Orbán is kiállt az Alkotmánybíróság korlátozása mellett

Orbán Viktor kormányfő szerint a jövő Magyarországa és a múlt jogszabályai ütköznek az Alkotmánybíróság jogköréről kialakult vitában. A miniszterelnök kiállt a Fidesz elképzelése mellett, mert szerinte a jogszabályokat "az emberek igazságérzetéhez" kell igazítani. Orbán szerint a hasonló konfliktusok az új alkotmány elfogadásával csillapodnak majd.

"Nem az emberek igazságérzetét kell megváltoztatni, hanem azokat a régi szabályokat, amelyekbe beleütközünk" - mondta Orbán Viktor kormányfő pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítéséről szóló javaslatról. Szerinte a konfliktus lényege a jövendőbeli Magyarország összeütközése a régi szabályokkal.

"Az egyik oldalon van az emberek igazságérzete, amely szerint a jövőben már nem lehet azt csinálni, ami eddig ment, vagyis hogy indokolatlanul magas és elfogadhatatlan mértékű végkielégítéseket fizetnek ki, ráadásul olyanoknak is, akik felelősek az ország tönkretételéért. Ugyanakkor itt áll a régi alkotmány, és az Alkotmánybíróság nem tehet mást, mint hogy a régi, ideiglenes alkotmány alapján minősíti a kormány indítványait" - mondta Orbán, aki teljes mellszélességgel támogatja a kezdeményezést, mert az igazságérzetnek ad elsőbbséget.

"Tulajdonképpen köszönettel tartozunk az Alkotmánybíróságnak, hogy ezt a konfliktust nyilvánvalóvá tette" - jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint a konfliktust nem tudják másként feloldani, mint a Fidesz parlamenti kezdeményezésével. Szerinte az új alkotmány elfogadásáig még számítani kell ilyen konfliktusokra. Utalt arra, hogy megtámadtak az Alkotmánybíróság előtt több más, "az új Magyarországhoz tartozó" intézkedést, így a bankadót, a krízisadót. "Meg fogunk változtatni jó néhány dolgot" - mondta Orbán. Szerinte jövő tavasszal, amikorra új alkotmánya lesz az országnak, megszűnnek majd az ilyen összeütközések.

Lázár János a Fidesz frakcióvezetője az Alkotmánybíróság hatásköre szűkítését javasolta, miután az Ab alkotmányellenesnek minősítette a kétmillió forint feletti végkielégítésekre visszamenőlegesen kiszabott 98 százalékos különadót. A javaslat szerint az Ab nem dönthetne olyan kérdésekben, amelyekről népszavazást sem lehet tartani. Ezzel a költségvetési kérdések teljesen kikerülnének az Ab hatásköréből. (Ez bonyolult alkotmányjogi helyzeteket eredményezhet - derül ki ebből a cikkünkből.)

A Fidesz elképzelése ellen még aznap tiltakozott a három ellenzéki párt, az MSZP, az LMP és a Jobbik. A Fidesz válaszlépése ellen a kormánypártot szinte soha nem kritizáló Magyar Nemzet is vezércikkben tiltakozott, mondván, hogy "nem szerencsés a Fidesz reakciója". A javaslattal szemben még a Fideszen belül is megjelentek kritikus hangok.