Két eldugott kormánypárti törvénymódosítás teremtene lehetőséget arra, hogy a pénzügyi felügyelet és médiahatóság vezetői egyfajta adózatlan végkielégítést kapjanak, ha távoznak munkahelyükről. A kormány tavaly indított hadjáratot a "pofátlan" állami végkielégítések ellen, amelyeket 98 százalékos adóval sújtottak. A felügyelet és a médiahatóság vezetői esetében azért tartják indokoltnak a tízmilliót bőven meghaladó lelépési pénzt, mert a két hivatal vezetői egy évig nem mehetnek el máshová dolgozni távozásuk után.

"Tizennyolcadik intézkedés: a hatvan napon túli végkielégítések és egyéb béren felüli juttatások, úgymint szabadságmegváltás és titoktartási pénz a költségvetési szférában megadóztatása 98 százalékkal" - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök tavaly június 8-én a parlamentben kormány egyik emblematikus intézkedését. Ezzel a kormány az előző kabinet idején kifizetett, kiemelt állami végkielégítések által keltett felháborodásra kívánt reagálni.

A több kormányzati tisztviselő által "pofátlannak" minősített végkielégítésekre visszamenőleges hatállyal vetették ki a 98 százalékos adót, amelyet nem csak a politikai kinevezetteknek, hanem a felmentett köztisztviselőknek és közalkalmazottoknak is fizetniük kellett három és fél millió (vezetők esetében kétmillió) forintos összeg felett.

A különadót a törvény első, tavaly nyári benyújtásakor azzal indokolták, hogy a kormány szándéka "a társadalom igazságérzetét sértő, államháztartási forrásból származó, a jogviszony megszűnésével összefüggésben juttatott egyes jövedelmek" megadóztatása. Az eredeti elképzelés szerint a külöbadót a kéthavi bérnél nagyobb összegű, felmondáskor vagy felmentéskor kifizetett juttatásokra vetették volna ki, ez csak később módosult fix értékhatárra. A különadó miatt a kormánypártok rengeteg konfliktus vállaltak az elmúlt egy évben. Az Alkotmánybíróság (Ab) kétszer semmisítette meg a visszamenőleges hatállyal meghozott jogszabályt, aminek megtartása érdekében a kormánypártok korlátozták az Ab jogkörét.

A héten azonban két olyan, kormánypárti oldalról érkező törvénytervezet került a parlament elé, amely kivételt tenne a végkielégítések szigorú megadóztatásában a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH), illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vezetőivel. Az egyik törvényjavaslatot a fideszes Rogán Antal, a másikat az országgyűlés általa vezetett gazdasági bizottsága nyújtotta be a parlamentnek.

Eldugták a két módosítást

A ma hatályos PSZÁF-törvény hathavi jövedelmének megfelelő végkielégítést és ugyanennyi, felmentési időre járó pénzt biztosít az intézmény elnökének, két alelnökének, és a PSZÁF keretében működő Pénzügyi Békéltető Testület elnökének. Ez a pénz akkor is megilleti őket, ha hatéves mandátumuk lejár, és ezért távoznak a PSZÁF-tól. Ezt a rendelkezést azzal bővítené ki a Rogán vezette gazdasági bizottság törvényjavaslata, hogy ebből a jövedelemből nem kell adót fizetni.

A törvényjavaslat úgy fogalmaz, hogy a végkielégítési és a felmentési időre járó összeg "kizárólag társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási hozzájárulás, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem." Eszerint tehát 98 százalékos adót nem kellene lerónia a PSZÁF vezetőinek, de a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 7,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kellene fizetniük. (A 27 százalékos tb-járulékot a PSZÁF, mint munkáltató fizeti majd meg az államkasszába, de ez nem csökkenti vezetők nettó bérét.)

Az NMHH-ról szóló javaslatnak is hasonló a szándéka, de más megoldással érné el ugyanezt. A Rogán Antal által jegyzett javaslat azt mondaná ki, hogy a mandátum lejártakor kártalanítás jár az elnöknek, az alelnöknek, és a Médiatanács tagjainak. A médiahatóság vezetőit megillető kártalanítás összege egyenlő egyévnyi nettó bérükkel. A törvényjavaslat úgy rendelkezne, hogy a kártalanítás adómentes, ami azt jelenti, hogy a 98 százalékos adót nem kell leróni utána, és az NMHH vezetői az szja és a járulékok alól is mentesülnének.

A PSZÁF és az NMHH tavaly, a kormányváltás előtt távozott vezetőinek be kellett fizetniük a 98 százalékos adót, rájuk ugyanúgy vonatkozott a versenytilalmi klauzula, mint ahogyan most Szász Károlyra és Szalai Annamáriára is vonatkozik.


A két módosítást nem verik nagy dobra a beterjesztők. A PSZÁF-törvényt módosítani javasoló terv sem az általános, sem a részletes indoklásban nem tér ki az adómentességet biztosító rendelkezésre. A médiahatóság vezetőinek kártalanításáról szóló passzus egy salátatörvény egyik pontja, vagyis csak egy módosítás a sok közül, a kártalanítás köztehermentességét garantáló rendelkezésre az indoklás nem utal.

A Médiatörvény és a PSZÁF-törvény rendelkezik arról, hogy a két hatóság elnöke, alelnökei, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke, illetve a Médiatanács tagjai megbízatásuk megszűnése után egy évig sem munkavállalóként sem tulajdonosként nem vállalhatnak szerepet olyan cégekben, amelyeket korábbi döntéseik érintették. A két Rogán-féle javaslat épp azzal magyarázza az adómentes végkielégítést, illetve kártérítést, hogy az a korlátozás ellentételezésére szolgál.

A magánszektorban ennek megoldásnak a megfelelője a versenytilalmi megállapodás. Ez azt jelenti, hogy egy cég megtilthatja munkavállalójának, hogy felmondása vagy elbocsátása után bizonyos ideig a konkurenciánál helyezkedjen el (kizárva ezzel, hogy érzékeny információkat vigyen át). A versenytilalmi megállapodások esetében kötelező az ellentételezés, aminek összegét a törvény nem szabja meg, de általában a tilalom hosszával áll arányban. Ez után a jövedelem után személyi jövedelemadót és járulékokat kell fizetni.

20 és 13 millió forint

A PSZÁF elnökének keresete a törvény szerint a nemzetgazdasági átlagkereset tízszerese, vagyis jelenleg bruttó 2,1 millió forint. Távozása esetén ennek hatszorosát kapná felmentési időre járó bérként, hatszorosát pedig végkielégítésként, vagyis összesen bruttó 25,2 millió forint járna neki, amiből a járulékok levonása után 20,8 millió forintot kapna kézhez. Ha adót is kellene fizetnie, akkor mindösszesen félmillió forint maradna az elnöknél.

Az NMHH elnöke a médiatörvény szerint a miniszterek bérének megfelelő illetményre jogosult, ami a jelenleg bruttó 1 101 900 forint. Szalai Annamária emellett a Médiatanács elnökeke is, amiért további bruttó 661 140 forintot kap, vagyis havi jövedelme összesen bruttó 1 769 040 forint. Ebből a jelenlegi szabályok szerint havi 1 millió 96 ezer forintot kap kézhez, vagyis ha megbízatása valamiért megszűnik, több mint 13 millió forinthoz juthat adó- és járulékmentesen. Ha rá is vonatkozna a 98 százalékos adó, akkor mindösszesen 260 ezer forintot kapna.

Az NMHH elnökének és alelnökének 12 havi végkielégítést már az első, tavaly nyáron benyújtott médiacsomag is tartalmazta. Ez azonban ellentétes lett volna Orbán Viktor bejelentésével, amely szerint az állami vezetők hatvan napon túli végkielégítéseit, és más címen járó juttatásait 98 százalékos adóval sújtják. Az ellentmondást az utolsó pillanatban oldotta fel a kulturális és sajtóbizottság, amely egy módosító indítvánnyal kéthavi illetménynek megfelelő összegre csökkentette a végkielégítést.

Az [origo] csütörtökön többször kereste Rogánt telefonon és e-mailen is, hogy megkérdezzük a javaslatokról, de a képviselő cikkünk megjelenéséig nem reagált megkeresésünkre.