"Most nézzem őket? Megettük" - mi lett a szétosztott adományállatokkal?

2011.09.27. 9:40

Sok állat hamar elpusztult, másokat szükségből megettek az Orbán Viktor főtanácsadójának alapítványa által indított akcióban részt vevő családok. Az alapítvány vetőmagot, több százezer csibét és egyéb állatot osztott szét a rászorulóknak. Sokan malacot akartak, de nem volt elég, a takarmány pedig állítólag nem ízlett az állatoknak.

"Jó dolog annak, aki nem pocsékolja el" - mondta több helyi is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Porcsalmán arról a rászoruló családok részére meghirdetett programról, amelynek részeként több százezer naposcsibét, vetőmagot és egyéb háztájit osztott szét egy alapítvány. A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány április végén kezdte meg akcióját, a júliusi programzárásig a honlapjuk szerint 300 településen 15 147 családon segítettek.

Az Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, Hegedűs Zsuzsa által vezetett alapítvány módszere, hogy nem élelmiszersegélyt, hanem fiatal állatokat és az etetésükhöz való tápot ad a mélyszegénységben élőknek azért, hogy neveljék fel a csirkéket, kacsákat, kecskéket, malacokat, és akár az állattartásból is megélhessenek. Az alapítvány honlapja szerint semmiféle állami támogatást nem kap, így felajánlásokból gyűjtenek a jótékonysági akcióra. Ilyen volt például a Való Világ 4 által márciusban szervezett akció, amely 178 millió forintot gyűjtött össze az alapítványnak.

A háztáji állat- és vetőmagosztás hatékonyságát többen is kritizálták. Az Észak-Magyarország című lap szerint például lassan elfogynak azok az apró állatok, amelyeket az alapítvány osztott szét Borsod-Abaúj-Zemplén megye több településén a rászorultaknak, többen eladták az adományt, sok állat pedig elpusztult, illetve patkányok és más ragadozók zsákmánya lett.

Az alapítvány munkatársa a lapnak azt mondta, hogy nem ellenőrzik a segélyezetteket, arról pedig eddig nem kaptak tájékoztatást, hogy eladták volna az állatokat, és hogy nagy az elhullás. Az [origo] megpróbált utánajárni annak, hogy kikelt-e a vetőmag, amelyet a rászorulóknak adtak, az állatokat felnevelték-e, vagy pedig patkányeledelként végezték.

Malachiány lépett fel

A 2581 fős Porcsalma Kelet-Magyarországon fekszik, a csengeri kistérségben, amely az egyik legjobban támogatott terület volt az alapítvány honlapja szerint. A 2011-es jótékonysági programba jelentkezett települések közül több olyan is ebben a kistérségben helyezkedik el, ahol száznál is több családnak jutatott adományt az alapítvány. Az egyik ilyen Porcsalma, itt 153 család kapott a csibéből, kacsából és vetőmagból álló adományból.

"A legszegényebbeket kellett kiválasztanunk" - magyarázta az [origo]-nak Kanyó Imre polgármester (Fidesz-KDNP). A kistérséget a polgármester szerint Hegedűs Zsuzsa kereste meg az ajánlatával, de a rászoruló családokat az önkormányzatok választották ki. "Gyermekvédelmi támogatásban részesülő, két- vagy többgyermekes családok" - mondta Kanyó, hogy mi alapján szűrték ki az adományra jogosultakat. Az egy gyereket nevelő családok szerinte azért maradtak ki az adományosztásból, mert "az alapítványnak eddig terjedtek a pénzügyi lehetőségei".
 
Az önkormányzat által kiosztott szórólap szerint a rászoruló családok hat opció közül is választhattak. Mindegyik lehetőség kétfajta állatot, illetve vetőmagadományt tartalmazott, az állatokhoz pedig járt takarmány is. Kanyó szerint a legnépszerűbbek a naposkacsák és a naposcsibék voltak, ezekből tíz és harmincöt darabot, vagy pedig huszonhárom és húsz darabot lehetett igényelni. Kecskét, nyulat, tojótyúkot, illetve malacot tartalmazó opció is volt, utóbbit azonban végül hiány miatt törölni kellett, holott az [origo] munkatársainak több helyi is arról számolt be, hogy malacot szerettek volna.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Két- vagy többgyermekes családok kaptak a vetőmagból és az állatokból. További képekért kattintson!

