A kopott reverendától a szentszék lábáig

Vágólapra másolva!
Ötvenévesen már bíboros volt, 53 évesen pápát választott, és még ma sincs 55, pedig már megmászta a magyar egyházi ranglétrát és a legbefolyásosabb európai egyházi személyiségnek tartják, akinek a szavait lesi a Vatikán is. Erdő Péter esztergomi érsek mindig kiemelkedett kortársai közül, hajtós, komoly szenvedélyt táplál az egyházjog iránt, de szívesen ironizál akár magán is, barátaitól, ismerőseitől sosem távolodott el és - hívőinek emlékei szerint - nem veti meg a bólét sem. Bár érik kritikák konfliktuskerülése és egyes kérdésekben mutatott engedékenysége miatt, legfőbb célja, hogy az egyház a lehető legszabadabban élhessen saját törvényei, saját értékei szerint. Portré Erdő Péterről.
Vágólapra másolva!

A rengeteg méltatás ellenére akadnak Erdőnek kritikusai is. Esztergomi forrásunk "hallott olyan hangokat", amelyek szerint egyesek politikai kiállását kicsit óvatosnak, konfliktuskerülőnek tekintik, és határozottabb állásfoglalást szívesebben várnának tőle. Ők vallási és közéleti kérdésekben "más tónust képviselnek", mint a prímás, aki "nem konfrontatív személyiség".

Vallási kérdésekben - a szentségkiszolgálás ügye - megengedőbb, így nem tartja például szükségesnek a csecsemőkeresztelést kérő, de hittani kérdésekben járatlan szülők szigorú számonkérését. Gyakorlatias hozzáállása az egyházmegyén belül érvényesül, papjaitól is ezt várja el, "ne szigorkodjunk, ez az ő alapelve". Ám - teszi hozzá kollégája - a papok között régóta létezik szembenállás a szentségkiszolgálás elveinek gyakorlati alkalmazásában, "ezek olyan gumicsontok".

Egyesek szerint a konzervatív, mások szerint a liberális vonulathoz húz a papságon belül, "nehéz eldönteni, hogy ő most jobbra vagy balra tartozik". Ismerői szerint valójában pragmatikus: "azt szeretné szolgálni, hogy az egyház a saját törvényei szerint, szabadon gyakorolhassa küldetését, ne legyen kiszolgáltatva a nagyhatalmi játékoknak... a mellé a vonal mellé áll, amelyik ezt biztosítja" - mondja római pályatársa.

Ügyel a látszatra is: egy közelmúltbeli osztálytalálkozón a budai várban egy üveg borral kedveskedett mindenkinek a szervező, amit azonban a bíboros úgy pőrén először nem akart elfogadni, de egy szatyorban már elvitte. "Hát az érsek úr egy üveggel a hóna alatt mégsem sétálhat a várban" - tisztázza volt osztálytársa.

Kikacsint a mértékletes prímás

A dorogi hívők rendszeresen megjelennek jeles alkalmakkor, például amikor egykori káplánjuk először misézett bíborosként, vagy éppen kápolnát avatott külföldön. "Bárhová megyünk, látja, hogy ott vagyunk, ugye az arca az rezzenéstelen, de a szeméből látja az ember, hogy 'OK. vettem a lapot'" - mondják.

"Nagyon jó humora van egyébként" - emlékszik rá volt osztálytársa. Többen is megemlítik, hogy rögtön látja a dolgok fonákját is, amit gyakran szóvá is tesz. Hajlamos az iróniára, "mondtam nekik, hogy diétáznom kell, de hát nem hallgattak rám" - mesélte a dorogiaknak sorkatonai élményeit, ahonnan súlyos betegség miatt szerelték le pár hónappal később - "20 perc után a teljes menetfelszerelést húztam magam után".

"Ha inni akarok, engem ne kínáljatok, mert nekem nem szabad" - idézi fel a betegsége után az alkoholt visszautasító ifjú káplán szavait dorogi csodálóinak egyike, amelyek egy összejövetelen hangzottak el. A dorogi hívők emlékeznek viszont olyan összejövetelre, ahol Erdő a többiekkel együtt bólét ivott és azzal tréfált, hogy majd nem tud felkelni a földre rakott kispárnáról. Egy ilyen alkalom a bíboros szerint is volt, de nem bólét ittak és a vicc ellenére is szigorúan ügyelt a mértéktartásra, a hazamenéssel pedig nem volt gondja. Forrásaink szerint is maximális mértékletesség jellemzi a bíborost. "Próbálja az egyház törvényeit a saját életére alkalmazni minden területen."