Otthonteremtés

2006.02.24. 11:09

Az MSZP folytatná megkezdett programjait, a Fidesz visszaállítaná a korábbi lakás-támogatási rendszert, az SZDSZ inkább a lakásbérlést ösztönözné, míg az MDF az első lakáshoz jutást támogatná külön eszközökkel. Összeállítás a pártok otthonteremtési terveiről.

Mit ígér az MSZP?

Választási programjuk szerint folytatni szeretnék eddigi otthonteremtési programjaikat. Ide tartozik például a Fészekrakó- és a bérlakásprogram, valamint a  Panel- és a Panel Plusz program. "Olyan változtatásokat szorgalmazunk, amelyek kizárólag az átlagos vagy az átlag alatti jövedelmekkel rendelkezőknek adnak többletet, így a rászorultabbak élethelyzetét, életminőségét javítják" - olvasható az MSZP programjában.

"A bérlakás-építések fokozásával kívánjuk segíteni a fiatalok életkezdését, a nagycsaládosok lakáshoz jutását. Támogatjuk a rászorulókat a lakhatási költségek előteremtésében" - ígérik a bérlakásokkal kapcsolatban.

Mik az ellenérvek?

A Fidesz szerint a szocialisták szétverték a polgári kormány otthonteremtési programját, és hangsúlyozzák a szociális bérlakás-építési program kudarcát, többek között a túl nagy törlesztő-részletekre hivatkozva. Több elemző szerint hosszú távon a Fészekrakó program fenntarthatóbb, mint az Orbán-kormány lakástámogatási rendszere. A Fidesz a Fészekrakó programot azzal vádolta, hogy nem éri el célját, mert a hitelek törlesztő-részletei olyan magasak, hogy kevesen tudják visszafizetni.

Mit tett, amikor kormányon volt?

Bár az MSZP 2002-ben megígérte, hogy folytatja a kedvezményes lakáshitel-rendszert, utóbb mégis jelentősen csökkentette a lakáshitelt felvevők kamat-támogatását. Ennek ellenére, továbbra is magasak az államháztartás kamat-támogatási kiadásai. A GKI elemzője, Petz Raymund szerint az MSZP-kormány lakáspolitikája "tűzoltás" volt, az államháztartási hiány nem tette lehetővé a kedvezményes lakáshitel-rendszer folytatását.

Az MSZP először megpróbálta ösztönözni a szociális bérlakásépítést, ez azonban nem járt sikerrel. A program a legszegényebbek lakáshoz jutását célozta, de nem nagyon épültek bérlakások - magyarázta Petz. A rendszer ugyanis nagy összegű kiadást jelentett az önkormányzatoknak, amelyek forrás hiányában, nehezen tudták előteremteni az állami támogatáshoz szükséges önrészt.

Az MSZP-SZDSZ-kormány ezután meghirdette a Fészekrakó programot, amely 2004 februárjában indult el, és a fiatalok lakásszerzését célozza. Ennek keretében az állam kezességet vállal a kevés önerővel rendelkező - tehát nem hitelképes - fiatalokért, így kaphatnak lakáscélú kölcsönt. Ez a konstrukció azoknak kedvező, akik jövedelme lehetővé teszi a hitel hosszú távú törlesztését. A Fészekrakó program része a fiatalok egyszeri otthonteremtési támogatása, amelyet nem kell visszafizetni. Erre a harmincöt év alatti párok jogosultak, akik szeretnék növelni az önerőt, hogy használt lakást vásárolhassanak. 2005 december végéig huszonegyezer ügyfél vette igénybe a Fészekrakó valamilyen formáját.

A Fészekrakó abban különbözik a fideszes lakáshitel-programtól, hogy míg az a kamattámogatás módszerével élve, a bankoknak adta a pénzt, a Fészekrakóval az állam garanciát vállalt: vagyis, ha a bankok által folyósított hitel bedől, az állam ezt kompenzálja - magyarázta Petz Raymund. A bankoknak így mindkét rendszer biztos befektetést jelent, egyben csökkennek az igénybevevők terhei is.

A 2004-ben indult panelfelújítási program a lakótelepeken élők körülményeinek javítását célozta - a 100 lépés program kiemelten foglalkozik a panellakásokkal. Az állam eszerint a felújítási költségek harmadát állja. A másik két harmadot a lakóközösségeknek és az önkormányzatoknak kell kifizetnie. Sokszor azonban a lakóközösség és az önkormányzat sem tudja biztosítani a kellő önrészt. Erre próbál választ adni a Panel Plusz, amely kedvezményes hitelt nyújt a lakóközösségeknek lés az önkormányzatoknak.

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK