Újsághirdetés vezethet az érdi ingatlanmaffia nyomára

Egy közel két éve kezdődött telekügy azt mutatja, az ingatlanmaffiózók a Budapesthez közeli Érden is megjelentek. A csalók a ma már klasszikusnak mondható eszközökhöz folyamodtak: vélhetően hamis okmányokkal tulajdonosoknak adták ki magukat, majd a valódi tulajdonosok tudta nélkül eladták a szóban forgó telket. Az ingatlant később fiatal házasok vették meg, akik most futhatnak a pénzük után. A rendőrségnek egy 2001-es újsághirdetés jelentheti az egyetlen kapaszkodót az ügyben, amely a helyi földhivatal felelősségét is felveti.

Ezeknek a földmunkáknak a nyomaival szembesült a károsult idén áprilisban. Az idős hölgy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az Érdi Rendőrkapitányságon, amelynek nyomozói eljárást indítottak az ügyben. A kapitányságnak az elmúlt egy évben ezen az ügyön kívül két hasonló esete volt, amelyekben mára már lezárták a nyomozást. A rendőrségen az [origo] megkeresésére elmondták: a felkért írásszakértő megállapította, hogy a 2001. november 5-i adásvételi szerződésen valóban nem a feljelentést tevő károsult aláírása szerepel.

A rendőrök meghallgatták azt az érdi férfit is, aki 2001 novemberében megvette az ingatlant. Ő azt mondta, hogy az Expressz hirdetési újságban olvasta a Börzsöny utcai ingatlanról szóló hirdetést. Jelentkezett a megadott elérhetőségen, majd az állítólagos eladókkal megkötötte a szerződést.

Az Érdi Rendőrkapitányság sajtóreferensének elmondása szerint lényegében csak egyetlen nyom maradt a magukat eladónak feltüntető csalók felkutatására. Ha a vevő igazat mondott, és valóban újsághirdetés alapján került kapcsolatba velük, akkor tulajdonképpen csak azt kell megtalálni, hogy ki adta fel a 2001-es hirdetést. Már az is segíthet, ha sikerül előbogarászni a kérdéses szöveget, amelyben nyilván szerepelt valamilyen elérhetőség, cím vagy telefonszám. A hirdetés keresése ugyanakkor még folyamatban van - mondta a sajtóreferens, aki szerint nem lesz egyszerű azt megtalálni.

Az ügyben felvetődik az Érdi Földhivatal felelőssége is. Kérdés ugyanis: hogyan fordulhatott elő az, hogy a hamis adatokat tartalmazó adásvételi szerződés ellenére is bejegyezték a Börzsöny utcai ingatlanra vonatkozó tulajdonosi változást. Ha az ügyintézők összehasonlították volna a telek meglévő tulajdoni lapján lévő adatokat az adásvételi szerződéssel, akkor kiderülhetett volna, hogy valami nem stimmel az adásvétel körül.

A jelek szerint azonban a földhivatalban senkinek nem szúrt szemet az, hogy a két dokumentum között jelentős különbségek vannak, és szó nélkül bejegyezték a tulajdonjogi változást. (Arról, hogy közben az egyik bejegyzett tulajdonos elhalálozott, a földhivatalban nem tudtak, a halálesetről ugyanis nem kaptak értesítést. Sőt, az eltelt évtizedek alatt sem rendeződött még, ki örökli az elhunyt után maradt ingatlanrészt a családon belül.)

Az Érdi Földhivatal vezetője, Erhardt Patrícia az [origo]-nak elmondta: a kérdéses ingatlanon a tulajdonosok 1949-ben szereztek tulajdonjogot. A hivatalvezető közölte: a betétlapokon, amelyet a járásbíróságok alatt működő Telekkönyv vezetett, a legtöbb esetben semmilyen azonosító adat nem szerepelt a tulajdonosok nevén kívül. Ezeket a betétlapokat az 1972-ben létrehozott földhivatalok úgynevezett manuális tulajdoni lapokra vezették át. Erhardt Patrícia ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy ezek a manuális lapok csak akkor egészültek ki újabb adatokkal, ha a tulajdonosok megadták azokat a földhivataloknak

Az érdi hivatal vezetője szerint a Börzsöny utcai ingatlan esetében ez nem történt meg, tehát a 2001-es adásvételnél még mindig csak az 1949-es adatok, vagyis a nevek szerepeltek a tulajdoni lapon. Erhardt szerint a 2001-es tulajdonosváltozási bejegyzés idején a hivatal így nem tudhatta, hogy az adásvételi szerződésen szereplő egyéb adatok nem egyeznek meg a valósággal

A földhivatal vezetője emlékeztetett arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartás kizárólag alaki, tartalmi vizsgálatot végez az okiratokon, az adásvételben résztvevők személyazonosságának igazolása ugyanis az ügyvédnél vagy közjegyzőnél történik. Erhardt szerint ha az ingatlanok tulajdonosai nem tesznek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek - például lakcímváltozás esetén - akkor azzal éppen az ingatlancsalók dolgát könnyítik meg. A hivatalvezető hozzátette: a Börzsöny utcai ingatlan ügyéhez is hozzájárult az, hogy a tulajdonosok az 1949-es bejegyzés óta nem egészítették ki, és nem módosíttatták személyi adataikat.

A kérdéses, 2001 novemberében született adásvételi szerződés megkötésénél egy érdi ügyvédnő járt el, akit a rendőrség is meghallgatott az ügyben. Szerettük volna megtudni, hogy miként emlékszik az adásvétel körülményeire. Megkérdeztük tőle azt is: ez egyedi eset volt, vagy pedig máskor is közreműködött olyan ingatlan-adásvételi szerződések megkötésében, amelyekről utólag kiderült, hogy az eladói oldalon csalók álltak. Szóban nem kívánt válaszolni kérdéseinkre, és írásos megkeresésünkre sem reagált.

A már hónapok óta zajló büntetőügy mellett közben polgári jogi lépések is történtek. A károsult hölgy ügyvédje már tavasszal felszólító levelet küldött a felosztott ingatlanon építkezőknek, hogy fejezzék be a munkákat. Tóth Sándor ügyvéd az [origo]-nak elmondta, emellett polgári peres eljárást indítanak, amelyben arra kérik majd a bíróságot, hogy állapítsa meg a Börzsöny utcai telekre 2001 novemberében és azt követően kötött adásvételi szerződések érvénytelenségét. Az ügyvéd szerint az ügy várható kimenetele az lesz, hogy a bíróság megállapítja a szerződések érvénytelenségét, majd pedig a felek megegyeznek egymással.

A legnagyobb vesztesek valószínűleg azok a fiatalok lesznek, akik tavaly több millió forintért megvásárolták az ingatlanokat. Az adásvételkor kiadott pénz után nyilván nagy összeget öltek az építkezésbe is, majd egyszer csak azzal szembesültek, hogy a telek, ahova a házukat tervezték, más tulajdonában van. Megkerestük az egyik érintettet, aki azonban elmondta: nem biztos abban, hogy személyesen a nyilvánosság elé kellene állnia ezzel az üggyel. Hozzátette: ismeretségi köréből kapott olyan tanácsot, hogy nem érdemes "pattogni", mert nem lehet tudni, kik állnak azon ingatlancsalási ügy mögött, amelynek ő is áldozata lett.

(A cikkben szereplő károsult rokoni kapcsolatban áll az [origo] egyik munkatársával. A teleküggyel kapcsolatos történéseket a nyomozás során a rendőrség által is felhasznált dokumentumok és más rendőrségi információk alapján írtuk le.)

Pethő András