Próbaidőn a Gyurcsányt rágalmazó újságíró

2005.04.26. 16:06

Nem jogerősen egy év próbára bocsátotta kedden meghozott ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság Török Lászlót, a Magyar Nemzet újságíróját. Török egy 2003-ban megjelent cikkben megrágalmazta az akkor még sportminiszter Gyurcsány Ferencet és cégét.

A Magyar Nemzetben 2003. június 19-én jelent meg egy összeállítás a K&H Bank brókercégénél, a K&H Equitiesnél történt visszaélésekről. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által sérelmezett kijelentés az volt, hogy több személy és cég "..., és a Gyurcsány Ferenc sportminiszterhez köthető Altus Befektetési Rt. szintén a K&H Equities sikkasztásának sértettje, vagy ahogyan Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke fogalmazott, csalásban részt vett elkövetők". A kormányfő és a cég magánvádas eljárásban vett elégtételt a szerintük becsületsértő írás miatt.

 

A tárgyaláson az újságíró közölte: hajlandó a cégtől és Gyurcsány Ferenctől elnézést kérni, mert mint mondta, "talán nem kellett volna" idéznie az alelnök szavait. A miniszterelnök azonban nem fogadta el a cikk szerzőjének bocsánatkérését. "Nem kívánom elfogadni a nyilatkozatot, az elmúlt egy év e tekintetben a korábbi álláspontomat nem változtatta meg. A szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogát, azt gondolom, (...) egyensúlyban kell tartani az emberi méltóság védelmének alkotmányos kötelességével" - mondta a kormányfő. Hozzátette: véleménye szerint a szóban forgó, nagy nyilvánosság előtt elkövetett állítás ezt az egyensúlytartást elvéti. "Indokolatlanul és jogtalanul bűncselekménnyel vádolni bármely polgárt, nagy nyilvánosság előtt, azt gondolom, hogy nem szabad" - tette hozzá.

 

Zamecsnik Péter ügyvéd, a magánvádlók képviseletében eljárva, pénzbüntetést kért a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt a Magyar Nemzet újságírójára. A vádlott védője, Karas Mónika vizsont azt állította: a cikk szerzője csak Pokorni Zoltán szavait idézte.

 

A bíró a vétséget kimondó ítéletének indoklásában azt mondta: szerinte az nem mentesíti az újságírót a rágalmazás elkövetésének felelőssége alól, ha az újságíró idézi informátorát, utal az adatközlő személyére. Dénes Veronika hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság útmutatására, amely szerint az egyik fél mondanivalójának kritikátlan továbbadásával elkészült tudósítás nem sajtótájékoztatás, mert annak mindig kétoldalúnak kell lennie. A bíróság nem fogadta el a vádlott és védője állítását, hogy az újságíró nem volt tisztában azzal, becsületsértő, amit ír. Valakiről azt állítani, hogy csaló, önmagában is becsületsértő állítás lenne. Egy konkrét ügyhöz kapcsolódva, úgy megfogalmazva, hogy "a csalásban részt vevő elkövetők", teljesen egyértelmű, hogy olyan tényállítás, amelynek nemcsak becsületsértő jellegével volt tisztában a vádlott, hanem azzal is, hogy ennek alapján az említett személyekkel szemben büntetőeljárás is indulhat - tette hozzá.

 

A bíró közölte: szükségesnek tartana egy kerekasztal-beszélgetést újságírók és büntetőjogászok részvételével, mert - mint mondta - a sajtó munkatársainak többsége nincs igazán tisztában a szakma szabályaival, "hogy mi az, ami valóban tényfeltáró újságírás, és mi az, ami nem más, mint prominens politikusok (...) nyilatkozatainak kritikátlan közlése".

 

Az ítéletet a magánvádlók elfogadták, a vádlott és védője bejelentette felmentés iránti fellebbezését.

 

Az ítélethirdetés után a miniszterelnök nem kívánt a sajtó képviselőinek nyilatkozni és elsietett. Török László újságíró azt mondta: ő csak leírta, amit Pokorni Zoltán sajtótájékoztatóján mondott, és "ezentúl meg kell fontolni, hogy érdemes-e leírni vagy sem".

 

Példátlannak tartom, hogy egy politikus, mivel a politikustársán a mentelmi jog miatt nem tud, vagy nem akar elégtételt venni, azon az újságírón vegyen elégtételt büntetőügyben, aki szöveghűen idézte a nyilatkozó képviselőt - mondta az ítélethirdetés után Karas Mónika.