten helyezte ki a 445,5 millió eurót, anélkül, hogy a kamatkockázatot és az árfolyamkockázatot swap ügyletekkel vagy más módon lefedezte volna.

Amennyiben a fenti tranzakciókat az egyéb befolyásoló körülményektől izoláltan elemezzük, úgy meg kell állapítanunk, hogy a bankot, és rajta keresztül a magyar államot éves szinten - minimum 800.000.000 forint veszteség érte.

Az ügyben a Tisztelt Ügyészség szigorú felügyelete alatt büntetőeljárás van folyamatban, így, mint a nyomozást felügyelő szerv, nyilvánvalóan kellő képet kaptak az ügy részleteiről, és a fenti banki műveletek hatásairól is megfelelő rálátással rendelkeznek. Erre tekintettel, kérem, hogy az alábbi kérdéseimet megválaszolni szíveskedjék.

1. Utasíthatja-e jogszerűen egy informális kormánydöntés az MFB Rt-t nagy összegű kötvénykibocsátásra? Alapítói döntésnek számít-e az informális kormánydöntés?
2. Törvényes volt-e a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter 2001 júniusában hozott alapítói döntése, melyben a Mol Rt. részvényeinek felvásárlására utasította a bankot?
3. A privatizációról szóló törvény értelmében van-e törvényes lehetőség arra, hogy egy állami pénzintézet felvásárolja a Mol Rt. részvényeinek 25 százalékát?
4. Ha törvénytelen volt az informális kormánydöntés, vagy akár az alapítói döntés, akkor milyen felelőssége van a döntést meghozó személynek? Hogyan alakul a felelősség kérdése, ha a törvénytelen döntésen alapuló kötvénykibocsátás kárt okoz a költségvetésnek?
5. Ha Mol-részvények 25 százalékának megvásárlása volt a cél, akkor milyen konkrét lépéseket tett a bank ennek érdekében?
Vásárolt-e akár egyetlen Mol-részvényt is az MFB Rt.?
6. Mekkora veszteséget okozott, okozhatott az MFB Rt. ominózus
kötvénykibocsátása?
Várom válaszait.

Budapest 2003. július 14.
Tisztelettel:
Keller László