Mégis kivár a kormány a bírói kényszernyugdíjjal

2012.10.09. 13:41

Év végéig mégis kivárna a kormány a bírói kényszernyugdíjazás szabályainak elfogadtatásával, ezért a parlamenti végszavazás helyett hamarosan visszavonják az ehhez szeptemberben benyújtott javaslatokat, köztük az alaptörvény módosítását - értesült az [origo]. Az ok, hogy az Európai Bíróság vizsgálja a korábbi, AB által megsemmisített szabályozást, de ha lenne újabb, megszavazott verzió, akkor akár abba is beleköthetnének.

További egyeztetésekre hivatkozva visszavonja a kormány a bírák nyugdíjazásáról szóló alaptörvény-módosítást és a hozzá kapcsolódó törvényeket módosító tervezetet - értesült az [origo].

A Navracsics Tibor igazságügyi miniszter által jegyzett, szeptember elején benyújtott alaptörvény-módosítás és az "egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosítások" nevet viselő javaslat a kormány tervei szerint együttesen korrigálta volna az Alkotmánybíróságnak azokat a bírói kényszernyugdíjazással kapcsolatos kifogásait, amelyekre hivatkozva az AB júliusban megsemmisítette az erről szóló törvényeket.

A kormánypártok - ahogy arról korábbi cikkünkben beszámoltunk - tavaly, az új alaptörvény vitája során döntöttek arról, hogy a bírák csak az általános nyugdíjkorhatárig - jelenleg 62 éves korig - maradhatnak hivatalban. A Fidesz a döntést azzal magyarázta, hogy egységes nyugdíjkorhatárt akar, amelytől senki nem térhet el, majd a korhatárcsökkentést a 2011 novemberében elfogadott új bírósági törvényben is rögzítették.

Az Alkotmánybíróság azonban júliusban megsemmisítette, alkotmányellenesnek találta a szabályozást, arra hivatkozva, hogy az formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenséget.

A kormány szeptemberi módosítócsomagja a korábbi általános öregségi nyugdíjkorhatár helyett konkrét életkorban, 65 éves korban maximálta volna azt az életkort, amelynek betöltése után a bírákat fel kell menteni, ezzel kihúzta az AB egyik érvét, amelyben a bírák azt kifogásolták, hogy a törvény nem konkrét életkort, hanem a születési évtől függő, mozgó korhatárt határozott meg a nyugdíjazások időpontjául.

Azzal pedig, hogy a bírói nyugdíjszabályokat az alaptörvénybe is beemelték volna, a kormány az AB azon formai kifogását igyekezett hatástalanítani, amely sérelmezte, hogy a bírói hivatás gyakorlásának időtartamát sarkalatos törvény (vagyis nem az alaptörvény és a rá épülő bírósági törvény) helyett "csak" az alacsonyabb rangú, egyszerű többséget igénylő nyugdíjtörvényben rögzítették.

A módosításba ugyanakkor az is bekerült, hogy - noha dolgozni 65 éves korukig dolgozhatnak - vezető tisztséget a bírák csak 62. éves korukig láthatnak el, és az is, hogy a már nyugdíjba vonult bírák nem dolgozhatnának nyugdíj mellett, hanem választaniuk kellene a hivataluk vagy az öregségi ellátás között.

A javaslatok visszavonását hivatalosan a kormány, úgy tudjuk, hogy az Országos Bírói Hivatallal (OBH) való további konzultációval indokolja majd, valójában azonban információink szerint az időt akarja húzni, és megvárja, amíg az Európai Bíróság ítéletet hoz a nyugdíjkényszer ügyében. Kormányzati forrásaink szerint ugyanis "erős sansz" van rá, hogy a testület elmeszelje Magyarországot a szerinte diszkriminatív intézkedés ügyében, és megfogalmazhat olyan elvárásokat is, amelyeket a szeptemberi módosítás nem oldott volna meg.  

A luxemburgi székhelyű szervezetnél az Európai Bizottság indított pert, miután a nyugdíjkényszer miatt az év elején indított kötelezettségszegési eljárásban a magyar kormány nem vonta vissza a kifogásolt szabályokat.

Az Európai Bíróság szeptemberben sürgős eljárásban kezdete tárgyalni az ügyet, az Európai Bizottság pedig a múlt héten közölte, hogy annak ellenére is fenntartja a Magyarországgal szembeni keresetet, hogy az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vonatkozó intézkedéseket.

A visszavonás másik oka információink szerint az, hogy a kormány szakértői szerint van rá esély, hogy a bíróság a megsemmisített helyére lépő új szabályozásra is kiterjessze a vizsgálatot, amennyiben azt elfogadná addigra a parlament. Vagyis - érvelt egy kormányzati forrásunk - a kormány mozgástere nő azáltal, hogy egyelőre visszatartja az új jogszabályt, mert így nem kell tartania attól, hogy abban is elkaszálna részeket a luxemburgi székhelyű testület.

A bizottság az életkoron alapuló diszkrimináció tilalmába ütközőnek tartja a lépést, és úgy látja, hogy a kormány semmilyen objektív magyarázatot nem adott arra, miért kényszeríti a bírákra a kötelező nyugdíjba vonulást, amikor egyébként a nyugdíjkorhatár emelését tervezi.

A nyugdíjazás miatt több száz bíró vesztette el hivatalát, közülük sokan peres eljárást kezdtek, a beadott módosító indítvány sokuk indítványait okafogyottá tette volna, időközben pedig több bírát a munkaügyi bíróság is visszahelyezett hivatalába.

A visszavonandó törvényhez a parlament alkotmányügyi bizottsága a múlt héten egyébként egy olyan módosító javaslatot is benyújtott, amely hathavi átlagilletménnyel kárpótolta volna azokat a felmentett bírákat, akik a nyugdíjazásuk miatt nem indítottak pert.

KAPCSOLÓDÓ CIKK