Kockázatos lépés hitelekre alapozni a sztrádaprogramot<br/>

A Népszava információi szerint a Magyar Fejlesztési Bank saját forrásai felhasználásával kívánja elkezdeni a kormány által meghirdetett autópálya-programot. A korábbi nyilatkozatok szerint április elején, azaz két hét múlva kezdődnének az építkezések, ám a nagyobb hazai útépítő cégekkel még fel sem vették a kapcsolatot a kormányzat képviselői.

A kormányzat tervei szerint legkésőbb április elején - azaz alig két hét múlva - megkezdőnek az autópálya-építések. A beruházások finanszírozási hátterére vonatkozó információkat azonban - üzleti érdekekre hivatkozva - még mindig titokban tartja az építkezések anyagi bázisának megteremtésével megbízott Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A projekttel kapcsolatban teljes a hírzárlat. A pénzintézet mindössze annyit árult el terveiről, hogy az útépítések elindításához szükséges összeget saját forrásaiból biztosítja majd.

A Népszava információink szerint azonban a bank az ÁPV Rt. által biztosítandó 32 milliárd forintos tőkeinjekció felhasználása esetén sem lesz képes saját erejéből fedezni az idei évre tervbe vett építkezések hozzávetőleg 80 milliárd forintos költségeit. Így a Népszava értesülései szerint az MFB - magyar bankoktól - mintegy 50 milliárd forint összegű, egyéves futamidejű áthidaló kölcsönt vesz majd fel. A későbbiekben pedig - ugyancsak hazai pénzintézetek közreműködésével - közép- és hosszú lejáratú autópálya-kötvényeket bocsát ki, hogy biztosítani tudja az építési munkálatok pénzügyi hátterét. Úgy tudjuk: az értékpapírok ősszel kerülnek majd forgalomba, a kötvényből befolyt összeget és annak kamatait azonban csak 2-5 év türelmi idő után kezdené törlesztetni a bank.

Szakértők szerint bizonytalanná teszi az autópálya-beruházások megvalósulását, hogy a kormányzat teljes egészében kölcsönökből kívánja finanszírozni az építkezéseket. Szakemberek úgy vélik: már akkor megfelelő nagyságú pénzügyi fedezet állna rendelkezésre a tízéves autópálya-építési program végrehajtásához, ha a kormányzat az autósoktól évről évre beszedett összegnek csak a tíz százalékát a sztrádaépítésekre fordítaná.

A Közlekedéstudományi Intézet számításai szerint a magyarországi autótulajdonosok évente legalább 500-600 milliárd forint bevételekhez juttatják az államot: többek között fizetik a különböző adókat - például az üzemanyag árában lévő igen magas adót -, illetékeket, biztosításokat, vizsgadíjakat, alkatrészt vásárolnak - ezek ára egyebek mellett vámköltséget és forgalmi adót tartalmaz -, ezenfelül költenek parkolásra, sztrádadíjra, fuvarengedélyre.

Ezért abban az esetben - állítják a szakértők -, ha a kormányzat hajlandó lenne a költségvetési forrásokból áldozni az útépítésekre, már a járműtulajdonosoktól beszedett bevételek tizede - évi 50-60 milliárd forint - is elegendő lenne a tíz évre szóló, összesen mintegy 600 milliárd forint kiadással járó autópálya-program megvalósításához. (A hálózatfejlesztési tervek szerint az elkövetkezendő évtized alatt 600 milliárd forintból 600 kilométer autópályának kellene elkészülnie.) A kormányzat azonban a bevételeknek eddig is - az európai országokéhoz képest - példátlanul alacsony hányadát "forgatta vissza" a közlekedési ágazatba. Az Európai Unió országaiban az elmúlt években az ágazatból származó források 30-110 százalékát fordították a "közutas" ágazat fejlesztésére. (Vagyis némely uniós tagország többet költött a közúti közlekedés támogatására, mint amennyi bevételt "termelt" az ágazat.) Hazánkban azonban csupán a bevételek 10-15 százalékát költötték az ágazat fejlesztésére. Idén pedig várhatóan tovább csökken ez az arány, mivel a kormányzat - annak érdekében, hogy kibújhasson a közbeszerzési eljárások lefolytatása alól - egyetlen fillért sem szándékozik a költségvetésből az új autópályák építésére kiadni.

Az idei évre elkülönített mintegy 27 milliárd forintos állami hozzájárulást ugyanis a meglévő gyorsforgalmi utak fenntartására kívánja költeni, holott a tízéves pályaépítési programról szóló, tavaly májusban elfogadott kormányhatározat szerint a sztrádák fenntartásának költségeit az autópályadíjakból kellene fedeznie az állami autópálya-társaságoknak. Emellett a kormány autópálya-programjában az is szerepelt, hogy a költségvetés tíz év alatt 206 milliárd forinttal járul hozzá a hálózatbővítéshez. A program meghirdetése óta azonban nem jutott költségvetési pénz a beruházásokra, emiatt 1998 óta egyetlen kilométer új autópálya sem épült.

Az általunk megkérdezett szakemberek már a tavalyi év elején - az új autópálya-fejlesztési koncepció elfogadásakor - figyelmeztettek rá: kockázatos lépés hitelekre alapozni a tízéves autópálya-program végrehajtását. Ugyanis amellett, hogy bizonytalan a kölcsönök megszerzése, a hitelek igénybevétele drágábbá teszi az építkezéseket. Ezenfelül aggályosnak találták, hogy az állam által most felvett kölcsönöket - mivel felvételükkor az állam törlesztési haladékot, úgynevezett türelmi időt kér - a következő kormányzati ciklus alatt az autósoknak kell majd visszafizetniük. A program bírálói szerint félő, hogy a hiteltörlesztések megkezdésekor nem lesz elegendő központi forrás a felvett kölcsönök visszafizetésére, emiatt újabb adóemelésekre kerülhet sor, ami azt eredményezheti, hogy az elkövetkezendő években az elviselhetőnél nagyobb mértékűre növekedhetnek majd az autótulajdonosokra nehezedő anyagi terhek.

(Népszava)