Nagy Testvér-díjjal büntették az adatvédelmi biztost

Nehéz helyzetbe került az adatvédelmi biztos: olyan díjat "nyert el", amely ellen hivatalból kell harcolnia. Néhány nyilatkozata miatt ugyanis Péterfalvi Attila lett a Nagy Testvér-díj közönségdíjasa, amellyel a magánszféra megsértőit szokták figyelmeztetni. Az állami szervezetek közül a munkaügyi tárca, a vállalatok közül a Magyar Hivatalos Közlönykiadó, a magánszemélyek közül pedig a szabadalmi hivatal elnökhelyettese kapott Nagy Testvér-díjat.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lett a Nagy Testvér közönségdíjasa. Az internetes szavazáson a 2452 szavazatból 917-et az ombudsmanra adtak, amellyel fölényesen "megnyerte" a szavazást.

Péterfalvi díjnyertessége igen bizarr szituációt eredményez: neki hivatalból kell védenie a magánszférát, és fellépnie a Nagy Testvér-díjasok által megtestesített magatartás ellen. A Nagy Testvér-díjat ugyanis minden évben azok a magánszemélyek és szervezetek kapják, akik és amelyek veszélyt jelent(het)nek a háboríthatatlan magánélethez való jogra.

Péterfalvit 2002-ben is jelölni akarták a díjra az ombudsmani hivatal bekamerázása miatt, azonban végül törölték a listáról, mivel amikor hivatalába lépett, már zajlott a bekamerázás. Péterfalvi elődje, Majtényi László is felszólalt akkor a jelölés ellen, mondván, hogy egy esetleges díjazással az ombudsman lehetetlen helyzetbe kerül mind itthon, mind külföldön.

"Elég furcsa, hogy adatvédelmi biztosként jelöltek a Nagy Testvér-díjra" - nyilatkozta a mostani jelölésekor Péterfalvi Attila az [origo]-nak, aki ennek ellenére nem lepődött meg, mivel szerinte ennek a zsűrinek kezdetektől fogva a lejáratása volt a célja. Péterfalvit az öltözőfülkék bekamerázásával kapcsolatos és egyéb, a hazai privacy-kultúrára rombolóan ható nyilatkozataiért jelölték és kapta meg végül a közönségdíjat. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosként ugyanis azt nyilatkozta, hogy adatvédelmi szempontból az áruházi próbafülkék bekamerázása - amennyiben erre tábla hívja fel a figyelmet - megfelelő eljárás, hiszen ebben az esetben magánterületről van szó, és a vásárlók ráutaló magatartással hozzájárulnak adataik kezeléséhez, ha bemennek a próbafülkébe.

A munkaügyi tárca a EMMA-ért kapott

A héttagú, szakértőkből álló zsűri az állami szervezetek Nagy Testvér-díját a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumnak ítélte oda, az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) létrehozásáért. Ennek törvényi indoklása szerint "az európai közösségi jog alapján fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése feltételeinek megteremtése, a munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog érvényesülésének elősegítése, a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében hozták létre a nyilvántartást".

A létrehozott nyilvántartás azonban a zsűri szerint nem szolgálja a megjelölt célokat, nem szolgál olyan célt, amely "a személyes adatok védelméhez való jog korlátozását alkotmányosan indokolná, ennélfogva a személyes adatok védelméhez való jogot korlátozó, a nyilvántartásra vonatkozó törvényi rendelkezések alkotmányellenesek".

Személyes adatokat kértek a Magyar Közlönyökért cserébe

A vállalatok Nagy Testvér-díját egy állami cég, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. kapta. A zsűri az on-line regisztrációs rendje miatt fricskázta meg a kiadót. A Magyar Közlöny utolsó öt számát ugyanis csak akkor lehet letölteni a webről, ha előtte a felhasználó regisztrálja magát, és olyan személyes adatokat is megad, mint például a név, a lakcím és telefonszám. Ezt az adatgyűjtést azonban semmi sem indokolja a zsűri szerint, mivel a Magyar Közlöny tartalma mindenki számára - előzetes feltételek nélkül is - hozzáférhető kellene, hogy legyen.

A magánszemélyek Nagy Testvér-díját a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese, Ficsor Mihály kapta a szoftverszabadalmmal kapcsolatos álláspontja miatt. A zsűri szerint ugyanis Ficsor "a szoftverszabadalom olyan formáját támogatta, ami hosszú távon gátolná az információhoz való hozzáférést, és így kiszolgáltatottá tenné az állampolgárokat".

A pozitív díjat Székely Iván adatvédelmi szakértő kapta, aki 1999-ig az adatvédelmi biztos, Majtényi László munkatársa volt, és az indoklás szerint hatalmas szerepe volt a magyarországi adatvédelem kialakításában.