"A hivatalban név szerint volt az osztás, mindenkinek megmondták, mikorra menjen" - mondta Ötvös Barnabás, a helyi roma kisebbségi önkormányzat vezetője. Ötvös szerint "nagy részben romák kapták" az állatokat, bár nem romák is voltak a kedvezményezettek között. Azt is hozzátette, hogy az emberek tudtak bánni az adományállatokkal, mivel korábban majdnem mindenki foglalkozott már háztájival.

"Mintha büdös lett volna"

"Gyengék voltak a csirkék", "a patkány elhúzta", "száraz volt a táp" - a település végén fekvő Toldi utcában tucatnyi ember gyülekezik a házak előtt, a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány adományait firtató kérdésre pedig egy idő után már egyszerre beszél mindenki. Többen azt kifogásolták, hogy az egygyerekes családok nem kaptak az adományból. Abban viszont mindenki egyetértett, hogy a jószág és a vetőmag osztása hasznos volt.

"A drága táp ellenére is megéri tartani őket" - mondta a Toldi utca közepén élő Tóth Zsolt. A férfi a kertjében topogó kacsákra mutat, állítása szerint azok a júniusi adományosztásból maradtak meg. Édesapja pedig egy olyan karalábét mutat, amely az alapítványtól kapott vetőmagból termett. Szerinte nem volt jó, hogy "későn" jöttek az állatok, előbb kellett volna hozni őket, hogy legyen idejük hízni. "Ha az ember beosztja őket, akkor elég lesz a télre" - tette hozzá.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Tóthéknak a drága takarmány ellenére is megéri kacsákat tartani. További képekért kattintson!

"Döglöttek el belőle" - mondta az állatokról Tóth. Szerinte ennek az oka az állatok mellé kapott táp volt, amely "mintha büdös lett volna". Az alapítványtól kapott takarmány felét kidobták, és bár az csak kezdő adag volt, az állatok élelmezését azóta "szegényesen tudják kigazdálkodni".

Nem ők az egyetlenek azonban a Toldi utcában, akik drágállják az állatok takarmányát. Az utca túloldalán élő Kalocza Dezsőné szerint "kicsit nehéz" ellátni az állatokat, főleg a drága táp miatt. Náluk azonban már nincsenek meg az alapítvány által kiosztott állatok, és a zöldség is elfogyott már. "Most nézzem őket? Megettük" - mondta és hozzátette, hogy nagy a család.

"Inkább a jószág, mint a pénz"

Az utca több portáján is csirkéket és kacsákat lehet látni, a tulajdonosok pedig mind azt mondják, hogy ezek azok az állatok, amelyeket a jótékonysági akció során kaptak. Arra a kérdésre, hogy meddig fognak kitartani, volt, aki úgy felelt, hogy "amíg meg nem esszük, addig".  Egy a falu végén élő nő azt mondta, azért könnyítik meg az életüket az állatok és a megtermelt zöldség, mert "ha rászorulnak, van mit enni".

"Inkább a jószág, mint a pénz" - mondták többen is arra a kérdésre, hogy a legközelebbi adományosztáson mit látnának szívesebben. "A pénzt elköltöm egy-kettőre a boltban, a jószágom pedig megmarad az udvaron" - mondta egy nő, aki azonban annak ellenére sem kapott háztájit, hogy három gyereke van. Szerinte ennek az az oka, hogy nem a településre van hivatalosan bejelentve.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Sok családnál már az első napokban elhullottak a csirkék.  További képekért kattintson!

Nem mindenki járt azonban jól az alapítványtól kapott naposcsibével. "Még aznap kezdtek potyogni elfele" - mondta a település másik oldalán élő Szász Lászlóné. Azt is hozzátette, hogy ha lenne még adományosztás, akkor csibét már nem vállalna, mert szerinte nehéz tartani. "Kihurcolni, behurcolni, melegen tartani, sok idő, míg megnőnek" - mondta. Kecskét és disznót szívesebben tartana, mert azokat lehetne tenyészteni, szaporítani, majd eladni. Azt azonban még hozzátette, hogy "ilyen hatalmas karalábénk soha nem volt".

"Körülbelül az érintettek kétharmada komolyan vette ezt a támogatást, és élt a lehetőséggel" - mondta a polgármester. A maradék egyharmad pedig szerinte úgy volt vele, hogy "könnyen jött, könnyen megy", vagy eladta, vagy nem úgy élt a lehetőséggel, ahogyan kellett volna. Szerinte a cél az volt, hogy a rászorulók megpróbálják megtermelni maguknak a szükséges élelmiszert.