A bajokban egyetért a koalíció, a gyógymódban nem

"Biztonság, igazság, bátorság", "szabadság, verseny, szolidaritás" - ezekből az elvekből kell közös programot összehozniuk a kormánypártoknak a csütörtökön induló koalíciós tárgyalásokon. A pártok programjai alapján úgy tűnik, több alapvetően fontos kérdésben kemény viták várhatók, mivel felfogásuk között jelentős különbségek vannak.

"Míg szabadelvű honfitársaink a kicsi, konzervatív honfitársaink pedig a nagy államban hisznek, mi erős államot akarunk. Erőset, amely szolgáltat" - hirdeti az MSZP programja. A szocialisták ennek megfelelően nem is látják alapvetően elhibázottnak a közigazgatási rendszert, mindössze "működési zavarokról" írnak programjukban. Ezek elhárítása mellett az állami háttérszervezetek és a drága kiszervezések számának csökkentését tervezik. A párt programjából úgy tűnik, hogy az MSZP kisebb államban és kevesebb alkalmazottat foglalkoztató önkormányzatokban gondolkodik, ennél több konkrétumot azonban nem is ír a párt. "Kisebb, hatékonyabb szervezeteket hozunk létre központi, területi és helyi szinten" - fogalmaz a pártprogram.

Ennél jóval messzebb mennek az SZDSZ elképzelései. "Mi, liberálisok nem akarjuk, hogy adóforintjainkat, a felzárkózás, a versenyképesség érdekében tett eddigi erőfeszítéseinket a lappangva erősödő állami szervezetek emésszék fel" - olvasható a párt programjában. A dokumentum szerint a szabad demokraták jelentősen csökkentenék a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámát, ennek pedig a módját is meghatározzák. Az SZDSZ ezenkívül tételesen belefoglalta programjába azt is, hogy a jelenleginél kevesebb minisztériumot akar.

A fő vitapont azonban a megyerendszer lehet. "Funkcionális föderalizmust állítunk a merev megyerendszerrel szemben" - fogalmaz némileg talányosan az SZDSZ. Az MSZP programja ugyanakkor - bár egyetért a régiók és kistérségek szerepének növelésével - egy szóval sem említ radikális átalakításokat ezen a területen. Összecsengenek ugyanakkor a programok annyiban, hogy mindkét párt uniós pénzek bevonásával, külföldi és hazai vállalkozások ösztönzésével segítené az egyes régiók anyagi boldogulását.

Különvélemény

Csaba László szerint "nagy a csábítás a semmittevésre", amire az is utal, hogy több kormányzati politikus is az EU-tól kapott támogatásokat vagy a várható gazdasági növekedést jelölte meg a gazdasági stabilizációt segítő tényezők között, amit veszélyes illúziónak nevezett. Ezek ugyanis a reformokhoz hasonlóan "nem teszik fölöslegessé a megszorítást". Sok a tévhit az EU-val kapcsolatban is, miközben a valóságban csak a hazai GDP 1-1,5 százalékát éri el az EU-támogatások mértéke. Az EU által pumpált pénzekben bízni éppolyan tévedés, mint abban reménykedni, hogy a növekedés mindent kibír és minden helyzetben megmenti a gazdaságot - állította Csaba. "Naivitás, ha valaki azt gondolja, hogy ezt meg lehet úszni" - mondta.

Sáling Gergő