Pallag László, az olajbizottság elnöke egy hat pontból álló, elnagyolt vázlatot terjesztett hétfőn az olajbizottság elé. Az elnök szerint ezek mentén a pontok mentén haladva kellene a bizottságnak a jelentést megírnia. A képviselők szerint azonban ezt a vázlatot már a bizottság felállításakor is megírhatták volna. Tóth Károly szocialista képviselő egy ennél hosszabb jelentéstervezetet nyújtott be, amely többször érzelmi alapon viszonyul az olajügyekhez. A jelentést elvileg november 30-ig kell elkészíteni. A bizottság hétfőn tartotta az utolsó meghallgatást, amelyet leginkább a kormánypártok és az ellenzék összecsapásai jellemeztek.

Polt Péter (jobbra) és tanácsadója
A bizottság utolsó meghallgatásán Polt Péter legfőbb ügyészt, Katona Béla volt polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztert, Medgyessy Péter volt pénzügyminisztert, Draskovics Tibor volt pénzügyminisztériumi közigazgatási államtitkárt és Csobánczy Péter volt pénzügyminisztériumi helyettes államtitkárt hallgatta meg.

Polt Péter az olajtérképpel kapcsolatban adott felvilágosítást. A legfőbb ügyész lényegében megismételte, amit korábban már sajtótájékoztatóján is elmondott: a bizottságnak átadott két CD valamennyi olyan adatot tartalmazza, amelyet az ügyészség össze tudott gyűjteni és az adatvédelmi biztos ajánlása szerint átadhatott a képviselőknek. Polt többször elismételte, hogy az ügyészségnek nem álltak rendelkezésére az adatok, és nem lett volna kötelességük összegyűjteni azokat. "Csak törvényesen lehet adatokat gyűjteni és kezelni, ezért megkérdeztük az adatvédelmi biztost. A válasz nagyon korlátozó volt" - tette hozzá a legfőbb ügyész.

A két CD-ről a bizottság által kért adatok közül csak a cégek könyvelőjének és adótanácsadójának neve hiányzik - Polt szerint ez adatvédelmi okokból nem közölhető -, ezen kívül a cégekkel kapcsolatos valamennyi, nyilvános adatbázisból elérhető adat megtalálható, így például a cég telephelye, tevékenysége, a cégjegyzésre jogosultak adatai, a tulajdonosok, jogelődök-jogutódok adatai, a beltagok-kültagok neve, a felügyelőbizottságok tagjai mind fel vannak sorolva.

Az adatok azonban nincsenek összekapcsolva, mivel az ombudsman szerint az sértette volna az adatvédelmi törvényt. A bizottság pedig pont azt kifogásolta, hogy használhatatlan számukra az adathalmaz, mivel nem tudnak benne keresni, és nem látják az összefüggéseket. "Hogyan jutott az ügyészség arra a feltételezésre, hogy a bizottság adatbetekintési joga ugyanaz, mint az általános betekintési jog?" - tette fel a kérdést Kóródi Mária szabad demokrata képviselő. "A képviselők titkosszolgálati adatokba is betekinthetnek, tehát több joguk van, mint egy egyszerű állampolgárnak." Polt erre csak annyit mondott: kérdezzék meg erről az adatvédelmi biztost. Őket egyrészt kötötte a törvény, másrészt a bizottságtól kapott levélben egy szó nem volt arról, hogy csoportosítaniuk kellett volna az adatokat - állította.

Polt többször is megismételte: a bizottság bármikor felrakathat egy keresőprogramot, amellyel keresni tudnak az anyagban, és összekapcsolhatják a két CD tartalmát. "Az adatkezelés és az adatátadás két külön dolog" - mondta a legfőbb ügyész. Polt javaslata nagy vitát váltott ki az ellenzék és a kormánypártok között. Az ellenzékiek és Pallag László munkájuk akadályoztatásával vádolták az ügyészséget, míg a kormánypárti képviselők azt mondták: az ellenzék azt akarja, hogy az ügyészség szegje meg a kedvükért az adatvédelmi törvényt.

"Mióta a posztomon vagyok, időm nagy részében az olajügyekkel foglalkozom. Legalább a jó szándékban ne kételkedjenek" - utasította vissza a legfőbb ügyész a bizottság munkájának hátráltatásával kapcsolatos vádakat.

A képviselők azzal a hírrel kapcsolatban is kérdezték Polt véleményét, miszerint az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) titokszakértővel vizsgáltatja, hogy Sándornak az olajbizottság előtt november 7-én tett és a múlt héten nyilvánosságra hozott beszámolója sért-e államtitkot. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője korábban ugyanis azt mondta: ha bebizonyosodik az államtitoksértés, a rendőrség hivatalból feljelentést tesz az igazságügyi szakértő által megjelölt személyek ellen. Polt az ülésen emlékeztetett arra, hogy Sándor meghallgatásán jelen volt a Legfőbb Ügyészség képviselője is, aki véleményt mondott arról, mely mondatok elhagyásával hozható nyilvánosságra a vallomás. "Az ügyészségnek azonban nem áll módjában eldönteni, mely adatok minősülhetnek államtitoknak, melyek nem. Erről egyedül a titokgazda, az ORFK nyilatkozhat" - tette hozzá a legfőbb ügyész.
Polt beszámolt arról is, hogy a bizottsági meghallgatás után a Legfőbb Ügyészség is kihallgatta a volt rendőrtisztet, aki konkrét bűncselekményekről tett említést. A vallomást jelenleg is vizsgálják - mondta.

