Újságíró nem tudja megsérteni a banktitkot <br/>

A Magyar Hírlap munkatársának panasza nyomán az egész nyilvánosság számára fontos döntést hozott a banktitok védelméről a Fővárosi Főügyészség. Hatályon kívül helyezve a Budapesti Rendőr-főkapitányság határozatát az ügyészség úgy foglalt állást: újságíró nem követheti el a banktitok megsértésének bűntettét.

Az MH egy korábbi számában arról adott tájékoztatást, hogy - információja szerint - a Magyar Fejlesztési Bank felmondta az Árva Peták nevű cég 1998-as keltezésű, 100 millió forintos hitelszerződését. A lépés oka az volt, hogy a kamatok törlesztése megtörtént ugyan, a tőketörlesztés azonban elmaradt. A cikkben szó volt arról is, hogy a felmondás annak ellenére történt meg, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egyik háttérszervezete, az Országos Területfejlesztési Központ támogatni kívánta a céget.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati főosztálya előbb tanúként kívánta meghallgatni a cikk szerzőjét, később pedig gyanúsítottá nyilvánította. A lap munkatársa nem tett vallomást az ügyben. Álláspontja ugyanis az volt, hogy a törvény a pénzintézetek alkalmazottaira bízta a banktitkot, emiatt azt más nem is sértheti meg. A szerző emellett hivatkozott a sajtótörvényre, amely megtiltja, hogy az újságíró megnevezze informátorát.

Nemrégiben kapta kézhez a lap az ügyben a Fővárosi Főügyészség határozatát, mely a munkatársnak a BRFK döntése ellen bejelentett panaszát bírálta el. Az ügyészség a panasznak helyt adott, s a rendőrség határozatát hatályon kívül helyezte. Az indoklás a Büntetőtörvénykönyv mellett hivatkozik az értékpapírtörvényre is. Eszerint "a banktitok megsértésének vétségét az a banktitok megtartására köteles személy követheti el, aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz". Az újságíró a hasonló esetekben csak "illetéktelen" személy lehet, aki viszont nem büntethető. A titokvédelem a pénzintézetek munkatársait terheli. Mint az ügyészség rámutatott: a banktitoksértés bűncselekményét nem követheti el akárki, hanem csak az, akire a titkot bízták. A jelen esetben még csak az sem mondható el, hogy az újságíró segítséget nyújtott volna a titok nyilvánosságra kerüléséhez, közzétételéhez. A bűncselekmény, vagyis a titoksértés ugyanis már azzal megvalósul - befejeződik -, hogy az adatot az illetéktelen személlyel közölték, az információt kiszivárogtatták. Az újságíró tehát az ilyen ügyben nemcsak tettes nem lehet, de bűnrészes, bűnsegéd sem. Emiatt kellett megszüntetni a lap munkatársával szemben a büntetőeljárást.

Megszűnhet a bizonytalanság

Első alkalommal a Világgazdaság két szerkesztője és egy munkatársa ellen indított hasonló eljárást a rendőrség, mégpedig a Postabank VIP-hitellistájának közlése miatt. Az V. Kerületi Ügyészség akkor vádat emelt a gyanúsítottak ellen, de a bírósági tárgyaláson elejtette a vádat. Az újságírók ellen emiatt megszüntették a büntetőeljárást. A Fővárosi Főügyészség most először foglalt állást újságíró ellen indult banktitoksértési ügyben. Határozatával remélhetőleg végérvényesen lezárult a lazán megfogalmazott büntetőjogszabály értelmezése körüli bizonytalanság.

(Magyar Hirlap)

Ajánló:

Korábban:

(2000. október 16.)