Jogszerűen oszlatták fel a hídfoglalók tüntetését

Jogszerűen oszlatta fel a rendőrség 2002. július 4-én a Parlament előtt tartott demonstrációt - mondta ki keddi ítéletében a Fővárosi Bíróság. A bíróság szerint az Erzsébet híd elfoglalásával kezdett és az Országgyűlés előtt folytatott demonstrációt nem jelentették be, így a rendőrök szabályosan jártak el az oszlatásnál. A felperes szerint azonban alkotmánysértő a gyülekezési szabadság ilyen jellegű korlátozása.

Törvényesen oszlatta fel a rendőrség a 2002-es parlamenti választások után nem sokkal azt az előre be nem jelentett Kossuth téri tüntetést, amelynek résztvevői a szavazatok újraszámlálását követelték - mondta ki a Fővárosi Bíróság kedden kihirdetett jogerős ítéletében. A felperes egy, a 2002. július 4-i tüntetésen részt vevő magánszemély idő közben a gyülekezési törvény alkotmánybírósági felülvizsgálatát kérte, és most már azt is fontolgatja, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordul. A felperes a polgári perben azt kérte a bíróságtól, mondja ki: a rendőrség jogszerűtlen oszlatta fel a tüntetést.

A 2002-es országgyűlési választások tisztaságát megkérdőjelező, a szavazatok újraszámlálását követelő csoport július 4-én délelőtt néhány személygépkocsival lezárta az Erzsébet hidat. A rendőrség a demonstrálókat és a járműveket eltávolította a hídról, de aznap délután a Kossuth téren már a tiltakozók egy jóval nagyobb számú csoportja gyűlt össze. A demonstráció több órán át tartott a Parlament előtti téren, és végül teljesen megakasztotta a közlekedést. A rohamrendőrök az esti órákban oszlatták fel és szorították ki a térről a tüntetőket, a felperes szerint jogellenesen.

A polgári perben első- és másodfokon eljárt bíróságok egyaránt azzal az indokkal utasították el a keresetet, hogy a rendőri intézkedések jogszerűségét a demonstráció előzetes bejelentésének hiánya alapozta meg. A bíróságok elutasították a felperesnek azt az indítványát is, hogy függesszék fel a pert és forduljanak az Alkotmánybírósághoz azzal, hogy a gyülekezési törvénynek a kötelező előzetes bejelentésre, illetve annak hiánya esetén a kötelező rendőri feloszlatásra vonatkozó rendelkezései alkotmányellenesek.

Gyulai Dezső fővárosi bírósági tanácselnök a kedden kihirdetett jogerős ítélet indoklásában kiemelte: az Alkotmánybíróság már korábban kimondta, hogy a gyülekezési jog gyakorlása korlátozható, ha más jogok védelme érdekében erre szükség van. Számtalan esetben korlátozzák a legkülönfélébb alkotmányos alapjogokat, amennyiben egy másik alapjog védelme érdekében indokolt - mondta a bíró.

A felperes jogi képviselője az eljárás során kifejtette, hogy az alkotmányba, illetve a nemzetközi emberi jogi egyezménybe ütközik a gyülekezési törvény előzetes bejelentésre, illetve annak elmaradása esetén a kötelező feloszlatásra vonatkozó rendelkezése. Az ügyvéd elmondta: álláspontja szerint a magyar alkotmány és a nemzetközi jog a gyülekezési jog spontán, ad hoc gyakorlását is védi. Adódhat ugyanis olyan, a közvélemény érdeklődését kiváltó esemény, mellyel kapcsolatban három nappal később már teljességgel értelmetlen lenne utcai demonstráción véleményt nyilvánítani. Ezt a helyzetet azonban a jelenlegi magyar törvényi szabályozás nem tudja kezelni.

Hozzátette: a jogállamiság egyik kritériuma éppen az, hogy az alapjogokat csak a feltétlenül szükséges és az elérni kívánt alkotmányos céllal arányos mértékben korlátozzák. Ez a kritérium pedig nem teljesül abban az esetben, amikor mindenfajta mérlegelés, a körülmények vizsgálata nélkül, egyedül a törvény kötelező rendelkezése folytán oszlatnak fel egy előre be nem jelentett demonstrációt.