Nincs már lázlap a kórházi ágyon

Valamennyi kórház elkészítette saját adatvédelmi szabályozását, és csaknem kivétel nélkül szinte mindenhol hozzáférhetetlenek a betegekről szóló egészségügyi információk. A közelmúltban szigorított adatkezelést azonban sok esetben éppen a hatóságok nem akarják tudomásul venni, és részletes tájékoztatást kérnek az orvosoktól, akik gyakran maguk sem tudják pontosan, meddig terjed az orvosi titoktartás. A változtatással azonban megoldatlan, hogy a betegekről vagy a vizsgálatok eredményéről telefonon felvilágosítást kapjon a hozzátartozó.

Már az összes kórház, illetve egészségügyi intézménynek kész a saját, belső adatvédelmi szabályozása, azaz elméletileg a betegeken kívül senki sem juthat hozzá a személyes egészségügyi adatokhoz. Az intézmények többségében lekerültek az ágyakról a lázlapok, a kórtermek bejáratáról a nevek, s nyitott, hozzáférhető nyilvántartási kartonok csak a legritkább esetben találhatók nyilvános helyen. Igaz: ezeket a szabályokat a betegjogi képviselők és érdekvédők szerint gyakran éppen a hatóságok nem akarják tudomásul venni, s követelnek az orvosoktól olyan adatokat, amelyeket nem adhatnak ki. Legutóbb két konkrét esetben okozott komoly viharokat a szigorítás ilyen hatása: egyik alkalommal drogbetegek adatairól kerültek ki jelentések. Több orvos is úgy gondolta, ilyen esetben egyértelműen jogukban áll, sőt kötelességük a feljelentés, ezt pedig a rendőrök szintén természetesnek vették. Valamennyi jogi szakértő egyértelműen törvénytelennek találta az orvosi eljárást, ennek ellenére az ma is napi gyakorlat. A Magyar Orvosi Kamara is a megoldást keresi, illetve ajánlásokat vár az ilyen esetekre.

Egy másik esetben viszont még csak nem is elkövetők, hanem a károsultak teljes dokumentációját követelte a hatóság, majd feljelentette az adatszolgáltatást megtagadó doktort. Jóllehet, számukra is csak hivatalos megkeresés után, célzott kérdések esetén adhat választ az egészségügyi dolgozó, a hatóság emberei nem- egyszer - hivatalos papír nélkül - a betegek teljes adatsorát kérik.

Ugyan az egészségügyi és adatvédelmi törvények éppen a betegek védelmében szigorodtak, s mint a felmérésekből kiderül, a páciensek a gyakorlatban is védelmet kapnak, van, amit a törvény egyelőre nem képes megoldani. A jogvédő szervek tapasztalatai, a beérkező panaszok alapján komoly gondot okoz, hogy telefonon bárki információt kapjon, esetleg maga a beteg tudhassa meg, mi lett a korábbi vizsgálatai eredménye. A személyiségi jogok, elsősorban a betegek jogainak védelmével foglalkozó szakemberek szerint jelszóval vagy valamilyen chipkártyával mindenképp lehetőséget kell találni arra, hogy az adatokról ne csak személyesen lehessen információt kapni. A jelenlegi szabályozás ugyanis a távol élő hozzátartozók esetében lehetetlenné tesz bármilyen tájékozódást, de maguk a páciensek - akiknek esetleg komoly gondot, költséget jelent az utazás - sem kaphatnak például vizsgálataik eredményéről felvilágosítást.

Az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) új főigazgatóját, Kerpel-Fronius Sándor professzort hétfőn beiktatta tisztségébe az egészségügyi miniszter. Az Országos Gyógyszerészeti Intézet korábbi vezetője, Paál Tamás professzor tavaly szeptember 18-án nyújtotta be lemondását Mikola István miniszternek, aki azt elfogadta. Paál Tamás távozását azzal indokolta, hogy különböznek elképzeléseik Mikola István miniszterrel az OGYI munkájáról, feladatairól és jövőjéről.