Paczolay Péter 1956. május 20-án Budapesten született.
1980-ban az ELTE jogtudományi karán szerzett diplomát. Ezután a Nikex jogtanácsosa, 1983-tól az ELTE jogtudományi kara állam- és jogelméleti tanszékén tudományos továbbképzési ösztöndíjas, majd oktató, docens, 1990-2000-ben a politológia tanszéken docens. Közben 1992-2000-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem politológia tanszékvezető docense, 1994-98-ben dékánhelyettes, 2000 óta az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, tanszékvezetője.
1990-től az Alkotmánybíróság főtanácsosa, 1996-tól főtitkára volt. 2000-2005-ben Mádl Ferenc államfő mellett a Köztársasági Elnöki Hivatal helyettes vezetője volt, majd 2005-től, Sólyom László idején a Hivatal vezetője.
1991-92-ben a washingtoni Woodrow Wilson Központ kutatójaként tevékenykedett. Kutatási területe: a politikaelmélet története, a politika, az állam és a jog fogalmának története, a jog társadalomirányító szerepe, az amerikai politikai rendszer, az összehasonlító alkotmánytan.
1989 óta az állam- és jogtudományok kandidátusa, 1999-ben habilitált. 2004-ben Apáczai Csere János-díjat kapott.
Főbb művei: A politikaelmélet rövid története (Szabó Mátéval, 1984), A politikatudomány kialakulása (Szabó Mátéval, 1996), Államelmélet I. Machiavelli és az államfogalom születése (1998), Az alkotmányelmélet fejlődése és az európai kihívás (2003).