Ismét a tárcák fizetik meg az árvízkárokat<br/>

Úgy tűnik, a korábbi ígéretek ellenére nem a költségvetési tartalékból fedezné az árvízi kártalanítást a kormány. A 22,8 milliárd forintot - de legalábbis jelentős részét - öt tárca büdzséjének csonkításával kívánják előteremteni. A költségvetési bizottság alelnöke figyelmeztetett: a vízügyi tárca gátépítésre szánt fedezetét nem csökkenteni, sokkal inkább növelni kellene. Ellenzéki vélemény szerint a kormánynak módszerévé vált az, hogy az odaítélt pénzeket visszaveszi.

A kormány eredeti szándéka ellenére mégsem a központi költségvetésből kívánja fedezni az árvízi kártalanítás összegét. A 22,8 milliárdos tétel jelentős részének finanszírozását áthárítanák a tárcákhoz, annak ellenére, hogy Borókai Gábor kormányszóvivő még e hét keddjén is úgy nyilatkozott: a szükséges pénzt várhatóan a tartalékból finanszírozzák.

Varga Mihály pénzügyminiszter javaslata szerint a Belügyminisztériumtól (BM), a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól (FVM), a Gazdasági Minisztériumtól, a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumtól (KöViM) és a Környezetvédelmi Minisztériumtól vonnák el a szükséges összeget. A tárca vezetője szerint ez azért előnyös, mert így a központi költségvetési tartalékhoz nem vagy csak kismértékben kellene hozzányúlni. Így az öt minisztérium fizetné ki a helyreállítás költségét.

Az így előteremtett 22,8 milliárd forint jó részét éppen ezekhez a minisztériumokhoz utalnák vissza. A kormány ugyanis elfogadta a tárcák igényét a helyreállítás finanszírozásához. Így a BM 11 milliárd forintot, a KöViM 9 milliárdot, az FVM 2 milliárdot, a környezetvédelmi és a szociális tárca pedig 600 millió forintot kap, ha meglesz a forrás.

Egyelőre a Pénzügyminisztériumban (PM) nem tudtak információt adni arról, melyik minisztériumtól mennyit vonnak el. Kérdésünkre, miért hárítják az ígéretek ellenére a tárcákra a költséget, a sajtóosztályon azt mondták: némi méltányosság tőlük is elvárható ebben a helyzetben.

Egyelőre az érintett minisztériumokban sem tudják, milyen mértékben nyirbálják meg büdzséjüket. Nincs információjuk arról sem, honnan teremtik elő a pénzt, s mire kell majd emiatt kevesebbet költeni.

- Elképzelésünk sincs arról, mely fejezeteket érinti az elvonás. A PM-nek április 15-ig kell megneveznie ezeket, s addig zajlanak az egyeztetések - tudtuk meg Lajtár Józseftől, a BM államtitkárától. A tárcát egyelőre hivatalosan nem keresték meg a PM képviselői ez ügyben.

Hasonló választ kaptunk a GM-ben is: egyelőre sem az összeget, sem az érintett előirányzatot nem tudják megnevezni.

Szakértők szerint azonban nem szabadna hozzányúlni a tárcák költségvetéséhez. Különösen azt figyelembe véve, hogy már tavaly is ezt a módszert alkalmazták, s akkor is jelentősen sújtotta őket a 2,1 százalékos általános elvonás.

Számunkra megfelelőbb lenne, ha a központi költségvetési tartalékból fedeznék a károkat, különösen azért, mert a kormány részéről többször utaltak arra, hogy ez lesz a megoldás - mondta Kozári László ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főtanácsosa. - Persze mindenki a maga érdekeit tartja szem előtt, s mi nem látjuk a kormány szándékait - tette hozzá.

