A száz leggazdagabb magyar ember listáján megtalálhatók bankárok, befektetők, gyárosok és műkincskerekedők. Többségük a rendszerváltás idején 35-45 éves volt, a késő Kádár-kor technokrata elitjéhez kapcsolódott, így szorgalma mellett kamatoztatta kapcsolati tőkéjét is. Többségük befektető, ingatlanforgalmazó, gyáros, bankár. Van azonban köztük egykori pék, rádióriporter, autókereskedő és matematikus is. Olyan is került a listára, aki egészségügyi vállalkozásból gazdagodott meg. Kimaradt viszont az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre. Az sem tudna felkerülni a listára, aki most megnyerné a rekord lottónyereményt.
A leggazdagabb lengyel egyedül módosabb, mint a száz magyar együtt. A leggazdagabb román ember vagyonát csak a magyar lista első hét helyezettje együtt adná ki.
A 600 milliárdos összvagyonból közel két évig tudnák finanszírozni a honvédelmi kiadásokat, a nyugdíjak folyósítására azonban már fél évig sem lenne elég. Viszont a magyar filmek gyártását bőkezűen tudnák támogatni. A mai rendszer szerint hatszáz évig támogathatnák az alkotókat. Igazi hollywoodi szuperprodukciót maximum egyet gyárthatnának közösen, például a Titanic elvinné mindannyiuk vagyonát.
Az első helyen lévő üzletember 40 milliárdot, a középmezőny 4-6 milliárdot halmozott fel eddig. Az élmezőny nagy részének neve nem ismeretlen a nagyközönség előtt. Van olyan is, aki sörfőzésből gazdagodott meg, de szerepelnek könyv- és lapkiadók, médiavállalkozások tulajdonosai és idegenforgalomban érdekeltek is. Csupán egyetlen nő tudott felkerülni a listára, ő is öröksége révén.
A Magyar Hírlap exkluzív kiadványának címe: A száz leggazdagabb magyar. A szerkesztők a válogatáskor nem vették figyelembe a feketegazdaságban elért eredményeket, és nem vették igénybe az adóhivatal adatait sem. A több forrásból származó információkat átnézték az illetékesek is, hogy korrigálhassák az esetleges hibákat. Politikai vagyonok után nem kutatott a lap, ezért sem országgyűlési képviselők, sem párt közeli vagyonok után nem jártak. Nem vizsgálódtak külföldön sem.