2003: A népszerűtlenség éve

2003 elején még az MSZP vezette a közvélemény-kutatásokat, de év végére a Fidesz átvette a vezetését. Az összes politikus népszerűsége csökkent, és hónapról-hónapra esett a szavazni készülők száma is. A Tárki szerint ilyen magas soha nem volt a politikusok elutasítottsága az elmúlt 13 évben, mint az idén. Magyarországon mentek el a legkevesebben az EU-csatlakozásról szavazni. A kormány az idén több népszerűtlen intézkedést hozott, a tavalyi juttatásokról szóló döntéseket megszorítások követték. Közben botrányok és feloldatlan viták sorozata kedvetlenítette el az embereket a politikától. Közülük is kiemelkedett a brókerbotrányként elhíresült sikkasztási ügy.

A magyar külpolitika legfontosabb eredménye az idén az EU-csatlakozási szerződés áprilisi aláírása volt, akkor is, ha erre az évre már csak formaságok jutottak.

Taszár

Az iraki háború kapcsán Magyarország - hasonlóan a többi kelet-európai országhoz - az amerikaiak mellé állt, kiváltva ezzel elsősorban Franciaország rosszallását. Medgyessy Péter a háború kitörése előtt aláírta azt a levelet, melyben állam- és kormányfők jelzik, hogy elfogadják az Egyesült Államok háborús érveit. Magyarország engedélyezte, hogy a taszári katonai bázison ellenzéki irakiakat képezzenek ki rendőri és közigazgatási feladatokra. Több ezer fő kiképzésére számított a kormány, de csak néhány tucat ember vett részt a taszári foglalkozásokon. Magyarország átengedte légterét is az amerikai katnonai gépeknek, és sínjeit a hadi felszerelést Törökországba szállító vonatoknak.

A háború után a kormány ragaszkodott ahhoz, hogy Magyarország részt vegyen a nemzetközi megszállásban. Az ellenzék jelezte, hogy a kétharmados többséget igénylő döntést csak ENSZ vagy NATO kérésre szavazzák meg. Kovács László külügyminiszter hiába érvelt, hogy ezek megszerzése lehetetlen, viszont Magyarország számára nagy presztízsveszteség lenne kimaradni a megszállásból. Azonban az ENSZ-felhatalmazás mégis megérkezett, és elindulhatott egy 350 fős magyar szállítóalakulat Babilon közelébe, al-Hillahba. A katonai részvételt legkeményebben az MDF ellenezte, a párt most is a csapatok hazarendelését követeli.

A kormány elfogadta a státustörvény módosítását, de az új változatot is nehéz volt elfogadtatni Szlovákiával és Romániával. Kimaradt a törvényből több szimbolikus elem (egységes magyar nemzetről szóló bevezető, nem lehet nemzeti jelkép a magyarigazolványokon) és több kedvezmény is kimaradt az új változatból. Az iskolai támogatásban részesülők köre viszont bővült. Először Romániával sikerült megegyeznie a magyar kormánynak, hogy Bukarest engedje a törvény végrehajtását. Szlovákia viszont decemberig ellenkezett, többször is meglepve a kompromisszumra számító magyar diplomatákat, és a Pozsonyban kormányon lévő Magyar Koalíció Pártját is.

Medgyessy magyar, Nastase román miniszterelnök

Az év elején így egyértelműen Romániával volt jobb viszonyban Magyarország, de a jó kapcsolat a két miniszterelnök közös, késő nyári vadászatáig tartott csupán. Románia ugyanis egy korábbi megállapodást megsértve nem járult hozzá, hogy idén helyére kerüljön az aradi Szabadság-Szoborcsoport. Az azóta is megoldatlan vita ismét feszültté tette a két ország kapcsolatát.

A Fidesz egyértelműen kiállt Tőkés László új politikai szervezete, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mellett. Az erdélyi magyar autonómiáért küzdő mozgalom ellen az összes román párt egységesen fellépett, az RMDSZ túl radikálisnak ítélte követeléseiket, a román rendőrség pedig többször is zaklatta a szervezőket.

Medgyessy Péter folytatta a nagy országok meglátogatásának programját. Amerikai és oroszországi útja után idén Kínába és Indiába látogatott, népes delegáció kíséretében.

Magyari Péter