Ellenzéki oldalról is helytelenítik azt, hogy a kormány változtatott tervein. Célszerűbb lett volna a központi költségvetési tartalékot felhasználni a kártalanításra - szögezte le Kóródi Mária, az SZDSZ ügyvezető testületének tagja, az önkormányzati bizottság alelnöke. - Így most azokat sújtják, akik amúgy is nehéz helyzetben vannak. Biztos vagyok például abban, hogy a BM esetén - ahogy eddig mindig - ezúttal is az önkormányzatoktól és a rendőrségtől csoportosítanak át. A kormánynak évek óta módszere ez a fajta visszaszedés - hangsúlyozta.

Mádi László, az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke tájékoztatása szerint mind a költségvetési tartalék igénybevételének, mind a minisztériumi fejezetek megnyirbálásának van előnye és hátránya is. Ha a tárcák állják a kiadásokat, akkor feszesebb tud lenni a gazdaságpolitika. A tartalék hasznosítása mellett szól viszont, így nem csökkennének a fejezetek tételei.

Az elképzelések szerint azért erre az öt tárcára esett a választás, mert ezeknél az árvízzel kapcsolatos fejlesztés nevesített a költségvetésben. Mádi azonban leszögezte: a vízügyi tárca gátépítésre szánt fedezetét nem csökkenteni, sokkal inkább növelni kellene. Az alelnök szorgalmazza, hogy lehetőség szerint minél többet költsenek a gátépítésre, a költségvetési előirányzaton felül is. A többletköltséget pedig vagy újabb átcsoportosításokkal fedezhetnék, vagy az esetlegesen adódó többletbevételekből. Az inflációs prognózis emelkedése miatt az alelnök tízmilliárdos nagyságrendű többletbevételre számít. Ez azonban csupán a második fél évben állhat rendelkezésre.

Kormányígéretek kronológiája

Március 9.: A kormány úgy döntött, hogy a teljes védekezési költséget finanszírozza. A kárenyhítés mértékének meghatározását későbbre halasztották.

Március 11.: Orbán Viktor ígéretet tett, hogy a kormány a magánházak újjáépítéséhez segítséget nyújt. "Az ország gazdasági helyzetének erősödése lehetővé teszi, hogy a támogatási összeget akár növeljük is" - mondta. A kormány nemcsak a víz által elmosott házak újjáépítéséhez ad támogatást, hanem a térség falvainak fejlesztéséhez is hozzá kíván járulni - mondta a miniszterelnök.

Március 12.: Mádi László, a költségvetési bizottság alelnöke leszögezte: elsősorban a központi költségvetési tartalékból kívánják fedezni az árvízzel kapcsolatos költségeket.

Március 20.: A kormány úgy döntött, teljes kártérítést nyújt az érintetteknek. Borókai Gábor szóvivő szavai szerint legalább 100 százalékos kártalanítást kapnak az árvízben megsérült épületek tulajdonosai, s az alacsonyabb komfortfokozatú otthonok helyett korszerűbbeket építenek.

Március 23.: Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője figyelmeztet: kettős finanszírozás nem lehetséges. A kormány tehát nem fizet azoknak, akiknek kárát a biztosító téríti.

Április 2.: A Népszava megtudja: a kormány-előterjesztés szerint részleges a kormány kártalanítása: csupán a lakóházak helyreállítását vagy újjáépítését fedezik. A gazdasági és egyéb épületek csaknem 1,1 milliárd forintos kárát, s ennek helyreállítási költségeit nem fedezik.

Április 3.: A kormány elfogadja az előterjesztést, s nem ad támogatást a nem lakóépületek helyreállítására. Nem határoznak azonban arról, honnan teremtik elő a kártalanításhoz szükséges 22,8 milliárd forintot. A forrás megnevezésére a pénzügyminiszter április 15-ig kapott határidőt. Borókai Gábor még ekkor is azt valószínűsíti, a költségvetés általános tartalékából finanszírozzák a kiadásokat.

Április 4.: Varga Mihály pénzügyminiszter javaslata szerint a központi költségvetési tartalék részleges felhasználása helyett 5 tárca költségvetéséből vonják el a 22,8 milliárd forintot. Így kívánják megkímélni a tartalékot

(Népszava)

Ajánló:

Korábban:

(2001. április 5.)