Saját tudatlanságuktól védené a betegeket a kormány

Műhibaperek helyett az orvos és a beteg közötti hatékonyabb kommunikációval javítana az egészségügyi ellátáson, és visszaszorítaná a betegek panaszait a kormány. A feladatot egy új, a terv szerint idén év végéig létrejövő betegjogi központ látja majd el. Az átalakításnak vesztesei is vannak: a betegek panaszait vizsgáló jogvédők munkaidejét és fizetését harmadával csökkentik.

Egy júniusi kormányhatározat értelmében 2012. január 1-jén áll fel a betegjogvédelmi és betegdokumentációs feladatokat ellátó új hivatal, az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). A tervekről egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni, a központ felállítását előíró Semmelweis-terv szerint az átalakítással az a célja a kormánynak, hogy hatékonyabbá tegye az orvosok és a betegek közötti kommunikációt, csökkentse a műhibaperek költségét, és hatékonyabban dolgozza fel a kórházi kórlapokat.

A központ előkészítésével megbízott főtanácsadó, Mogyorósi Dorottya az [origo]-nak azt mondta, az intézmény létrehozását az indokolta, hogy a betegek érdekérvényesítő lehetőségei - mint a panaszok kezelése vagy a kórházi dokumentáció kérdése - töredezettek, néhol hiányosak. Ezekre a feladatokra az elmúlt húsz évben egységes hivatal nem jött létre, "a kormány ezzel a döntésével tehát olyan hiányt pótol, amely a betegjogvédelemben régóta fennáll" - tette hozzá.

Gondoskodó orvosok, felkészült betegek

Az intézményben egészségügyi, jogi, adatvédelmi és biztosítási szakemberek fognak dolgozni a betegek jogainak védelmében, de Mogyorósi Dorottya egyelőre nem tudta megmondani, hogy összesen hány munkatársuk lesz. Az kiderül az egészségügy átalakítását célzó, május végén elfogadott Semmelweis-tervből, hogy a betegjogvédelem irányítását az OBDK veszi át az azt eddig felügyelő Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH), arról azonban még nincs döntés, hogy ennek mi lesz a tartalma, illetve hogy az ellátott- és gyermekjogi szakemberek hová fognak tartozni.

Magyarországon 2000 óta működik betegjogi képviseleti rendszer, jelenleg körülbelül 120 beteg-, ellátott- és gyermekjogi szakemberrel. A betegjogi képviselők feladata az, hogy felvilágosítsák a betegeket arról, milyen jogaik vannak: például milyen esetekben és hogyan tarthatják a kapcsolatot hozzátartozóikkal, milyen helyzetekben van joguk megtagadni az ellátást, elhagyni a kórházat, vagy épp megismerni minden rá vonatkozó egészségügyi dokumentációt. A betegjogi képviselők segítenek azoknak a betegeknek is, akiket sérelem ért a kórházban, hogy panaszt tudjanak tenni, vagy kivizsgáltassák ügyüket. A kórháztól függetlenül, de a kórházban, általában meghatározott fogadóórákban dolgoznak, és a betegek bármikor elérhetik őket telefonon is.

A kommunikáció a kulcs

Az új hivatalról keveset tudnak az [origo]-nak beszélő betegjogi képviselők, mindössze a Semmelweis-tervben elolvasott négy oldalból értesültek arról, hogy az NSZRH felügyeletét az év végén felváltja az OBDK. A felületes ismeretek ellenére többen egyetértenek a tervezet több pontjával. "El kellene mozdulni a panaszközpontúságtól a tájékoztatás-központúság felé" - mondta az [origo]-nak egy betegjogi képviselő, aki szerint a kommunikáció a legfontosabb a beteg és az orvos közötti kapcsolatban.

