Ha elfogadja az Országgyűlés az új pártfinanszírozási törvényt, akkor is maradnak kiskapuk a pártfinanszírozási rendszerben. A legfontosabb újdonságok: minden 50 ezer forint feletti adományozó nevét nyilvánosságra kell hozni, valamint nem lenne felső korlátja annak, hogy a pártok mekkora összeget költenek el a kampányban.

Három és fél millió forintos adományával tavaly Kovács László egykori pártelnök támogatta a legtöbb pénzzel az MSZP-t, a legkevesebb feltüntetett adományt, 554 ezer forintot pedig Csákabonyi Balázs képviselő fizette be a pártkasszába. A polgári köröket koordináló Hende Csaba tavaly 509 ezer forinttal támogatta a Fideszt, míg a párt jelenlegi frakcióvezetője, Navracsics Tibor 800 ezer forinttal járult hozzá a párt 2005-ös költségvetéséhez. Az ő nevük azért került nyilvánosságra, mert a pártoknak közölniük kell az 500 ezer forint feletti támogatások forrásait. 

Juhász Attila, a Political Capital elemző cég munkatársa elmondta: a pártfinanszírozási törvény szerint azonban ebbe a körbe nem tartoznak bele azok az alapítványok, ahonnan valószínűleg a felajánlások jelentős része érkezik a pártkasszákba. Juhász szerint éppen ezért a legnagyobb probléma jelenleg, hogy átláthatatlan a pártok gazdálkodása, nem derül ki, hogy a pénzek honnan érkeznek a pártok kasszáiba, vagyis rejtve marad az adományozók nagy részének neve. 

A tervek szerint ezen változtatna az a két törvényt - a pártok működéséről és gazdálkodásról, valamint a választásokról szóló törvényt - is módosító indítvány, amelyet múlt héten nyújtottak be a koalíciós pártok az Országgyűlésnek. Az egyik legfontosabb változás, hogy 500 ezerről 50 ezer forintra szállítanák le azt az összeget, amely felett a pártoknak kötelező lenne az adományozók nevét nyilvánosságra hozniuk. Ráadásul csak természetes személyes és a pártalapítvány lehet a felajánló, névtelen hozzájárulás pedig nem fogadható el.

Juhász Attila szerint a kampányidőszakban képviselőnként elkölthető egymillió forintos limit eltörlése őszintébbé teheti a jelenlegi álszent megoldást. Hiába maximálták ugyanis a képviselői helyek alapján 386 millió forintban azt az összeget, amelyet kampányra lehet költeni, az esetek többségében a pártok túllépik az előírt keretet. A TNS Media Intelligence becslései szerint a Fidesz és az MSZP is több mint egymilliárd forintot költött az idén csak hirdetésekre.

Ráadásul a hatályos törvény nem szabályozza pontosan, hogy mi számít kampányköltségnek, így a pártok azt írnak a bevallásba, amit akarnak. A tervezet szerint viszont a nem pénzbeli, természetbeli juttatásokkal - szolgáltatások, tartozások elengedése - is el kéne számolni a jövőben. A módosítások értelmében így jelezni kellene azt is, amikor a szimpatizáns médiumoknál olcsóbban kapnak hirdetést a pártok.

Növelné az átláthatóságot a Political Capital elemzője szerint az is, hogy a kampánykiadásokat egy külön erre a célra létrehozott, nyilvános számláról kéne a pártoknak fizetni. Újdonság az is, hogy a javaslat erősítené az ÁSZ ellenőrzési jogát, jelenleg ugyanis csak korlátozott szankcióval élhetnek a pártokkal szemben. A tervezet elfogadása esetén az ÁSZ szankcióként kiróhatja a jogtalanul kapott támogatás befizetését az államkasszába. Valamint megállapíthatja a pártelnök a felelősségét is, akinek ebben az esetben az adomány 10 százalékát kell büntetésként kifizetnie.

Lóránt Zoltán, az ÁSZ főigazgatója nem kívánta értékelni az Országgyűlés előtt lévő tervezetet, mindössze annyit mondott, hogy annak összeállításánál figyelembe vették a jelenlegi szabályozás hiányosságait bíráló tavalyi ÁSZ-javaslatokat. Az [origo] által megkérdezett szakértők annak ellenére, hogy jó kezdeményezésnek tartják a tervezetet, egyetértettek abban, hogy továbbra is maradnak kiskapuk a rendszerben.

A tervezet ugyanis a kampánypénzek elköltésére vonatkozó szabályokat csak a kampány hivatalos kezdetétől, vagyis onnantól írja elő, amikor a köztársasági elnök bejelenti a választások időpontját. Mindez pedig azért problémás, mert a kampány a gyakorlatban már hónapokkal korábban elkezdődik, így ebben az időszakban továbbra is ellenőrizhetetlen lenne a pártpénzek mozgása. Juhász Attila szerint tökéletes pártfinanszírozási törvényt egyelőre egyetlen országban sem sikerült megalkotni.

Kérdés azonban, hogy kampány idején kivétel nélkül szigorúbb elszámolást ígérő pártok támogatják-e a kétharmados többséget igénylő tervezetet. Az MDF-nél Hock Zoltán elnökhelyettes és Herényi Károly frakcióvezető is azt válaszolta hétfőn  az [origo]-nak, hogy még nem olvasták a tervezetet, így véleményezni sem tudják azt. A Fidesznél megkeresésünkre egyelőre nem reagáltak. Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője elmondta: a kisebbik koalíciós párt támogatja a tervezetet, várhatóan azonban módosító javaslatot nyújtanak majd be, amelyben 1,5-2 milliárd forintban limitálnák azt az összeget, amelyet kampányra költhetne egy párt.

Szabó András