A kenyérpirító mutatja, milyen zord jövő vár ránk

2011.12.13. 21:30

Megerősödő városállamok, keményebbé váló hétköznapok, egy teljhatalmú világkormány és teljesen új szabályok - jövőkutatók szerint ilyen újdonságokat is hozhat a három éve tomboló, idén új mélységeket elérő pénzügyi válság. A pontos jóslást nehezíti, hogy sok változót kell figyelembe venni. Az biztos, hogy a társadalom és a gazdaság akkorára nőtt, hogy teljesen rugalmatlanná vált, az általános jólét álmát pedig biztos feladhatjuk.

"Mindannyian egy új korszak határán állunk" - mondta idén júliusban az erdélyi Tusványoson Orbán Viktor miniszterelnök, aki a pénzügyi világválság miatt a nyugati világ korszakváltását, "egy teljesen új világpolitikai és világgazdasági korszak" eljövetelét jósolta. A kormányfő szerint a korszakváltás "az előző történelmi korszak összeomlásával" fog megtörténni, "összeomlás következik be, és onnan indul meg egy új újrakezdés". Azóta a gazdasági válság egyre súlyosabbá vált, az elmúlt hónapokban több spekulációban felmerült az Európai Unió felbomlása a gazdasági nehézségek miatt, ami még ma sem zárható ki teljesen.

Európa a történelem során többször élt már át különböző válságokat, termelési, gazdasági és háborús kríziseket, és több fenyegető folyamat dolgozik ma is az emberiség ellen. Például a klímaváltozás, a nyersanyagok kimerülése és a túlnépesedés is fenntarthatatlan irányba viszi az emberiséget sok kutató szerint. Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy a mostani válság után is várható-e valódi korszakváltás, és ha igen, milyen jövőt jósolnak az ezzel foglalkozó kutatók a világnak.

Erődvilág és világkormány

A jövőkutatók több lehetséges forgatókönyvet dolgoztak ki a várható új világrendre, készítenek várható legjobb, legrosszabb, és köztes változatokat is - mondta az [origo]-nak Galántai Zoltán jövőkutató, a BME Pénzügyek Tanszékének oktatója, az egyetem Jövőobszervatórium Kutatócsoportjának vezetője. Többek között az amerikai hírszerzésnek, a CIA-nak is vannak ismert előrejelzései 2015-re és 2020-ra, de megemlíthető egy Paul Starobin nevű amerikai kutató 2009-es könyve is, amely öt modellt vázolt fel az USA várható hanyatlása után. "A mai globális rendszert egy nagy játékos, az USA uralja, de abban a jövőkutatók között szinte teljes konszenzus van, hogy ezt a pozícióját Amerika nem fogja tudni megtartani" - mondta Galántai.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Galántai Zoltán jövőkutató


Starobin legsötétebb alternatívája szerint teljes káosz és összeomlás vár a világra az Amerika által dominált világ hanyatlása után. A szerző olyan eseménysort vázolt fel, mint a Római Birodalom szétesése, amely után csupán kisebb regionális térségek tudnak együttműködni. Ezt a verziót "erődvilágnak" is hívják, mert abban kiemelt területek, erődök tudják csak megőrizni a civilizációs vívmányokat és a jólétet. Az elmélet ugyanakkor meglehetősen bizonytalan, mert nincs rá minta, a világ még sose látta egy fejlett ipari demokrácia összeomlását, így nem tudjuk, "milyen mélyre tud omlani" - mondta Galántai. Nem mindegy, hogy az 1900-as évekig, vagy a 18. századig ugrik vissza a világ, hiszen jelenleg 2,5-szer annyi ember él a Földön, mint amennyit 18. századi technológiával el lehetne tartani.

A második alternatíva Starobin szerint az lenne, hogy az USA helyét Kína veszi át globális szuperhatalomként. Galántai azonban ezt kétli, mert "ha Kína lesz a világ vezetője 2035-ben, akkor nem úgy lesz szuperhatalom, mint az USA most: lehet, hogy a legerősebb hatalom lesz, de attól még nem lesz a leggazdagabb is". A jövőkutató szerint nem fogjuk néhány évtized múlva az internetet böngészni, hogy hogyan juthatnánk kínai zöldkártyához, mert nem ott lesz a legnagyobb a jólét.

Ha Kína világuralma nem jön el, úgy Starobin egy multipoláris világot is lehetségesnek tart, ahol néhány nagy játékos, Kína, India, Japán, az USA és esetleg az EU, illetve Oroszország egyenrangú félként jelenik meg. A negyedik alternatíva egy erős kezű világkormányról, az ötödik pedig a nagy szövetségi államok széthullásáról és városállamok felemelkedéséről szól.

Mit csinálnak a jövőkutatók?