"Ha a beteg sok tájékoztatást kap a szolgáltatás igénybevétele során, akkor sok olyan probléma nem is generálódik, amely a rendszerben benne van" - utalt arra, hogy szerinte a beteg akkor tud megfelelő döntést hozni a kezeléséről, ha valamennyi kockázattal, mellékhatással tisztában van. Ez azonban egyre nehezebben valósul meg, ugyanis több megkérdezett is azt mondta, hogy az elmúlt két-három évben jelentősen nőttek az orvosok adminisztrációs terhei, így kevesebb idejük jut a betegekkel való kommunikációra.

Egy másik jogvédő szerint is az időhiány okozza a legnagyobb problémát a betegek tájékoztatásánál. "A tájékoztatásra nincs idő" - mondta a forrás, aki szerint nagyon sok jogsértés mögött a kommunikáció hiánya húzódik meg. A Semmelweis-terv szerint a műhibaperek számának csökkentése azért is fontos lenne, mert a betegellátás látja a kárát a kártérítésként kifizetett összegeknek, mivel a kártérítések anyagi nehézségeket okoznak a kórházaknak.

"Itt rengeteg a kommunikációs hiba" - mondta egy forrás, aki szerint általában amiatt vesztik el a műhibapereket a kórházak, mert nem megfelelően dokumentálnak, és nem teljes körűen tájékoztatják a betegeket. Az egyik jogvédő szerint úgy lehetne csökkenteni a műhibaperek számát, ha egységesítenék a betegeknek szóló tájékoztatókat, így jogilag nehezebben lehetne megtámadni a dokumentálást. Mogyorósi Dorottya is egyetértett ezzel, és azt mondta, ezt a jövőben be is vezethetik.

"Az egészségügy egy félkatonai szervezet"

Mogyorósi Dorottya azt mondta, a OBDK-nak csak egy hivatala lenne, nem lennének "helyi egységei". Szerinte a betegjogi képviselők rendszere viszont ugyanúgy megmaradna, csak a központnak köszönhetően sokkal egyszerűbben juthatnának hozzá kórházi dokumentumaikhoz, és az ügyintézők is a megfelelő hatósághoz irányítanák a panaszosokat.

Sokan javulást várnak az új hivataltól

Több megkérdezetteknek azonban nem tetszik az, hogy egy hivatalhoz kellene fordulni, ha a betegjogi képviselők nem érnek el eredményt egy ügyben. "Mindig félek az olyan rendszerektől, amelyikben arc nélküli ügyintézés folyik" - mondta az egyik forrás arról, hogy szerinte sokkal jobb az olyan rendszer, amelyben a betegjogi képviselő jól ismeri az adott kórházat. Azt is mondta, hogy szerinte egy szakértőkből álló helyi team segíthetne a legjobban a betegjogi képviselőknek.

Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a betegjogi képviselőknek legyen szankcionálási, bírságolási joga. "A betegjogi képviselőknek semmivel sincs több joga, mint a betegeknek" - mondta egy forrás, bár egy másik jogvédő azzal árnyalta, hogy beléphetnek bármelyik intézménybe, kérdéseket tehetnek fel az ott dolgozóknak, és javaslatot tehetnek, amelyre kötelesek reagálni a kórházak. Jelenleg az ÁNTSZ vizsgálja a panaszokat, Mogyorósi pedig azt mondta, hogy "koncepciójuk szerint az OBDK nem lenne hatóság, de a hatóságokkal szorosan együttműködő hivatalként működne".

Az egyik forrás szerint viszont veszélyes is lehet, ha valaki teljes állású betegjogi képviselő, mert az intézményekben mindenki ismeri, és sokkal jobban ki van szolgáltatva a rendszernek, aki anyagilag csak a jogvédői munkától függ. "Veszélyes, ha valaki ettől függ egzisztenciálisan, mert az egészségügy egy félkatonai szervezet - egy-egy ügyben sokkal nagyobb ilyenkor a nyomás" - mondta egy heti 15 órában dolgozó jogvédő. Azt mondta, így heti egy napot tölt a kórházban, a maradék időben pedig az ügyeit intézi. A több megkérdezett azonban nem értett vele egyet, ők azt mondták, éppen arra lenne szükség, hogy teljes állásban lássák el munkájukat, mert az teljes embert kíván.

