Kedden kezdődik Várhegyi Attila és kilenc társának büntetőpere <br/>

Kedden kezdődik a Budakörnyéki Bíróságon az a 190 millió forintos vagyoni hátrányt okozó bűncselekmények elbírálására hivatott büntetőper, amelynek elsőrendű vádlottja Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, aki a vádiratban szereplő bűncselekmények idején Szolnok város fideszes polgármestere volt.

Várhegyi Attilát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel, továbbá magánokirat-hamisítással vádolja a Pest Megyei Főügyészség az 1990-es évek közepén elkövetett cselekmények miatt. A vádban foglaltak alapján a Büntető törvénykönyv szerint akár 12 éves szabadságvesztés is kiszabható.

Várhegyi Attila 1991-től volt Szolnok polgármestere, majd az 1994-es önkormányzati választásokon a Fidesz jelöltjeként újraválasztották. A vádirat vesztegetésre vonatkozó tényállási része szerint a kampányhoz szükséges pénz előteremtését Várhegyi Attila vállalta magára. Az 1994-es önkormányzati választások előtt a kampány lefolytatásához a Fidesz és pontosan már meg nem határozható arányban Várhegyi Attila részére a Mahir Szolnok Kft.-hez 60, illetve 600 ezer forint közötti összegeket, összesen 1,3 millió forintot folyósított öt szolnoki illetőségű cég, egy pedig erre ígéretet tett.

A kft. ügyvezetője Simó József másodrendű vádlott volt, aki akkor egyben a Fidesz helyi kampányfőnöki teendőit is ellátta. Az ügyészség Simó Józsefet bűnsegédként elkövetett vesztegetéssel és magánokirat-hamisítással vádolja.

Hivatali vesztegetéssel vádolja az ügyészség a per további hat vádlottját: azokat a személyeket, akik a 90-es években az L + L Mérnöki Iroda vezetői, a PR Reklámszervező Bt. képviselői, a Ford Dinasztia Kft. ügyvezetői, a Pharmasol Gyógyszergyártó- és Gyógyszer-kereskedelmi Vállalat vezetői, az Axon Kft. vezérigazgatói és az Elektrosoft Rt. vezérigazgatói tisztét látták el.

A vádirat hűtlen kezelésre vonatkozó része rögzíti: Szolnok Városközpont részletes rendezési tervének (rrt.) megvalósulását az önkormányzat azzal kívánta elősegíteni, hogy befektetésre képes vállalkozókkal opciós szerződéseket kötött. Az rrt. hatálya alá tartozó területekkel kapcsolatos előterjesztést Várhegyi Attila tette meg a közgyűlésnek. Az előterjesztés szerint az opciós szerződésben szereplő beruházók az rrt. időközbeni megváltozásából fakadó károk és a közművesítés költségei folytán térítésmentesen kapnák meg a területeket.

Az önkormányzat illetékes bizottsága kezdetben nem támogatta az előterjesztést, ám Várhegyi Attila megismételt javaslatát már elfogadta a bizottság és a közgyűlés. A vádirat tartalmazza továbbá, hogy az 1995. decemberében Várhegyi Attila által megkötött adás-vételi szerződésekben a szerződéses kötelezettségek nem teljesítése esetére visszavásárlási jogot kötöttek ki. Erről azonban Várhegyi Attila még decemberben, úgynevezett engedményezési szerződésben lemondott.

Utóbb kiderült, hogy a vevők nem teljesítették szerződéses kötelezettségeiket, így az önkormányzatnak pert kellett indítania a szerződések érvénytelenítése érdekében. A vádirat megállapítja, hogy Várhegyi Attila a jogszabályok értelmében felhatalmazás nélkül kötötte meg a szerződéseket, illetve mondott le a visszavásárlási jogról és minderről nem is tájékoztatta a közgyűlést.

A vádirat rögzíti: a mérnökszakértői vélemény szerint a szerződések nem tartalmazzák, hogy a vevő milyen konkrét munkálatok elvégzésére vállalt kötelezettséget, így tulajdonképpen ellenérték nélkül kerültek az ingatlanok a vevők tulajdonába. A vételárak pedig alacsonyabbak voltak az évi piaci forgalmi értéknél. Az önkormányzatot ért több mint 190 millió forintos vagyoni hátrányhoz hozzájárult az is, hogy a vevők helyett ki kellett fizetni a mintegy 3 millió forintos ügyvédi díjat. E tényállás kapcsán a főügyészség hűtlen kezeléssel vádolja Várhegyi Attilán kívül a városi önkormányzat akkori jegyzőjét és a polgármesteri hivatal akkori városgazdálkodási főosztályának vezetőjét.

A büntetőeljárás feljelentéssel indult. A nyomozást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság kezdte el, a nyomozás felügyelete pedig a megyei főügyészség feladata lett volna. Ám elfogultság miatt az ügyet átvette az Országos Rendőr-főkapitányság azóta megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatósága (KBI), a Legfőbb Ügyészség pedig a Fővárosi Főügyészséget jelölte ki a nyomozás felügyeletére.

Szintén a Legfőbb Ügyészség döntött arról, hogy a vádirat elkészítését, benyújtását és a vád képviseletét a Pest Megyei Főügyészség végezze. A főügyészség eredetileg a Szolnoki Városi Bírósághoz nyújtotta be a vádiratot, ám ismét csak elfogultság miatt a Legfelsőbb Bíróság a Budakörnyéki Bíróságot jelölte ki az ügy tárgyalására.

(MTI)

Ajánló: