Közpénzekből elhalászott milliók a Hortobágyon?<br/>

Csaknem egy évvel az Aradi Csaba elleni fegyelmi vizsgálat elrendelése után továbbra sincs nyugalom a Hortobágyon. Ezúttal a Hortobágyi Halgazdaság Rt. közpénzből való megsegítése kavar vihart. A környezetvédelmi tárca a nemzeti park közbeiktatásával próbálja - immár sokadszor és a jelek szerint ismét szabálytalanul - megmenteni veszteségesen működő vállalatát.

Egy a Magyar Hírlap birtokában lévő előterjesztés szerint Skultéty Sándor közigazgatási államtitkár kezdeményezte a környezetvédelmi célalap (kac) felhasználásáról szóló miniszteri rendelet módosítását. Ennek célja, hogy egy új jogcím létrehozásával lehetőség legyen a célalapból a környezetvédelmi tárca (KÖM) tulajdonában lévő Hortobágyi Halgazdaság Rt. megsegítésére.

A Ligetvári Ferenc miniszter által már jóváhagyott elképzelés szerint a halászati rt.-t a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) közreműködésével támogatnák. Mivel a piaci vállalatként működő halgazdaság közvetlenül nem juthat közpénzekhez, a nemzeti park kapná meg közcélú pályázat formájában az rt.-nek szánt összegeket. A pénzt aztán különféle természetvédelmi feladatokat tartalmazó közhasznú szerződések alapján - a lap információi szerint csaknem tucatnyit már előkészítettek - rögtön át is utalná a HNP a halászati társaság számlájára.

A minisztérium vezetőinek döntése azért is meglepő, mert a halgazdaságnak adott hasonló, még a Pepó-időszakban megítélt támogatást a közelmúltban kifogásolta a parlament környezetvédelmi bizottságának ellenőrzési albizottsága. A testület szerint Pepó Pál tavaly decemberben jogszerűtlenül hagyta jóvá, hogy a kac-ból 100 millió forintot utaljanak át a halgazdaság tőkéjének az emelésére. Fodor Sándor, a testület MSZP-s elnöke az MH-nak nyilatkozva úgy fogalmazott: álláspontjuk szerint csak környezetvédelmi feladatokra lehet fordítani a célalap kereteit. Az ügyben állami számvevőszéki (ÁSZ)-vizsgálatot kértek, s mint Fodortól a lap megtudta, az ÁSZ 2001 elejére ígérte a kac-támogatások átvilágítását. A kac felhasználásáról szóló 2/1999. rendelet ismeretében kétséges a KÖM által tervezett új mentőakció szabályszerűsége.

Müller Tibor, a halgazdaság vezérigazgatója is az évek óta maguk előtt görgetett adósságot és a hiteltörlesztéseket tartja cége legsúlyosabb koloncának, így nehezen hihető, hogy tényleg "védett területeken szemétgyűjtésre", "tavak vízszintjének szabályozására" és hasonlókra fordítaná a halgazdaság a kacból származó pénzeket.

Tény ugyanakkor, hogy meglehetősen sanyarú feltételek között kell dolgoznia a halgazdaságnak. Helyzetét nehezíti, hogy a tavak medrének jelenleg is az ÁPV Rt.a gazdája, a KöM csak az adósságot, a hitelállományt és a víztestet vette át. Ezen a helyzeten is változtatna a környezetvédelmi tárca, s a tartozás elengedését szeretné elérni az ÁPV Rt.-nél.

Állandó feszültségforrás, hogy a vonuló madárcsapatok egyik legfontosabb pihenőhelyét jelentő halastavak egyben a nemzeti park legértékesebb területei. Megóvásuk miatt a halgazdaság még a nem védett madarakat sem riaszthatja. A halgazdaság becslései szerint (ezt azonban a nemzeti park szakemberei erős, az rt. pénzügyi mérlegének kozmetikázására szolgáló túlzásnak tartják) évente közel 100 millió forint értékű halat fogyaszt el a tavakon megforduló sokféle és népes madárállomány. Emiatt gyakoriak a nemzeti park és a halgazdaság közti viták. Szakértők szerint a sajátos hortobágyi körülmények sem magyarázzák az rt. évről évre gyarapodó veszteségeit. A halgazdaság idei költségvetési tervezete is azt mutatja, hogy a törlesztések nélkül is a 800 milliós bevételt közel 100 millió forinttal meghaladó kiadással számolt előzetesen az rt. vezetése.

Skultéty Sándor a tárca tulajdonosi szerepével indokolta a halgazdaság megsegítésére indított akciót. Nemzeti érdek, hogy a korábbi hitelek miatt eladósodott halgazdaságnak mentőövet nyújtsanak, hangsúlyozta Skultéty, aki szerint - mint azt előterjesztésében megfogalmazta - az előző években alkalmazott eredménytelen egyszeri tőkeinjekciók helyett egy átfogó program megvalósításával nyereségessé tehető a halgazdaság. Ennek része lenne az rt. kacból való megsegítésén túl a halgazdaság átvilágítása, irányításának racionalizálása. A természetvédők szerint nem lehet a nemzeti park feladata, hogy megsegítsen egy, a területén rosszul gazdálkodó céget. A kusza hortobágyi viszonyok ismerői szerint a legtisztább és vélhetően leggazdaságosabb megoldás az volna, ha a halastavakat a természetvédelem kezelésébe adnák, s a nemzeti parkra bíznák, hogy gondoskodjon hasznosításáról.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2000. január 7.) Pepó Pál tagadja, hogy jogtalanul ítélt volna oda pályázati pénzeket(2000. január 20.)