Kivételeznek a bordatörő rendőrrel

Ha ön megrugdos valakit, ritkán számíthat arra, hogy a bíróság elnéző lesz csak azért, mert éppen titkárnőként, könyvelőként vagy bárpultosként dolgozik. Viszont, ha rendőrök vernek össze valakit, jogvédők szerint jó esélyük van arra, hogy a bíróság enyhébben ítélkezik felettük, hogy tovább szolgálhassanak. Tanulságos történetek a megtaposott szobafestőről és a tetőtől talpig összevert horvát férfiról.

A Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf egy olyan esetre emlékszik az utóbbi évekből, amikor bántalmazásért elítélt rendőrök közel álltak ahhoz, hogy eltiltsák őket foglalkozásuktól. Öt évvel ezelőtt rendőrök megütöttek és megrugdostak egy hajléktalant a fővárosi Dankó utcában. Az esetről videófelvételt is készített a közeli hajléktalanszálló munkatársa, a rendőröket a budapesti főkapitány felfüggesztette állásukból, majd első fokon a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte őket mindenféle mentesítés nélkül. A bíró súlyosbító körülményként ítélte meg, hogy az egyik rendőr korábban már állt bíróság előtt.

Másodfokon vajszívűbb volt a bíróság. Jelentősen enyhítette a három rendőrre kiszabott büntetést, az első és másodrendű vádlottnál felére csökkentette a büntetés időtartamát, a harmadrendűt pedig csak pénzbüntetésre ítélte. De ami talán ennél is jelentősebb, hogy előzetesen mentesítette őket a hátrányos jogkövetkezmények alól, így akár maradhattak is a testületnél. A jogerős ítéletet hozó Fővárosi Bíróság úgy vélte, hogy az elsőfokú ítéletben meghozott szankciók "az általános bírói gyakorlathoz képest eltúlzottak voltak". Ők hivatkoztak a korábban már említett legfelsőbb bírósági döntésekre is.

Közös verés a IV. kerületben

Előfordul persze az is, hogy előzetes mentesítés sem szükséges ahhoz, hogy a szándékos bántalmazásért elítélt rendőr az állomány tagja maradhasson: ezek azok az esetek, amikor enyhe büntetést, pénzbírságot szab ki a bíró vagy egyszerűen csak megrovásban részesíti az elítéltet. A Helsinki Bizottság látta el a képviseletét annak az S. Lajos nevű férfinak is, akit a rendőrök tetten értek négy éve, amikor fel akart feszíteni egy újságos pavilont a főváros IV. kerületében. A jogerős ítéletből kiderül, hogy a férfit beültették a helyszínen az egyik szolgálati autóba, de onnan aztán egy rendőr kirántotta és szájon ütötte. A férfi ekkor a földre került, mire a rendőr többször megütötte és megrúgta. Később bevitték a kerületi kapitányságra, ahol a rendőr ismét bántalmazta, majd két kollégája is megütötte és megrugdosta.

Az ügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette az eljárást 2003 novemberében - derül ki az iratokból, amelyeket a Helsinki Bizottság bocsátott az [origo] rendelkezésére -, miután azonban a férfi pótmagánvádat nyújtott be, a bíróság két évvel később - 2005 júniusában - bűnösnek mondta ki a három rendőrt hivatali eljárásban elkövetett bántalmazás vétségében. A jelenleg is csak huszonhat éves elsőrendű vádlottat és a harmincas éveiben járó két kollégáját megrovásban részesítették, ami a legenyhébb büntetés. Igaz, kötelezték őket arra is, hogy térítsék meg az eljárás során felmerült költség rájuk eső részét: fejenként pontosan 19 800 forintot.

Üldözés után bántalmazás

S. Lajosénál nagyobb visszhangot váltott ki egy horvát férfi, M. Mustafa ügye, akit határőrök vertek meg. Ebben az ügyben idén májusban hozott jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - tudtuk meg a vádat képviselő Kaposvári Katonai Ügyészségen. Az ítélőtáblán helybenhagyták az elsőfokú döntést, amely szerint a három határőrnek fejenként 75 ezer forintos bírságot kell fizetnie, amiért megverték az őket feljelentő horvát férfit.

Az ügy érdekessége, hogy közben M. Mustafa ellen is indult eljárás a történtek miatt. A határőrök ugyanis egy akciójuk közben bántalmazták őt. Az ítélet szerint a határőrség munkatársai 2005. április 12-én éjszaka készültek lecsapni olyan autókra, amelyekben gyanújuk szerint embercsempészek utaztak. Meg is állítottak három autót, a harmadikban ült M. Mustafa, akinek nem volt köze az első kettőhöz. A középkorú horvát férfi azt állítja, nem tudta, hogy ez hatósági akció, azt hitte, bűnözőkkel került szembe, és ezért menekült el a helyszínről. Közben elsodort egy határőrt, aki könnyebb sérüléseket szenvedett, és csak tíz kilométerrel távolabb állt meg, hiába próbálta közben feltartóztatni a határőrség egy másik egysége.

Pénzbüntetés vs. felfüggesztett

A helyszínre közben megérkeztek azok a határőrök is, akik elől elmenekült, így mintegy 10-12 határőr gyűlt össze. A horvát férfit - tartalmazza az ítélet - "erőszakkal kivették" az autójából, hátul összebilincselték a kezét és az útra fektették, majd "a fejétől a lábszáráig kisebb és közepes erővel megütötték és megrúgták". Az ítélet tételesen is felsorolta, testének mely részein szenvedett zúzódásos - nyolc napon belül gyógyuló - sérüléseket a férfi: fejtető, bal halántéktáj, jobb halántéktáj, jobb szemöldökív, jobb váll, mellkas a jobb bordaív felett, jobb oldalon hónaljvonalban a bordaív felett, jobb lapocka felett, bal vállon, ágyéki régióban, mindkét térd alatt, bal lábszár elülső-oldalsó felszínén, bal alkaron, valamint mindkét csuklón.

A három elítélt határőr pénzbüntetést kapott, és a bíróság engedte, hogy tovább szolgáljanak. M. Mustafát hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés bűntettében mondta ki bűnösnek az első fokon eljáró Zalaegerszegi Városi Bíróság tavaly szeptemberben, és tíz hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egy évre eltiltotta a járművezetéstől, és kötelezte arra, hogy fizessen ki 271 ezer forintnyi bűnügyi költséget. Bár büntetlen előéletű volt, a bíróság nem mentesítette előzetesen a hátrányos következmények alól.