Mádlhoz fordul S. Kitti kegyelemért

Kegyelmi kérvényt nyújt be Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz a nevelőapja megöléséért jogerősen két év két hónap börtönbüntetésre ítélt tótújfalui S. Kitti ügyvédje. A 15 éves lány édesanyja elmondta: Kitti nem szeretné börtönben megszülni gyerekét, ennek érdekében minden törvényes lehetőséget megpróbálnak kihasználni.

1995. október 24-én a Legfelsőbb Bíróság másodfokú, jogerős ítéletével két év, börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte emberölés bűntette miatt Binder Györgyit. A nő gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kislányát 1993 szeptemberében - hogy megmentse a további szenvedéstől - úgy ölte meg, hogy a fürdőkádjába dobta a bekapcsolt hajszárítót. 1996. május 16-án Göncz Árpád köztársasági elnök kegyelemből négyévi próbaidőre felfüggesztette Binder Györgyi börtönbüntetésének végrehajtását.

1996. február 28-án a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletet hozott az 1994. december 2-i szajoli vasúti katasztrófa ügyében, melyben 31-en vesztették életüket. Az elsőrendű vádlottat, Szűcs Ferenc váltókezelőt vasúti közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetése vétségében találták bűnösnek, és öt és fél év fogházbüntetésre ítélték. Szűcs a börtönben példásan viselkedett, és három évvel végzetes tévedése után kegyelemmel szabadult.

1998. március 4-én Göncz Árpád államfő kegyelemből megszüntette a Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke ellen indított büntetőeljárást, melyet sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt indítottak ellene.

1998. április 30-án a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében 11 rendbeli vesztegetés bűntettében bűnösnek találta Kunos Pétert, az Agrobank egykori vezérigazgatóját, s két év végrehajtandó szabadságvesztéssel sújtotta. 1998. november 9-én Göncz Árpád köztársasági elnök helyt adott a kegyelmi kérelemnek, ám egy nappal később Dávid Ibolya igazságügy-miniszter nem ellenjegyezte az államfő kegyelmi határozatát. Döntését azzal indokolta, hogy a kérvényben elsősorban Kunos Péter egészségi állapotára való hivatkozás szerepel, ezt azonban az igazságügyi orvosszakértői vélemény nem támasztja alá. Dávid Ibolya másik indoka az volt, hogy nem kívánta felülbírálni a Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét.