A Városháza fantomja súg Demszkynek

Még egy névtáblája sincs a városházi folyosón, mégis ő az egyik legfontosabb ember ma Budapesten. A vagyonát a Bahia-boltokkal megalapozó vállalkozó, Mesterházy Ernő évek óta Demszky Gábor fő bizalmasa, akár politikáról, akár üzletről, akár magánéletről van szó. Helyzetbe kerülése egyúttal egy szebb napokat látott főpolgármester és egy meggyengült párt hatalmi játszmákkal teli története is. Az [origo] utánajárt, hogyan jutott el az alternatív klubokból a hatalom előszobájába.

A kilencvenes évek második felében Mesterházyt a személyes politikai szimpátián túl családi vonatkozás is a liberálisok felé sodorta. 1997-ben feleségül vette Mécs Imre - akkor SZDSZ-es, ma MSZP-s - parlamenti képviselő lányát, Mécs Mónikát. Ő a Fekete Doboz munkatársaként kivette a részét a rendszerváltásból, ott volt Prágában, amikor letartóztatták Deutsch Tamást, ő hozta haza az arról szóló felvételt, és ő szervezte meg a budapesti csehszlovák követség előtti tiltakozó demonstrációt - sorolta Mesterházy, hangsúlyozva, hogy nagyon sokat köszönhet a feleségének és három gyermekének. A Mécs családdal jöttek a politikusi ismeretségek is. "Apósommal együtt részt vettünk fogadásokon, egyéb rendezvényeken, és ő sokaknak bemutatott mint a vejét" - mondta Mesterházy.

Az nem egyértelmű, hogy Demszky Gáborral pontosan mikor és hogyan ismerkedett meg. Bognár Attilán és Müller Péteren keresztül elvileg már a nyolcvanas években is találkozhattak, volt rá alkalom a már említett '90-es URH-koncerten, 1998-ban pedig - akkor már Mécs Mónika oldalán - ott volt Demszky születésnapján is. A kilencvenes évek vége felé jött még egy kapocs, a főpolgármester korábbi felesége, Révai Vera, aki munkakapcsolatban volt Mesterházyval. Révai az [origo]-nak azt mondta, egy alkalommal Demszky megkérte őt, hozzon össze egy találkozót Mesterházyval. Arra nem emlékezett, hogy ez pontosan mikor történt, de valamikor 1999-ben vagy 2000-ben lehetett. A találkozó részleteit sem tudta felidézni, csak annyit, hogy Mécs Mónika is ott volt.

"Hosszú ideig ez csak felületes ismeretség volt, sok apró találkozással" - mondta Mesterházy, aki szerint 2000-ben fordult elő először, hogy nem véletlenül futottak össze. A pontos időpontra már nem emlékszik, csak arra, hogy az SZDSZ-elnökségre készülő Demszky felhívta telefonon és kérte, menjen be hozzá a Városházára. "Elmondta a terveit, és jelezte, hogy számít rám" - foglalta össze röviden beszélgetésüket Mesterházy, akit akkoriban már élénken foglalkoztatott a politika. Somlyódy Csaba fővárosi MSZP-s képviselő legalábbis úgy emlékszik, hogy közel tíz évvel ezelőtt mutatták be őket egymásnak egy közelebbről meg nem nevezett "ügy" kapcsán. "Ifjú, tehetséges fiatalemberként jellemezték, aki nagy reményekkel bír az SZDSZ-en belül. Hosszasan beszélgettünk, és megegyeztünk, hogy találkozunk máskor is" - mondta a politikus, aki szerint Mesterházy sokat kérdezett, különösen államigazgatási témában, amelyben nem volt tapasztalata.

Pár lépéssel előbb másoknál

Demszky 2000 decemberében lett az SZDSZ elnöke, de fél év után megbukott, és Mesterházy segítségét nem is vette igénybe. A későbbi fejlemények ismeretében azonban úgy tűnik, a főpolgármester így is felfigyelt Mesterházy képességeire. "Ernő mindig is élvezte azt, hogy stratégiát gyárt, és pár lépéssel előbb jár másoknál" - mondta róla egy neve elhallgatását kérő régi üzlettársa. Hozzátette, részben ez a hozzáállás jellemzi emberi kapcsolatait is: "Van benne valamiféle földesúri mentalitás, ami egyszerre jó és rossz. Nem úgy próbál veled kapcsolatot teremteni, hogy kiszolgáltatott legyél, de odafigyel arra, hogy ha úgy alakul, kérhessen tőled valamit. Igaz, hogy ez nem egyirányú, hozzá is ugyanúgy lehet fordulni, és segíteni is fog."

