Antal Gábor bíró az ítéletet indokolva tényként állapította meg, hogy a pécsi szülészeti és nőgyógyászati klinika aneszteziológusi képesítéssel is rendelkező orvosa 1993-ban egy, 1996-ban további két nőbetegét indokolatlanul, nőgyógyászati mintavétel ürügyén pihenőszobájába kísérte, ott altató injekciót adott be nekik. A sértettek egyike arra is emlékezett, hogy a pihenőszoba heverőjén tért magához, oldalán a meztelen, óvszert viselő orvossal.
A bírósági tényállás szerint a vádlott a történtek után saját gépkocsiján vitte haza két betegét. A "minta" állítólagos elvesztésére hivatkozva kettejüket másodízben is visszarendelte, s újfent megismétlődött az előbbi eset.
Az ítélet megállapításakor a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, a történtek óta eltelt hosszú időt. Súlyosbítónak tekintette a bűnök halmazatát, azt, hogy az orvos kiszolgáltatott páciensei bizalmával visszaélve, folytatólagosan követte el az inkriminált cselekményeket.
Az ítélet szerint a vádlott súlyos, közvetlen életveszélynek tette ki betegeit, amikor indokolatlanul, írásos belegyezésüket mellőzve, orvosi előkészítés és társorvos közreműködése nélkül altatta el őket arra alkalmatlan helyen.
Bár a vádlott a bírósági eljárás folyamán mindvégig tagadta, hogy elkövette volna a terhére rótt bűncselekményeket, azok bizonyítottságát a bíróság a sértettek vallomásainak egybehangzó, hiteles elemeire s az állításaikat alátámasztó hozzátartozói, ismerősi vallomásokra alapozta a bíró.
Bírói bizonyossággal nem volt ugyan megállapítható az erőszakos nemi közösülés ténye, de egy esetben, amikor az altatásból ébredő sértett "rajtakapta" orvosát, legalábbis a kísérlet nyilvánvaló volt.
A vádlottat további három rendbeli, foglalkozása körében szándékosan elkövetett veszélyeztetés, valamint szintén három rendbeli, aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértésében mondta ki bűnösnek a bíróság.
A védelem felmentésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. Az ügyész három nap gondolkodási időt kért, de indítványozta a vádlott előzetes letartóztatásba helyezését. Ezt a bíróság az elrejtőzés, szökés veszélyére való tekintettel azonnali hatállyal el is rendelte, a másodfokú ítélet meghozataláig.
(MTI)