Karácsony előtt egy nappal, a jövő évi költségvetés elfogadásával zárja az évet a parlament. Ha megvalósul a kormány terve, akkor 2011 lehet az első év a rendszerváltás óta, amikor 3 százalék alatt lesz a hiány. A parlament dönt több más törvényről is: szó lesz a társasházak életét megnehezítő adósokról, a sztrájkról és a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátásáról is.

Idei utolsó ülését kezdi meg csütörtökön délelőtt az Országgyűlés. A képviselőknek összesen 13 törvényjavaslatról kell dönteniük, utolsóként a 2011-es költségvetésről. Interpellációk és kérdések csütörtökön nem hangzanak el, de az ülés így is elhúzódhat estig, hiszen több javaslatról záróvitát tartanak, illetve benyújthatnak még úgynevezett zárószavazás előtti módosító indítványokat.

Ha teljesülnek a 2011-es költségvetés tervezetében szereplő számok, a jövő év lehet az első a rendszerváltás óta, amikor a hiány kevesebb lesz a bruttó nemzeti össztermék 3 százalékánál (a legalacsonyabb hiány eddig 2000-ben, az első Orbán-kormány idején volt, akkor a GDP 3 százaléka volt a hiány). Ezt azonban nem a kiadások lefaragásával éri el, hanem a bevételek növelésével: a válságra hivatkozva kivetett különadók, illetve a magánnyugdíjpénztárak vagyona is jelentősen javítja az egyenleget.

Változó szociális törvények

Szavaz a parlament egy szociális tárgyú salátatörvényről is, amelynek több pontja érinti a gyermeknevelést. Kettő helyett újra három évig jár a gyermekgondozási segély. A törvény megszüntetné a gáz- és távhőtámogatást, ehelyett lakhatási támogatást vezet be, de a jogszabály átalakítaná a családi pótlék rendszerét is. A javaslat szerint a pótlékot ezentúl az elvált szülők felezhetnék.

Gyorsabb bíróságok

Várhatóan elfogadják azt a Navracsics Tibor igazságügyi miniszter által beterjesztett törvénycsomagot is, amellyel a kormány a bírósági eljárásokat szeretné felgyorsítani. Ennek értelmében a jövőben például a bírók akár a vádlottak távollétében is ítéletet hozhatnának. A javaslat alapján a bíróságok központi igazgatását végző Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban helyet kapna a költségvetésért felelős (jelenleg a nemzetgazdasági) miniszter is, miközben a választott bírók száma nyolcra csökkenne a testületben (a törvényjavaslatról részletesen itt olvashat).

Könnyen elküldhető köztisztviselők

A képviselők szavaznak Kósa Lajos debreceni és Kovács Zoltán pápai polgármester több, a közszolgálatban állókat érintő törvényjavaslatáról is. Az egyik javaslat úgy módosítaná a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt, hogy - hasonlóan a kormánytisztviselőkhöz - indokolás nélkül, felmentéssel meg lehessen szüntetni a közszolgálati jogviszonyukat. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosításával pedig az intézményvezetők válnak visszahívhatóvá. A megbízás visszavonását csak a közalkalmazott kérelmére kell indokolni.

Megnehezített sztrájk

Módosítja a parlament a sztrájktörvényt is. A javaslat szerint a közszolgáltató cégeknél (például a MÁV-nál vagy a BKV-nál) a jövőben csak akkor lehetne sztrájkolni, ha a szakszervezetek megegyeznek a munkáltatóval a még elégséges szolgáltatásokról. Korábban ilyen megállapodás szinte soha nem jött létre. A még elégséges szolgáltatási szintet a javaslat szerint bíróság is megállapíthatná.

Megszorongatott társasházi adósok

A parlament szavazni fog mellett a Bethlen Gábor Alap létrehozásáról is. Ebbe az alapba kerülhet a jövőben minden, a határon túli magyaroknak szánt támogatás. Várhatóan módosul a társasházi törvény is, amely lehetőséget ad majd arra, hogy a társasházi közgyűlés jelzálogot jegyeztessen be a háromhavi közös költséggel tartozó lakók lakására, és ezt - ha az adós nem fizet - háromhavonta megismételje.

A szavazást és a parlament utolsó idei ülését élőben követheti az [origo]-n 11 órától ezen a linken.