A józan hajléktalanokat szeretik a pestiek

Az emberek többsége akkor ad pénzt egy hajléktalannak, ha szimpatikus és nem tűnik alkoholistának - állítja egy friss tanulmány. A fővárosi lakosok elsősorban azért támogatnák a fedél nélkül élőket, hogy eltűnjenek az utcákról. Tíz emberből kilencen azt vallották, hogy rendszeresen támogatják a rászorulókat.

A kutatás azt mutatja, nem mindegy, ki kéreget: a budapestiek számára a legfontosabb, hogy szimpatikus és udvarias legyen a hajléktalan, akin segítenek. Rögtön ezután következik az a szempont, hogy a kéregető alkoholistának tűnik-e, illetve mennyire látszik szerencsétlennek, lerongyolódottnak. A gyerekkel kéregetők inkább meghatják az embereket, bár sokakban ellenszenvet is keltenek. A városlakók adakozási hajlandóságát az is befolyásolja, vajon "rendes embernek látszik-e" lerongyolódott mivolta ellenére a fedél nélküli.

A budapestiek többsége szívesebben veszi, ha gyalogosan szólítják meg, mert ha a metróban, buszmegállóban vagy a kocsiban szólítja meg őket egy kéregető, akkor úgy érzik, nincs menekülési lehetőségük. A felmérés során megkérdezettek több mint kétötöde azt mondta, hogy szokta vásárolni a hajléktalanok által árusított újságok valamelyikét, ráadásul többségük (ugyancsak kétötödük) nem is fogadja el magát a "megvásárolt" újságot a pénzéért cserébe.

A hajléktalanoknak vissza kell térniük, reintegrálódniuk kell a társadalomba - ebben a többség egyetért. A kutatásból ugyanakkor az is kiderül, hogy az emberek azért támogatnák az utcára került társaikat, mert kellemetlen, zavaró számukra a hajléktalanok léte és szeretnék, ha eltűnnének. Tehát sokakat nem az utcán élők sorsának javítása motivál, hanem a hajléktalanság mint jelenség felszámolása. Ezt mutatja az is, hogy sokan a leginkább szem előtt lévő belvárosi részről paterolnák ki őket.

Kényszeríteni kellene a hajléktalanokat arra, hogy használják a hajléktalanszállókat és ne az utcán aludjanak - vélekedett a válaszadók kétharmada. Az egyik Szabadság-téri padon a kukában talált ételt falatozó férfit nem kell kényszeríteni: éjjelente általában a hajléktalanszállóban húzza meg magát, napközben van csak az utcán. Előfordul azért, hogy a szabadban tölti az éjszakát, igaz, emiatt járt már pórul: egyszer fiatalok "biztos poénból" felgyújtották a feje alá tett újságkupacot.

A felmérés szerint sokan úgy vélik, hogy az utcán élők alkoholisták. A megkérdezettek negyede vélekedik úgy, hogy a hajléktalanok több pénzt keresnek kéregetéssel, mint amennyi egy átlag budapesti fizetése. Így nem véletlen, hogy elsősorban munkát adnának a budapestiek a hajléktalanoknak, és hasznosnak tartják a fővárosi közmunkákban való foglalkoztatásukat.

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint felmérés, amelynek elvégzésével ők bízták meg a kutató céget "meglepetésükre" visszaigazolta a főváros szakpolitikáját, pedig rosszabbat vártak. A többség ugyanis a munkába állás és a lakhatás elősegítése mellett állt ki, mint ahogy az önkormányzat is ezen a téren próbálja segíteni a "spárgával összecsomózott reklámszatyorral" az utcán csellengő embereket - mondta Ikvai-Szabó Imre. A hajléktalanságot a társadalmi AIDS-nek nevező főpolgármester-helyettes főpolgármester folyamatosan tájékozódik a fedél nélküliek helyzetéről, ezért "maga is járkál az éjszakában", és elmondása szerint tud hajléktalanná vált pilótáról, atomfizikusról és tanárról is.

Gergely Zsófia