A jogvédők közül többen is azt mondták, hogy hiányolták az egyeztetéseket a készülőben lévő változtatásokról. "Annyira nem tudjuk, hogy mi lesz, és annyira nem látom, hogy bárki is megkérdezett volna minket, miben lehet javítani, hogy nem is akarunk öntevékenyen bármit csinálni" - mondta egyikük. Mogyorósi szerint azonban több egyezetést is folytatott a minisztérium, többek között az általános és az adatvédelmi ombudsmannal. Azt mondta, a TASZ küldött írásos véleményt a társadalmi és közigazgatási egyeztetésre bocsátott Semmelweis-terv OBDK-ról szóló részéről, és az NRSZH-val a jogvédőkről több alkalommal egyezettek. Ezeken kívül írásban is rengetegen reagáltak a Semmelweis-tervre. A júniusi kormányhatározat alapján az OBDK koncepciója is közigazgatási egyeztetésre kerül.

Csökkentett óraszámok

A jelenlegi átmeneti rendszerrel pórul járnak a betegjogi képviselők, mivel csökkentik munkaidejüket, és így a fizetésüket is, az új központról pedig eddig nem kaptak hivatalos tájékoztatást.

A szociális államtitkársághoz tartozó NSZRH 2010 decemberétől foglalkoztatja a betegjogi képviselőket, miután a kormány 2010 decemberében az őket foglalkoztató közalapítványt megszüntette. Betegjogi képviselők már márciusban is arról beszéltek az [origo]-nak, hogy bizonytalan a helyzetük az átalakítás miatt. Mivel az NRSZH felügyelete csak átmeneti időszakot jelent az OBDK felállítása miatt, így a bizonytalanság azóta sem csökkent az [origo] által megkérdezett betegjogi képviselők szerint.

"Eddig mindössze annyi történt, hogy az NRSZH mindenkit elhívott egy regionális központba, ahol a vezető elmondta, hogy jelentősen csökkentik az óraszámokat" - mondta az [origo]-nak egy neve elhallgatását kérő betegjogi képviselő. A forrás szerint az NRSZH-nál a regionális vezetőkre bízták, mennyire kurtítják meg a körülbelül felerészben részmunkaidőben, felerészben főállásban dolgozó jogvédők óraszámát. "A regionális vezető megkapta a tényszámokat, azok alapján dönthetett" - állította.

A forrás szerint körülbelül 30-35 százalékkal csökkentették az óraszámokat, a fizetéseket is ennek arányában kurtították meg. A forrás szerint voltak konfliktusok a fizetéscsökkentések miatt, főleg a főállásban dolgozó jogvédőknél, akik körülbelül 160-180 ezer forintot keresnek havonta. "Volt, aki azt érezte, hogy nem volt megfelelő a jogérvényesítésünk, és miért nem emeljük fel a szavunkat. A regionális vezetőt tették felelőssé" - mondta a forrás. Hozzátette: mivel csökkentették a költségvetésüket, ezért csak az lehetett a kérdés, hogy mindenkinek csökkentik az óraszámát, vagy kirúgnak embereket, és az előbbit választották.

A beteg-orvos viszony javítása a cél

Az óraszámcsökkentést egy másik jogvédő is megerősítette az [origo]-nak, de több, más régióban dolgozó betegjogi képviselő is azt mondta, ők egyelőre csak pletykaszinten hallottak a változásokról. Az egyik forrás azt mondta, hogy Budapestre kellett elmennie egy beszélgetésre, ahol három lehetőséget vázoltak előtte, hogy milyen formában dolgozhat tovább jövőre, de egyelőre nem kapott visszajelzést. Szerettük volna megkérdezni az NRSZH-t is az óraszámok megvágásáról, de azt mondták, csak a szociális államtitkárság meghatalmazásával nyilatkozhatnak, az államtitkárság viszont azt közölte, hogy "nem áll módjukban megszólalót biztosítani".