Katona Béla (jobbra) meghallgatása előtt
Katona Béla meghallgatása nem sok időt vett igénybe, mivel a volt miniszter közölte: amikor hivatalában volt, tilos volt a szervezett bűnözéssel foglalkozniuk, ezért nem tud mit mondani a bizottságnak az olajügyekről.

Az egykori pénzügyminiszter és két volt államtitkár meghallgatása ismét az ellenzék és a kormánypártok vitájába csapott át. A meghívottak ugyanis csak a megjelölt témából, a Q8 nevű kuvaiti cég anyagából készültek fel. A képviselők azonban elsősorban más témában tettek fel kérdéseket, amiket a volt tisztségviselők legtöbbször azzal hárítottak el: nem emlékeznek a régen történt ügyekre. A meghívottakat elsősorban Balogh László MDF-es képviselő támadta, ami miatt az ellenzék hevesen bírálta a politikust. Balogh ugyanis egy konkrét ügyre kérdezett rá a MID 2000 Kft.-vel kapcsolatban. Azt akarta tudni: gyakran előfordult-e, hogy a Pénzügyminisztérium felülbírálta a a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) határozatát. A cég esetében ugyanis a VPOP egy nagyobb büntetést szabott ki, amely döntést Csobánczy megváltoztatta, majd erről faxban azonnal értesítette is a céget - állította Balogh. Azt is kifogásolta a képviselő, hogy Csobánczy állítólag a "tisztelettel" befejezési formulát használta, amely máskor Balogh szerint nem volt szokása. A Pénzügyminisztérium egykori tisztségviselői visszautasították a vádakat, és közölték: nem emlékeznek a konkrét ügyre, mert nem néztek utána, hiszen a meghívóban csak az állt, hogy a Q8-ról kell beszámolniuk. Annyit azonban Csobánczy elismert, hogy ritkán bírálták felül a VPOP döntését.

A bizottság a meghallgatások után a november 30-ára esedékes jelentés megfogalmazásához látott hozzá. Pallag László egy kétoldalas, hat pontból álló vázlatot terjesztett a bizottság elé. E szerint a jelentést a bizottság létrehozásának körülményeivel, munkamódszereinek és feladatainak leírásával kellene kezdeni. Ezután következne egy történelmi áttekintés, majd a vizsgálat leírása. Pallag vázlatában szerepelt, hogy sorolják fel a bekért iratokat, a meghallgatott személyeket, majd rögzítsék a bizottság megállapításait az alábbi kérdésekre: "1. Voltak-e az olajszőkítés és az olajszármazékok szabálytalan forgalmazása kapcsán a szervezett bűnözés és egyes állami tisztviselők között összefonódások, és ezek okoztak-e veszteséget a költségvetésnek? 2. Voltak-e a feketegazdaság résztvevői, egyes rendőrök, valamint a vám- és pénzügyőrség egyes alkalmazottjai között összefonódások? 3. Elősegítették-e egyes jogszabályok, illetve egyes jogalkalmazók a nemzetgazdaságban okozott veszteségeket? 4. Milyen körülmények között történt az öt rendőr halála az elmúlt években Békés megyében?" A jelentés ezután az érintettek észrevételeit, majd a bizottság következtetéseit tartalmazná.

A képviselők szerint a Pallag által felvetett kérdésekre sosem tudnának azonos választ adni, így a jelentés biztosan nem készülne el november 30-ra. Valamennyien kifogásolták, hogy Pallag nem készített részletesebb tervezetet, amelyet meg tudnának vitatni.

Tóth Károly szocialista képviselő is benyújtotta jelentéstervezetét, amely hat oldalon keresztül vázolta a bizottság eredményeit. A sokszor a témát érzelmi alapon megközelítő tervezet rögzítené, hogy az államapparátus elbizonytalanodása, a törvények liberalizációja, a privatizáció, a mezőgazdaság válsága és a munkanélküliség "táptalajt jelentett a korrupciós jelenségeknek, amelyek megjelentek egyrészt a politika közelében az adott politikai csoporthoz kapcsolódó tulajdonosi, vállalkozói kör esetenként elvtelen segítésében. Másrészt az államigazgatási, a rendvédelmi szerveknél 'megvásárolható' alkalmazottak, vezetők vonatkozásában."
Tóth szerint a további korrupciós ügyek megfékezéséhez törvénymódosításokra, valamint a következetes ellenőrzés felgyorsítására van szükség.

A bizottság végül úgy döntött, Pallag és szakértői hétfőre írjanak egy jelentéstervezetet, amely a képviselők - így Tóth - javaslatait is tartalmazza, és ezt kezdjék el megvitatni kedd reggel.

Az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság többségi szavazással úgy határozott: tagjai kezdeményezik saját frakciójuknál, hogy a testület november 30. helyett március végéig folytathassa tevékenységét.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

(2000. november 6.)