A jövőkutatás olyan társadalomtudomány, amely a lehetséges, valószínű és vágyott jövőképeket kutatja tudományos módszerekkel. A jövőkutatók azt próbálják megérteni és megbecsülni, hogy a történelmi változások és folyamatok, valamint a jelenben leírható tényezők alapján milyen változások és újdonságok várhatóak a közeli vagy távoli jövőben, erre különböző típusú előrejelzéseket is készítenek. Az intézményesített magyar jövőkutatás 2011-ben 43 éves, a budapesti Corvinus Egyetemen Jövőkutatás Tanszék, a Budapesti Műszaki Egyetemen Jövőobszervatórium Kutatócsoport működik, a Magyar Tudományos Akadémiának pedig külön jövőkutatási bizottsága van.


Az elérhetetlen kenyérpirító

"A mostani pénzügyi válság teljesen más, mint az összes korábbi ismert krízis" - mondta az [origo]-nak Galántai. Míg az 1800-as évekig a termést befolyásoló időjárás, az ipari forradalmat követően pedig a túltermelés okozott rendszeres válságokat, a 21. században egy olyan globális probléma ütött be, amely a társadalom alapjaiig ér. Most az évtizedek során egyre bonyolultabbá, komplexebbé váló pénzügyi rendszer került válságba. Ez a rendszer a kutató szerint egy olyan globális társadalomtechnológia, amely meghatározza a társadalmi rendszer működését.

A pénzügyi rendszer az idő során úgy vált egyre bonyolultabbá, mint bármilyen más technológia - magyarázta Niall Ferguson gazdaságtörténész elméletét Galántai. "És ahogy vannak rossz találmányok, evolúciós zsákutcák, úgy vannak rossz, az adott időpontban alkalmatlan pénzügyi konstrukciók is."

Forrás: AFP
A jövőkutatók Kína felemelkedésére számítanak

Ezeknek a konstrukcióknak kétféle sorsuk lehet: vagy teljesen kicserélik őket, vagy sikerül őket továbbfejleszteni, működőképesre csiszolni. A mai pénzügyi rendszer összeomlását többek közt egy Andrew Lo nevű amerikai pénzgazdasági professzor tartja valószínűnek, aki szerint "a kihunyt piaci erdőtüzek nyomán hihetetlen flóra és fauna fog előtűnni", teljesen új típusú megoldások és pénzügyi újítások jelennek majd meg a teljesen eltűnő jelenlegi pénzügyi rendszer után maradt térben. Galántai szerint azonban ennél a jóslatnál sokkal hitelesebb egy Tim Harford nevű angol közgazdász elmélete, amely egy kenyérpirítóval példázza, miért nem lehet a társadalmi vagy pénzügyi rendszert csak úgy lecserélni.

Harford példája egy angol PhD-hallgató, Thomas Thwaites kísérletéről szól, aki egy szinte minden háztartásban megtalálható eszköz, a kenyérpirító elkészítésére tett kísérletet. Elhagyott bányákból próbált vasércet szerezni hozzá, olaj után kutatott, hogy műanyagot gyártson, de végül csak csalással tudta összerakni a mintegy 400 alkatrészből álló hétköznapi szerkezetet. Harford szerint ez jól mutatja, hogy mennyire komplex lett a mai társadalom, és a legegyszerűbb cikkek mögé, akár csak a pénzügyi folyamatok mögé, hatalmas és nélkülözhetetlen társadalmi rendszerek épültek. Ezért az elmélet szerint a pénzügyi rendszernek akkora a tehetetlensége, hogy lehetetlen lecserélni, ha pedig megbukik, akkor esetleg vele omlik az egész társadalom.

"Állatfajok is szoktak kihalni"

Ha tehát a világ el akarja kerülni az összeomlást és a káoszt, úgy a most válságban lévő pénzügyi rendszereket úgynevezett "darwini evolúcióval" próbálhatjuk továbbfejleszteni - magyarázta Galántai. Jelenleg is így próbálják kezelni a válságot a világ vezetői: új és új pénzügyi konstrukciókat próbálnak ki, és ami jó, azt megtartják, ami rossz, az kihullik a rostán.

Ez a módszer azonban nem tesz lehetővé hosszú távú tervezést: az evolúció mindig azt keresi, hogy az adott megoldás rövid távon a lehető legjobb választ adja a problémára. "Nincs benne olyan racionális belátás lehetősége, hogy rövid távon vállalt kellemetlenségekkel hosszú távon jobban jöjjünk ki" - magyarázta. Így apró, jónak tűnő lépésekkel el lehet indulni teljesen rossz irányban is, ami aztán szintén az egész modell bukásához vezethet.

"Ugyanúgy, ahogy evolúciós zsákutcákban állatfajok is szoktak kihalni" - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a nagy félelmek ugyanúgy kifuthatnak pozitív irányban is: a piaci megingásokról sosem lehet biztosan tudni, hogy egy hatalmas katasztrófa kezdetét jelentik-e, vagy csupán egy kis megingást a folyamatosan növekedő GDP-mutatókban, amire pár év múlva már senki sem emlékszik.

