Megugrott a közéleti bűnesetek száma <br/>

Az elmúlt évben minden korábbinál nagyobb számban érkezett feljelentés a közélet tisztaságát veszélyeztető bűncselekmények, illetve hamis vád és hamis tanúzás alapos gyanúja miatt a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalhoz - derül ki a hivatal napokban elkészült összegzéséből. A rendszerváltás óta előszőr került rács mögé parlamenti képviselő, valamint egy rendőr ezredes, eljárás indult egy bíró ellen is.

Az elmúlt évben 1735 feljelentés érkezett a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatalhoz, mindössze 35-tel kevesebb, mint egy évvel korábban. Jelentősen növekedett a közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények, a korrupciós, a vesztegetési és hivatali visszaélési ügyek száma. Kandikó Gyula fővárosi főügyészhelyettes, a nyomozóhivatal vezetője az elmúlt év statisztikai adatait összegezve a Magyar Hírlapnak elmondta: 371 feljelentés érkezett hamis vád, 162 hamis tanúzás gyanújával, ami 10, illetve 30 százalékos növekedést mutat az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Hivatali visszaélés alapos gyanújával 278, bántalmazás hivatalos eljárás során címen 170, kényszervallatás miatt 37 feljelentést iktattak. A főügyész-helyettes örvendetes tényként említette, hogy évek óta folyamatosan csökken a hatóságok által elkövetett jogellenes fogva tartások száma. A két évvel ezelőtti 25-tel szemben tavaly 11 ilyen esetről szereztek tudomást.

Kandikó Gyula a kiemelt s meglehetősen szerteágazó nyomozások között említette azt a ötöt, amely Pallag László kisgazdapárti képviselő feljelentése alapján indult. A gyanúsítottként kihallgatott Békés megyei rendőrök közül egy zsarolással gyanúsított ezredes azóta is előzetes letartóztatásban van. Ugyancsak rendkívüli körültekintést igényelt a Székely Zoltán parlamenti képviselő ellen indított eljárás is. Az ügy kapcsán némi joghézagra is fény derült - mutatott rá a nyomozóhivatal vezetője. A vesztegetésen tetten ért honatyát őrizetbe vették, ám a képviselők jogállásáról szóló törvény előírásai miatt sem kihallgatására, sem házkutatásra nem kerülhetett sor. A mentelmi bizottság határozatáig kénytelenek voltak szabadon engedni, ami más személy esetében nem történhetett volna meg - fogalmazott a hivatal vezetője.

Egy Nógrád megyei bíróval szemben okirathamisítás alapos gyanúja miatt folytattak eljárást. Egy budapesti rendőr főhadnagy pedig akár 15 éves börtönbüntetést is kaphat, miután egy 4 kilós drogszállítmány értékesítése előtt lebuktatták az ügyészségi nyomozók.

Ügyész ellen nem kellett eljárnia a hivatalnak, s a Nemzetbiztonsági Hivatal Szakszolgálatánál sem derült fény semmilyen visszaélésre - szögezte le Kandikó.

Több feljelentés érkezett ugyanakkor a miniszterelnökre, a legfőbb ügyészre, a néhány hete kinevezett fővárosi főügyészre, sőt saját személyére vonatkozóan is. Bár jól tudták, hogy főként notórius feljelentők állnak ezek hátterében, a nyomozó hivatal valamennyi ügyet kénytelen volt kivizsgálni. Bűncselekményre utaló adatokat nem találtak - fűzte hozzá az ügyész. Általában a feljelentések egyharmadában megtagadják a nyomozást, ami jelzi, hogy rendkívül magas a megalapozatlan feljelentések aránya. Az elmúlt évi adatok azt mutatják, hogy elsősorban hamis vád miatt indított eljárásoknak mind gyakoribb szereplői politikusok. Gazdasági visszaélésekkel is előszeretettel vádolják meg egymást a különböző pártok képviselői. Kandikó Gyula nem titkolta: immáron állandó munkaeszközévé vált a parlamenti képviselők névsorát tartalmazó kiadvány.

(Magyar Hirlap)