Nercbundás tolvajok is fosztogatják a boltokat

Ki az, aki megpróbál ellopni egy gázkazánt egy áruházból? Milyen trükkel próbálkozik az, aki öt kenyérpirítót akar elvinni fizetés nélkül? Az [origo] által megkérdezett boltosok leszámolnak azzal a tévhittel, hogy főleg a szegények lopnak: állításuk szerint sokkal inkább érdemes a jólöltözött vevőkre figyelni. Igaz, a legnagyobb kárt még mindig a tolvaj dolgozók okozzák.

Nem szívesen beszéltek az általunk megkérdezettek arról, hogy mi a legnagyobb érték, amit az ő, vagy az általuk védett üzletekből megpróbáltak elvinni, de aki nyilatkozott, beszélt meghökkentő esetekről. Sáfrány Katalin, a Praktiker munkatársa például azt mondta, áruházaikból többszázezer forintos gázkazánt, bejárati ajtót, áramfejlesztő generátort és szerszámgépeket is próbáltak már ellopni.

Az Őrmester Kft. számos nagy kereskedelmi lánc (Tesco, Auchan, Praktiker, ElectroWorld stb.) védelmét látta vagy éppen látja el jelenleg is. Mészáros Zsolt ügyvezető igazgató egy olyan esetet említ, amikor a biztonsági őrük fülelt le egy tolvajt, aki az egyik ElectroWorld-öt próbálta megrövidíteni. Az illető kezében egy hatalmas nejlonszatyor volt kibélelve teljes egészében alufóliával, hogy ne jelezzenek a pénztársor elhagyásakor az áruvédő csipogók. Csakhogy az őrnek feltűnt a ránézésre súlyos szatyor, amely - mint kiderült - 800 ezer forintnyi, ki nem fizetett elektronikai terméket rejtett.

A volt tescós alkalmazott a kirívó esetek között egy közel 60 ezer forintos nyomtatót említ, de volt arra is példa munkahelyén, hogy valaki 5 kenyérpirítót próbált ellopni egyszerre. Stílszerűen 5 darab kétkilós kenyér alá dugta ezeket bevásárlókocsijában, majd fizetéskor azt mondta, hogy tíz kenyér van a kocsiban. Arra játszott, hogy a pénztáros nem nézi meg tüzetesebben az árukat, de nem jött be a számítása.

Civil ruhás detektívek is figyelnek

Az áruházak védelmét ideális esetben egy többszintű biztonsági rendszer garantálná Mészáros Zsolt szerint, legalábbis, ha komolyabban vennék a kereskedelmi láncok vezetői a tolvajok elleni küzdelmet. Ez kamerákból és áruvédelmi eszközökből (csipogók), egyenruhás biztonsági őrökből, "vásárlónak álcázott", civil ruhás detektívekből és egy adatbázisból állna. Utóbbi például tartalmazná az ismert és visszatérő tolvajbandák tagjainak adatait.

A biztonsági cég ügyvezetője szerint eddig jellemzően nem a komoly hozzáállás volt a jellemző az üzletláncokra. Mészáros szerint sokszor az alkalmazottak ragasztják az árura a csipogót, ahelyett hogy ezt egy biztonsági cégre bíznák. Az ügyvezető szerint ehelyett egy csipogót feltűnő helyre kellene elhelyezni az árun, egyet pedig elrejtve - így máris többen buknának le, mint jelenleg. Az áruházak jellemzően a kamerákat sem mindig a megfelelő helyre szerelik, állítja az igazgató, aki hozzáteszi: ha jó helyen is vannak, előbb-utóbb elé lógatnak egy reklámtáblát.

Nem tudni mennyi a tolvaj

Borotva a majonézben

A volt Tesco-s egyik kedvenc sztorija az volt, amikor a kamerát figyelő biztonsági őrök kiszúrtak egy idős bácsit, aki - szerintük - borotvát akart lopni. A kasszasor elhagyása után megállították az illetőt, majd hátul megmotozták, de a borotvát sehol nem lelték. Már kezdtek beijedni a biztonságiak, hogy beperelheti őket a vásárló, amikor egyikük észrevette, hogy a literes majonéz csomagolása sérült. Mint kiderült: a bácsi a majonézbe rejtette a lopott borotvát.

A bolti lopások 10 ezer forintos értékhatárig szabálysértésnek minősülnek, csak e fölött bűncselekménynek. Ha valakit az előbbi esetben, vagyis pár ezer forintnyi termék eltulajdonítása közben csípnek nyakon, akkor előfordul, hogy azt csak az illetékes önkormányzatnak jelentik a boltosok. Így arról a rendőrség nem feltétlenül értesül, ezért nem is létezik pontos központi statisztika - tudtuk meg Dombi Sándortól, a BRFK Bűnmegelőzési Osztályának munkatársától. Vagyis, nincs adat arra vonatkozóan, hogy egy évben mennyien és milyen értékben lopnak a hazai boltokból.

Kérdésünkre Dombi nem kívánt konkrét lopási trükkökről beszámolni, mint mondta, nem akar tippeket adni. Annyit azért elárult, hogy a tolvajok speciálisan erre a célra elkészített szerszámmal próbálják leszedni az áruról a csipogót. Ha ez nem sikerül, akkor vagy az árun próbálják "leárnyékolni" azt, vagy amikor elhagyják a boltot, igyekeznek kijátszani a bejáratnál elhelyezett érzékelőket.

Természetesen a védelmi rendszerek is fejlődnek. Ma már nem ritka, hogy például az értékesebb ruhákon olyan festékpatronokat helyeznek el, amelyek felrobbannak, ha illetéktelenek próbálják leszedni azokat. Így értéktelenné válik a termék és a patron megjelöli a tolvajt is. Emellett a biztonsági őröket külön kiképzik arra, hogy mit figyeljenek az üzletek bejáratainál felállított érzékelők esetleges kijátszóinak viselkedésében.

A volt tescós elmesélte, hogy őket külön tréningen képezte áruházuk a tolvajok kiszűrésére, igaz eléggé hagyományos módszerekkel. Nekik is leginkább azt mondták, ne a csórókat figyeljék, hanem a feltűnően öltözőket. Mészáros Zsolt szerint nem ez a jövő, hanem az adatbázis a tolvajokról, hiszen a jelentős károkat okozó bandák tagjai vissza-visszatérő vendégek a hipermarketekben.

Az igazgató konkrét példát is említ: nemrég az általuk védett barkácsáruháznak már a parkolójában felismerték az országjáró tolvajokat, akiket végig követtek az üzletben is, majd amikor kellett, tetten érték őket. Mészáros ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a legnagyobb károkat nem az eladó részben szenvedik el az áruházak, hanem a raktárakban. "Onnan tűnnek el az igazán értékes tételek, vagy még mielőtt egyáltalán beérkeznének oda" - állítja a biztonsági szakértő.

Lencsés Csaba