Gyurcsány adatban, Orbán poénban hisz

Hogyan lesz viccek és statisztikák halmazából évértékelő vagy ünnepi beszéd? Az [origo] Gyurcsány és Orbán hátterembereit kérdezte arról, hogyan készül a két vezető politikus a nagyobb szónoklatokra. Bár beszédhibáik nagy részét a szakértők orvosolták, mégis könnyen kikezdhetők - mondta az általunk megkérdezett logopédus és nyelvész.

A logopédus-pszichológus Kisházy Gergely azt mondja egykori szakdolgozati témájáról, Orbán Viktorról, hogy "nagyon izgalmas, mennyit változott mint szónok" az elmúlt két évtizedben. A logopédus szerint ez egyben hátránya is Orbánnak. Az egész ország volt szemtanúja annak, hogy szinte az egyik napról a másikra elmaradt szónoklataiból a rossz levegővétel, a hadarás, a zárt szájjal beszélés. A szakértő szerint ez nyilvánvalóvá teszi, hogy a változás külső beavatkozás eredménye. "Így nem annyira hiteles, hogy született szónok lenne"- mondja Kisházy azzal kapcsolatban, mit hisznek vezetőjükről a Fidesz szimpatizánsai.

A logopédus azt feltételezi, hogy nem beszédtanár, hanem külföldi politikai kommunikátor foglalkozhatott Orbánnal. Ennek ellentmond, hogy pár éve az RTL Klub Házon kívül című műsorábn Németh Erzsébet azt mondta, hogy ő volt a Fidesz-elnök beszédtanára. Wermer azonban mosolyog ezen. "Közös munkánk eredményeként fejlődött Viktor. Olyan ez, mint a kő, amiben már eleve benne van a szobor, csak a felesleges elemeket kell lefaragni róla" - idéz egy klasszikust a marketing-szakember.

Gyurcsánnyal bevallottan foglalkozott beszédtanár, mondják többen is a jelenlegi kormányfő stábjából, csakhogy még jóval azelőtt, hogy politikus lett volna. Az üzletember Gyurcsány önszorgalomból képezte magát még a '90-es évek elején, mert zavarta a beszédhibája. Persze azért ma sem tökéletes minden, derül ki Kisházy értékeléséből. Gyurcsány hanghordozását, beszédeinek ritmusát hullámzónak, sokszor túlzónak tartja a szakember, csakúgy mint a gesztusait. "Ez valószínűleg a politikai szocializációjából ered, nem született beszédhiba" - mondja a politológus diplomával is rendelkező Kisházy.

Ő úgy véli, Gyurcsány olykor szélsőséges beszédstílusa még KISZ-titkár korában alakulhatott ki. Valószínűleg ezzel a furcsa szónoki attitűddel akart kitűnni a fiatalember a szürke, kimondottan egyhangú beszédeket tartó káderek közül - véli a szakértő. Kisházy ugyanakkor nem látja elveszettnek a meccset a kormányfő számára: le kell szokni a túlzó nyomatékokról, a gyakori ritmusváltásokról és máris befogadhatóbbak lesznek közönsége számára a mondatai.

Gyurcsányt nem értik, Orbán nem akarja, hogy értsék

"A két politikus beszédei felépítésükben és stílusokban is radikálisan eltérnek egymástól" - összegzi véleményét Kálmán László nyelvész. A nyelvtudomány kandidátusa kérésünkre Gyurcsány és Orbán két-két kiemelkedő idei beszédének írott szövegét (a februári évértékelőt, illetve a március 15-it) elemezte a stiláris jegyekre koncentrálva.

A kormányfő beszédei szerteágazóak, egyszerre sok problémát próbálnak érinteni, állapítja meg a nyelvész. Kálmán szerint ez "lehet persze a miniszterelnök sokféle felelősségének a tünete", ennek ellenére szerinte nem biztos, hogy minden kormányfői megnyilvánulásban minden lényeges témát érinteni kell. Orbán ezzel szemben egy téma sulykolására összpontosít, minden motívum ugyanazt a tételt próbálja illusztrálni. A nyelvész úgy látja, ennek hátránya lehet, hogy fontos dolgokról nem tesz említést, viszont nagy előnye, hogy könnyebben felidézhető a tartalma.

Gyurcsány beszédének stílusjegyei egyetemi előadásokra emlékeztetik Kálmánt. A szövegben tobzódnak a gazdasági, jogi, politikai kifejezések: progresszió, államháztartási folyamatok, általános ártámogatás és így tovább. "A magyar közönség szövegértési képességeinek és műveltségének hiányosságai miatt ezekből valószínűleg egy szót sem ért, de abban mindenképpen biztos vagyok, hogy nem tudja lefordítani a saját, mindennapi életére" - állítja a szakértő.

A nagy ellenfél ebben is más: miközben Gyurcsányt nem értik, Orbán mintha szándékosan azt akarná, hogy ne értsék - véli Kálmán. Az ellenzék vezetője érzékletes képeket használ pontosan definiált fogalmak helyett. Ezzel "növeli az átélhetőséget és abba az irányba hat, hogy a hallgatóság ne gondoljon bele a mögötte meghúzódó, a képeket motiváló tények valóságtartalmába" - állítja Kálmán, akinek az is feltűnt, hogy nagyon gyakoriak e képek között a harccal, háborúval kapcsolatos képek.

Lencsés Csaba