Főpolgármesterként Demszky hozzászokott a sorozatos politikai sikerekhez, és több forrásunk szerint is emlegetni szokta, hogy egy asztrológus azt mondta neki, száz évben egyszer születik valaki olyan szerencsés csillagzat alatt, mint ő. A pártelnöki kudarcot ezért nehezen viselte, ráadásul úgy tűnt, hosszú távon is politikai kockázatot jelenthet számára a bukás. Az SZDSZ kasszája már az elnöksége kezdetén üres volt, és Atkári János volt főpolgármester-helyettes szerint az anyagi gondokat tetézte, hogy Demszky személyes kapcsolatai is megromlottak ebben az időszakban a párt más vezetőivel, így tartani lehetett attól, hogy a 2002-es főpolgármesteri kampányára nem kap megfelelő támogatást az SZDSZ-től.

Voltak személyes félelmei is

Több, akkoriban Demszky környezetében lévő forrásunk szerint mindez párosult egyfajta személyes félelemmel is: a főpolgármester aggódott, hogy mi lesz, ha 2002-ben nem választják újra. Ez forrásaink szerint anyagi, egzisztenciális pánikot jelentett: soha nem keresett sok pénzt, nem voltak komolyabb megtakarításai, ezért tartott attól, hogy vereség esetén nehezen fogja eltartani magát és családját. Miután megvált a pártelnöki széktől, elutazott a horvát tengerpartra, de környezetét valami aggaszthatta vele kapcsolatban, mert Atkári János és személyi titkára, Bartók Júlia utánament, hogy hazahozzák. Nem jártak sikerrel, Demszky pedig - több egykori bizalmasa szerint - magát a próbálkozást is rossz néven vette. A történtek hátteréről legfeljebb pletykákat hallani, részletek - például az, hogy konkrétan mi aggasztotta a főpolgármester bizalmasait - nem ismertek, miután Atkári erről az epizódról nem kívánt nyilatkozni, Bartók Júlia pedig elhárította megkeresésünket.

Önzetlen segítség

Ebben a zavaros időszakban vált szorosabbá a viszony Demszky és Mesterházy között. Utóbbi vitatja, hogy a főpolgármesternek félelmei lettek volna, szerinte ugyanolyan határozott volt akkor is, mint mindig. Demszky akkori bizalmasai szerint a kapcsolat azért vált intenzívebbé, mert Mesterházy mindkét - politikai és személyes - gondját illetően a segítségére sietett. "Utólag tudtam meg Gábortól, hogy Mesterházy magánemberi problémájában önzetlenül kisegítette őt, és gondoskodott arról is, hogy a kampányára legyen megfelelő fedezet" - mondta például Atkári.

A magánéleti segítségről Mesterházy azt mondta, "persze, kért tőlem tanácsot, de ezt úgy kell felfogni, mint amikor az ember a barátjához fordul". A kampánnyal kapcsolatban egy az SZDSZ gazdasági ügyeit jól ismerő forrásunk szerint Mesterházy először arra törekedett, hogy normalizálja a viszonyt azokkal, akik a párt központi forrásait kezelték. Ő maga az [origo]-nak azt hangsúlyozta, hogy "Demszky Gábor kampányát minden alkalommal a pártja finanszírozta, mint minden SZDSZ-es politikusét". Hozzátette azonban azt is, "abban segítettem, hogy a pártból minél több pénzt kapjon a főpolgármester, mert annak elosztása mindig nehéz kérdés volt".

A 2002-es önkormányzati választás előtt valóban egyre aktívabb lett. "Amikor elindul egy kampány, akkor mindig ott van sok lelkes ember, aztán nagy részük szépen lemorzsolódik. Az Ernő viszont egyszer csak ott maradt. Látszott rajta, hogy nagyon érdekli, nagyon inspirálja ez a közeg, de energiái nagy részét még nem ez kötötte le" - mondta egy évek óta Demszky stábjában dolgozó, névtelenséget kérő forrásunk, aki szerint Mesterházy egészen apró feladatokat is elvállalt."Vacilláltam, hogy mennyire vegyem szorosra ezt a kapcsolatot" - erősítette meg maga az érintett, hozzátéve, hogy Demszky már 2002-ben felvetette, akar-e képviselő lenni. Mesterházy nem élt a lehetőséggel, viszont az ő közvetítésével egy korábbi üzlettársa, Tóthfalusi György felkerült a listára, és be is jutott a közgyűlésbe.