Megjósolhatatlan és megjósolható jövő

Ez azért lehet így, mert bár a jövőkutatók rendre készítenek pozitív és negatív előrejelzéseket is az országok gazdasági és társadalmi átalakulásáról, a tapasztalatok szerint szinte sosem sikerül pontosan eltalálniuk, mi várható. Galántai szerint pontos képet sosem lehet adni a jövőről, a folyamatokat bármikor keresztülhúzhatja egy megjósolhatatlan tényező, "legfeljebb nagy trendeket lehet kimutatni, de az új dolgok pont azért újak, mert nem számítanak rájuk" - mondta. Az első világháború előtt sem hitte senki, hogy az európai országok ilyen hosszú háborút vívnának egymással, és 2001. szeptember 11-e előtt pedig azt, hogy néhány eltérített repülőgép így át tudja írni a történelmet.


A jóslatok pontatlanságai: a szaggatott vonalak az adott évre jósolt GDP-változást, a fekete vonalak a valós változást mutatják

A jóslást nehezíti, hogy a globalizáció miatt a jövőt már sokkal több szereplő alakítja, mint néhány évtizede - tette hozzá Kiss Endre filozófus és jövőkutató, az MTA doktora és Jövőkutatási Bizottságának tagja. A globális világban a jövő sokkal jobban összefonódik a jelennel, mint korábban: ma egy-egy politikusnak, cégvezetőnek, "egy Bill Gatesnek vagy egy Apple-nak" több mozgástere van, nagyobb hatást tud gyakorolni a jövőre egyetlen döntéssel, mint korábban a szovjet kommunista párt főtitkára" - mondta. "A mai világ olyan, mintha egy Shakespeare-darabban nem egy, de 40 Rómeó és 40 Júlia tettei alakítanák a cselekményt" - magyarázta.

Kiss szerint az euróválság utáni Európát mégis meg lehet jósolni: szerinte semmilyen jel nem utal arra, hogy hatalmas összeomlás és új korszak köszöntene be. "Az euró megmarad, Európa meg fogja hozni az új működési szabályokat, markáns szabályozás vár a gazdaságra, aminek meglesznek a vesztesei és a nyertesei is" - mondta. Szerinte a nagy kérdés az, hogy kinek, melyik országnak a tervei alapján hozzák meg az állam és a gazdaság viszonyait újraszabályozó rendszert.

Keményebb hétköznapok és nagyhatalmi erőfitogtatás

Kiss szerint az európai átalakulás új világot nem hoz ugyan, de abban "keményebbek lesznek a hétköznapok", mert az újraszabályozott pénzügyi rendszerben az államok kezét jobban megkötik majd. Kevesebbet lehet majd a szociális rendszerbe juttatni, az elesetteket, veszteseket kevésbé lehet majd támogatni, mint korábban - állította.

"Ha például eddig egy deficites állam a hiány ellenére is támogatott egy falusi énekkart, azt most nem teheti majd meg" - magyarázta. "A szükséges átalakításnak így a társadalom lesz az áldozata, sokan lesznek, akik nagyon jól járnak, és sokan, akik nagyon rosszul. Olyan pedig már nem nagyon lesz, ami mindenkinek jó: a jóléti állam és a kommunizmus efféle ideálja a múlté, a jövő gazdaságának szerkezetében már nincs helye" - mondta.

Forrás: [origo]
Kihalt New York-i utca az USA-bukása után: a hollywoodi filmek is kedvelik a témát

A megszorítások mellett Kiss egy másik problémát is említett: szerinte komoly veszélye van, hogy a nagyhatalmak a gazdasági és társadalmi problémák elől éleződő nemzetközi konfliktusokba menekülnek. Az erőfitogtatással lehet fejleszteni a hadiipart, ami segíti a gazdasági konszolidációt - mondta, de hozzátette: az átalakuló erőviszonyok között ettől függetlenül is ki kell majd alakítani egy új, hiteles világrendet, amely "hideg vagy kevésbé hideg konfliktusokat is szülhet". Ezeknek a nemzetközi konfliktusoknak a veszélye legalább olyan súlyú, mint a pénzügyi válság - tette hozzá.

Kiss szerint az erőfitogtatás már most is látszik, de nem olyan összeütközéseket kell elképzelni, mint az amerikai filmekben. Szoros összefonódások, szövetségi rendszerek fogják dominálni ezeket a gazdasági, kulturális és diplomáciai összetűzéseket, amelyekben a világ pénzügyi rendszereinek rendezése is a stratégia része lehet. "Az EU-t meg lehet csinálni pénzügyileg, de utána még a világot is meg kellene csinálni, a nagyhatalmak viszont látszólag nem tudnak, vagy nem akarnak rendet rakni a pénzpiacokon" - mondta Kiss. Szerinte könnyen lehet, hogy ez is a nagy nemzetközi konfliktusok stratégiai eleme, amely a jövő világrendjét kialakítja majd.