Keller kérdésekkel fordult Polthoz

Keller László az előző kormány idején történt, szerinte több milliárdos kárt okozó cselekmények ügyében megszüntetett nyomozások miatt Polt Péterhez fordult csütörtökön. "Mit kíván tenni a nyomozóhatóságok gyakorlatában felmerülő ismétlődő hibák és visszásságok ügyében?" - címmel írásbeli kérdést intézett a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára a legfőbb ügyészhez.

Dr. Szili Katalin asszonynak az Országgyűlés Elnökének
HELYBEN

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 91. paragrafus (2) bekezdésére hivatkozva bejelentem, hogy írásbeli választ igénylő kérdést kívánok feltenni dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úrhoz "Ki a felelős az új autópálya-szakaszok rossz minőségéért?" címmel. A választ az Országgyűlés ülésén kívül, írásban kérem.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

2001. augusztus 8. napján - az Ön részére címezve - feljelentést tettem ismeretlen tettes ellen, mivel álláspontom szerint az M3-M30-as autópálya építése során bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel. Feljelentésemben előadtam, hogy az épülő út minőségével kapcsolatosan több szakmai vélemény komoly aggályokat támasztott. Ezek szerint a kivitelezési tervtől eltérő betonréteg került felhordásra, a humusz réteg nem került eltávolításra, a fagyvédő iszapmentes kavicsréteg nem felelt meg a követelményeknek stb. Összességében a beruházást kezdettől fogva figyelemmel kísérő szakemberek véleménye szerint az építési hibák súlyosak és veszélyesek voltak. Erre tekintettel kértem a Tisztelt Legfőbb Ügyész urat, hogy a vizsgáltassa meg a minőségi kifogásokat, illetve azt, hogy a kivitelezésért felelős személyek részéről felmerül-e bűncselekmény (rossz minőségű termék forgalomba hozatala vagy csalás) elkövetésének gyanúja.

Két évvel ezelőtti feljelentésemben már megfogalmaztam, hogy alapos a gyanú arra, hogy az adófizetők pénzéből nem a szakmai elvárásoknak és előírásoknak megfelelő beruházás valósul meg, az adófizetők pénze nem teljes mértékben az autópálya építését szolgálja.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség feljelentésem alapján a nyomozás elrendelését megtagadta. A megtagadó határozattal szemben tett panaszomat a Legfőbb Ügyészség elutasította.

Panaszomban egyértelműen utaltam arra, hogy a Büntető törvénykönyv 392. paragrafusában meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalának, valamint a 295. paragrafusában definiált minőség hamis tanúsításának megállapítására a feljelentés kiegészítésben alkalmazott módszer teljességgel alkalmatlan, ennél fogva a nyomozás megtagadása sem állja meg a helyét. A nyomozó hatóság nem vizsgálta azt, hogy a minőséget ellenőrző szervek tanúsítása valós vagy hamis. Ezzel szemben szükségtelen volt a vizsgálat tárgyává tenni azt, hogy a minőséget tanúsító szervek milyen bonyolult eljárási móddal tanúsították az út jó minőségét. Panaszomhoz mellékeltem azokat a 2001. november 18. napjánkészült felvételeket, melyekből megállapítható volt az út alapjának fokozatos tönkremenetele, a frissen lerakott aszfaltréteg azonnali javításának szükségessége, az aszfaltréteg kézzel történő felszedhetősége. Ilyen információk birtokában helyezkedett a nyomozó hatóság arra az álláspontra, hogy szakértő kirendelésére - vagy egyéb bizonyítás elrendelésére - nincs szükség.

Ezt követően több írásbeli választ igénylő kérdést intéztem a Tisztelt Legfőbb Ügyész úrhoz az ügyészség eljárásával kapcsolatosan, továbbá az épülő autópálya minőségét illetően, de az ügyészség álláspontja nem változott meg, és nem indult nyomozás az ügyben.

A Vegyépszer Rt. és a Betonút Rt. által létrehozott Magyar Autópálya-építő Konzorcium építette az M3-M30-as autópálya legutolsó pályaszakaszát, de ugyanezen kivitelezői csoport végezte el - az M3-M30-as építésével egyidejűleg, vélhetőleg ugyanazon technológiával - az M7-es autópálya felújítását is.

Az elmúlt napokban a média egyik központi témájává vált, hogy az M7-es autópálya 73. és 80. kilométer közötti szakaszán ujjnyi széles, mindkét sávot átszelő, keresztirányú repedések keletkeztek.
A szakértői vélemények szerint a nem megfelelő eljárás következményeként alakultak ki a töredezések. Hasonló problémák normális esetben csak 10-15 év után jelentkezhettek volna. Kiderült az is, hogy a pályaszerkezet védelmére kialakított víztelenítés sem látja el a feladatát. Információim szerint 1300 hibabejelentés érkezett a fenntartó részéről az út minősége kapcsán.

A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Magyar Autópálya-építő Konzorcium nem megfelelő munkát végzett, az autópályák minősége rendkívül rossz. Mindezen tények a 2001-ben tett feljelentésemben foglaltakat támasztják alá. Úgy érzem, hogy ha akkor az építések alatt vizsgálat indult volna, akkor fény derülhetett volna a minőségen aluli munkákra (esetleg az ezzel kapcsolatban megvalósult bűncselekményre is). Mindenképpen megspórolható lett volna az a bonyodalom, melyet a megjelent - és az elkövetkező években folyamatosan megjelenő - repedések korrekciója, és az azzal járó útlezárások okozza majd az autósoknak.

A Tisztelt Legfőbb Ügyész úr 2002. január 17. napján küldött levelében arról tájékoztat, hogy a nyomozó hatóság feljelentésem elbírálásának időpontjában még nem volt abban a helyzetben, hogy a bűncselekmény gyanújára utaló adatok alapossága, vagy alaptalansága kérdésében megnyugtatóan állást tudott volna foglalni. Véleményem szerint az M7-es autópályán megjelent károk alátámasztják azt, hogy a Konzorcium messze minőségen aluli munkát végzett, a szakmai követelményeket nem tartotta be.

Fentiekre tekintettel tisztelettel kérem a Legfőbb Ügyész urat, hogy az alábbi kérdéseimet megválaszolni szíveskedjék:

1. Miként revidiálja korábbi álláspontját a Tisztelt Ügyészség most, hogy a minőségi hiányosságok egyértelműen kimutathatók, a Magyar Autópálya-építő Konzorcium által épített egyes útszakaszok pedig életveszélyessé váltak? Van-e helye most annak, hogy hivatalból eljárást kezdeményezzen a felmerült körülmények alapján?
2. Ki a felelős a keletkezett repedésekért, az autópálya rossz minőségéért?
3. Ki a felelős azért, hogy annak idején az állam részéről minőségi kifogásokat nem támasztottak, a pályaszakaszokat minőségileg rendben találták?
4. Ki felel azért, hogy a Legfőbb Ügyészség a legalapvetőbb vizsgálatok elrendelése nélkül foglalt állást a minőségi kifogások kapcsán megfogalmazódott bűncselekményre utaló gyanú kérdésében?
Válaszait előre is köszönöm.
Budapest, 2003. július 16.
Tisztelettel:
Keller László