Titkot tartanának a magánnyomozók<br/>

Nehéz helyzetbe juthatnak az ügyvédek, ha védenceik érdekében magánnyomozó segítségét veszik igénybe. A jogi képviselővel ellentétben ugyanis a civil detektívre nem vonatkozik a titoktartási kötelezettség, ezért, ha a hatóság kihallgatja, köteles tanúvallomást tenni, s ezzel olyan bizalmas információk is a nyomozók birtokába juthatnak, amelyek kizárólag az ügyfél védekezését szolgálják.

A szervezett bűnözés elleni törvénycsomag hatálybalépésével, egyes - maffiajellegű - bűncselekmények kapcsán a gyanúsítottra, a vádlottra - illetve ügyvédjére - is bizonyítási kényszer hárul. Minthogy a jogi képviselőknek sem ideje, sem szakmai ismerete nincs a bizonyítékok beszerzésére, kézenfekvő, hogy magánnyomozókat bízzanak meg bizonyos részfeladatokkal. Emellett a bonyolultabb jogesetek körülményeinek tisztázásához szükség lehet a civil detektívek munkájára.

A magánnyomozót - és ez a nemzetközi gyakorlatban nem szokatlan - semmiféle többletjog nem illeti meg, mint amennyi az átlagpolgárnak jár. Pusztán gyakorlata, szakértelme, esetleg apparátusa, nemritkán kapcsolatrendszere segítségével teljesítheti megbízója kéréseit. Az adatgyűjtés, a nem tiltott megfigyelés, elemzés révén gyakran olyan információk is a privát nyomozók birtokába kerülhetnek, amelyek felett a hatóságok elsiklottak vagy kevés figyelmet fordítottak rájuk. Míg azonban a gyanúsítottak védelmét ellátó ügyvédet, illetve irodájának alkalmazottait törvényben rögzített titoktartás kötelezi, az általa megbízott magándetektívre ez nem érvényes.

A civil nyomozó a büntetőeljárásban még relatív mentességet sem élvez, tehát köteles minden részletre kiterjedően vallomást tenni.

Mint azt egy lapunknak név nélkül nyilatkozó magánnyomozó elmondta, emiatt ha például a hatóság számára kellemetlen információhoz jut vagy a nyomozók megtudják, milyen adatokra kíváncsi, az ügyben tanúként kihallgathatják, s a jogszabályok értelmében igazmondási kötelezettség vonatkozik rá. Ha pedig a vallomástételt erkölcsi megfontolásból megtagadja vagy elhallgat valamit, eljárást kezdeményeznek ellene. (A magánnyomozók igazolványát a rendőrség állítja ki, és a tevékenységüket is a hatóság ellenőrzi.) Engedélyét bevonhatják, hivatását tovább nem gyakorolhatja. Ha viszont vallomást tesz, összeomolhat a gyanúsított védekezési stratégiája, a rendőrség megtudja, mivel operálhattak volna a bíróság előtt például az ártatlanság bizonyítására. Ez pedig nem csupán a vádlottnak rossz, de például az időközben felkutatott tanúk, informátorok számára rendkívül veszélyes is lehet. Azaz: a hatóság a magánnyomozó "megszorongatása" révén akár ügyvédi titoknak minősülő információhoz is juthat, holott ehhez nem lenne joga.

- Nem talál olyan ügyvédet, aki a jelenlegi helyzetben nyilvánosan beismerné, hogy magánnyomozót foglalkoztat - véli egy ismert fővárosi büntetőjogász. - Aki megteszi, lehetőleg dokumentálatlan módon és kizárólag csak "megbízható emberektől" rendel ilyen szolgáltatást. Ezt kívánja valamennyi érintett - az ügyvéd, a védenc és a detektív - érdeke. Ha ügyvédi szintű titokvédelem vonatkozna a magánnyomozókra, az hosszabb távon javítaná a büntető igazságszolgáltatás színvonalát is - véli a jogász.

Dr. Szövényi György, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara felügyelőbizottságának elnöke a Népszavának elmondta, javasolja, hogy a kamara a felügyeleti jogkörüket gyakorló Belügyminisztériumnál (BM) kezdeményezze a magánnyomozókra vonatkozó törvény módosítását – az ügyvédekkel azonos titoktartás bevezetését. A jogszabállyal kapcsolatos egyéb kifogásokkal már az lkotmánybírósághoz is fordultak, ám beadványukról még nem született állásfoglalás.

Borai Ákos, a BM főosztályvezetője lapunknak elmondta, a tárca nem kívánja megváltoztatni a törvényt. A felvetett anomáliával kapcsolatban hozzájuk eddig jelzés sem érkezett.

A törvény értelmében a magánnyomozó a gyűjtött személyes adatokról csak a megbízót tájékoztathatja, kivéve, ha a megbízás alapjául szolgáló üggyel összefüggésben levő bírósági vagy más hatósági eljárásban tanúként hallgatják ki. A magánnyomozót terhelő titoktartási kötelezettség teljesítése nem sértheti a hatósági eljárás akadályozásának tilalmára vonatkozó rendelkezést.

A magánnyomozói szerződést írásba kell foglalni, ennek tartalmaznia kell a megbízó hozzájárulását ahhoz, hogy nevét és lakcímét a nyomozó nyilvántartja, és ebbe a nyilvántartásba a rendőrhatóság a tevékenység ellenőrzése során betekinthet. A megbízó e hozzájárulása nélkül a szerződés nem jöhet létre. Magyarországon jelenleg 1100 magánnyomozót tartanak nyilván.

(Népszava)