Szili Katalin az MSZP államfőjelöltje

Az MSZP kongresszusának zárt ülése Szili Katalint választotta államfőjelöltnek. A választmány pénteki szavazásán úgy döntött: Szili Katalin és Glatz Ferenc mérettetheti meg magát a jelölő szavazáson. A másik két jelölt, Bárándy Péter és Horn Gyula visszaléptek. Az SZDSZ viszont csak Glatzot támogatja. Az ülés nyilvános részén a pártelnök és a miniszterelnök is felszólalt, de egyikük sem érintette magát az államfőjelölést.

A kongresszus elején Hiller István pártelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólalt, ám egyikük sem érintette az államfőjelölés kérdését, és nem nevezték meg favoritjukat. A jelölés helyett az ország előtt álló feladatokról beszéltek.

Hiller közölte: "az elnökválasztás mellett arról is beszélni kell, milyen országot akarunk". A cél az igazságosabb Magyarország - válaszolta meg saját kérdését. A pártelnök három csoportra osztotta az ország lakosságát: szerinte vannak a tenni akarók, az aggódók és a válságkufárok. "Sok tenni akaró van, akiknek van tehetségük és módjuk arra, hogy tehetségüket kibontakoztassák. Egy új szociáldemokrata politika feladata, hogy nekik hagyjuk, hogy ezt tehessék, hagyjuk őket boldogulni" - közölte Hiller.

Sokan viszont joggal aggódnak megélhetésükért, munkahelyükért. "Ők azok, akik leginkább érzik, hogy túl sok az igazságtalanság" - tette hozzá a pártelnök. Itt az az MSZP feladata, hogy egyre kevesebben legyenek az aggódók - hangzott el. Az igazságosság ugyanakkor Hiller szerint azt is jelenti, hogy a sikeresebbek több felelősséget vállaljanak, mert "nincs igazságosabb Magyarország szolidaritás nélkül".

Gyurcsány gratulált Szilinek

A válságkufárok a pártelnök szerint azok, akik szerint "minden szőlő savanyú, ami nem az övék". "Bármi jót is teszünk, tőlük nem számíthatunk együttműködésre" - közölte Hiller, hozzátéve, hogy ezért azokat kell meggyőzni, akik a válságkufároknak hisznek.

A pártelnök változtatást sürgetett amiatt is, hogy jelenleg az országban hétszeres különbségek vannak a tehetség kibontakoztatásában aszerint, hogy valaki hol született, fiú vagy lány, roma vagy nem roma.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is az ország előtt álló feladatokról szólt. Közölte: annak ellenére, hogy az utóbbi három évben 8000 milliárd forinttal költött többet az ország, mint 2002-ben, sok mindent még nem sikerült megvalósítani. A problémák ismertetéseképpen a kormányfő neki írt e-maileket olvasott fel. Elsősoran olyan emberek levelét hallhatták a résztvevők, akik nem tudtak elhelyezkedni koruk vagy fogyatékosságuk miatt. De elhangzott egy vidéki orvos levele is, aki arról panaszkodott, hogy napi 12 órát kell ahhoz dolgoznia, hogy ne legyenek megélhetési gondjai. Gyurcsány közölte: sokak sorsa már az iskoláskorban megpecsételődik, ezért igazságtalan az iskolarendszer. Hozzátette: ezeken a gondokon változtatni kell.

A miniszterelnök kifogásolta az utóbbi hét év gyakorlatát, miszerint ha valamelyik társadalmi csoportnak problémája volt, akkor a változtatások helyett inkább fizettek nekik. Közölte: hiába lesznek jövőre választások, akkor sem járható út, amit elődeik választottak, miszerint a választások előtt osztogatni kezdtek. "Én valódi változtatásokat akarok" - jelentette ki. Hozzátette: nem egy nagy reformra van szükség, hanem "a száz lépés politikájára", ami az élet számos területére kiterjed: a foglalkoztatáspolitikára, az egészségügyre, a lakástámogatásra vagy a gazdaságra. "nem magyarázni, hanem megváltoztatni a világot" - jelentette ki Gyurcsány. Közölte azt is, hogy a következő napokban több miniszterével is egyeztet a teendőkről. "Nem lehet Magyarország a felső kétmillió országa. Arra adtak nekünk mandátumot, hogy csináljunk egy jobb világot, ehhez választani kell egy jobb utat" - fejezte be beszédét.