Olcsón adja a magyarországi letelepedést a kormány

2012.10.31. 15:53

A magyar kormány elsősorban kínai üzletembereket akar helyzetbe hozni azzal, hogy hetvenmillió forintért letelepési engedélyt ajánl fel nekik, a befektetőket azonban várhatóan nem hozza lázba a lehetőség. Bár a magyar ajánlat gálánsabb a más országok által kért árnál, akinek van ennyi pénze, az olcsóbban is el tudja intézni a letelepedést. Brit politikusok eközben élesen támadják a magyar törvényjavaslatot, szerintük a magyarok lépése súlyosan megsérti az ország uniós kötelezettségeit, és rombolja az európai közösség tekintélyét.

"70 millióért letelepedési engedélyt vegyenek!" - röviden így foglalható össze az a törvénymódosító javaslat, amelyet Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be hétvégén az Országgyűlésnek. A törvénymódosítás értelmében "különös méltánylást érdemlő gazdasági érdekből" letelepedési engedélyt kaphat az a harmadik országbéli, tehát nem Európai Uniós tagországból érkező befektető, aki legalább 250 ezer euró értékben vásárol 5 évre szóló államkötvényt. Rogán Antal a gazdasági bizottság hétfői ülésén azt mondta: kínai üzletemberek kívánságára döntöttek úgy, hogy beadják a befektetői letelepedésről szóló törvénymódosító javaslatot. (A törvénymódosítás értelmében továbbra sem kaphat nemzeti letelepedési engedélyt az, aki büntetett előéletű, nemzetbiztonsági érdekeket sért vagy gondja volt az idegenrendészettel.)

Az értékes emberek eddig is jöhettek szabadon

A letelepedési engedély szinte az állampolgársággal megegyező kedvezményeket biztosít, akinek van engedélye, annak alanyi jogon járnak a segélyek, juttatások és adókedvezmények, de ugyanazok a jogok illetik meg a magyarországi munkavállalásnál és például az oktatási rendszerben is, sőt még a helyhatósági választásokon is részt vehet. Nem kaphat viszont útlevelet, nem szavazhat, nem vállalhat olyan közfeladatot, amely állampolgársághoz kötött, és nem vállalhat munkát más uniós tagországban sem. Az uniós munkavállaláshoz már európai közösségi letelepedési engedély szükséges, amelyhez két év, míg az állampolgársághoz nyolc év kell a letelepedési engedély megszerzése után. A magyar állampolgársági eljárás a legszigorúbbak közé tartozik.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint nem érdekel tömegeket a magyar letelepedési engedély: 2010-ben 1952-en igényeltek, közülük a legtöbben ukránok voltak (611), őket követték a kínaiak (503), a szerbek (407), az oroszok (99), és a vietnamiak (75). A legtöbb igénylést elfogadták, mindössze 7 százalékukat (136 igénylést) utasítottak el.

A törvényben már eddig is volt kiskapu, mert megengedte, hogy nem kell tartózkodási engedély annak, aki "az ország gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális és sport érdekét szolgálja" és akiről az idegenrendészetért és menekültügyért foglalkozó miniszter is úgy gondolja, hogy letelepedhet.

A jól képzett és jól kereső szakembereknek, üzletembereknek sem kellett eddig sem letelepedési engedélyre várniuk, ha itt akartak dolgozni, üzletelni, mert számukra van egy egész Európára kedvezményeket biztosító megoldás, az EU Kék Kártya. Ezt az kaphatja meg, akinek van itt munkáltatója, illetve igazolni tudja, hogy az országos bruttó átlagbér másfélszeresét keresi, vagy hiányszakma esetén az adott pozíció bruttó átlagfizetésének 120 százalékát. Az EU Kék Kártyával lehet hozni az egész családot is, igaz, csak maximum négy évre érvényes.

Akik jönnének, azoknak nincs pénzük

Rogán Antal a befektetéshez kötött letelepedési engedélyről szóló javaslatát azzal indokolta, hogy mióta ő az Országgyűlés kínai-magyar baráti tagozatának elnöke, több Magyarországra érkező delegáció is arra panaszkodott, hogy a bürokrácia miatt nehéz megszerezni a magyar vízumot, így az üzletembereknek nehézkes a többszöri beutazás. Több kínai üzletember ugyanakkor felhívta a figyelmét arra, hogy sok más ország - például Svájc, több európai uniós tagállam és az Egyesült Államok is - kedvezményes tartózkodási engedélyt biztosít nekik bizonyos "komolyság", így általában nagyobb vagyon felmutatása esetén - fejtette ki a kormánypárti politikus. Rogán Antal szerint, aki Magyarországon hajlandó 250 ezer eurót beruházni öt évre államkötvénybe, az az ország iránt elkötelezettnek tekinthető, és komoly vagyona van, tehát számítani lehet rá, hogy itteni tartózkodása alatt üzleti lehetőségeket teremt.

Forrás: AFP/Xie Zhengyi

"Nem hiszem, hogy tolongás lesz" - kommentálta a letelepedői befektetésről szóló kormánypárti javaslatot Kováts András, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület igazgatója az [origo]-nak. Szerinte jellemzően azok szeretnének Magyarországon letelepedési engedélyt szerezni, akiknek van már Magyarországon családjuk vagy üzleti érdekeltségük, és meg akarják spórolni a szokásos idegenrendészeti ügyintézéssel kapcsolatos nyűgöket. A letelepedési engedély azért kényelmes, mert nem kell rendszeresen a hivatalba járni megújítani a különböző engedélyeket, nem kell attól tartani, hogy rendszeresen ellenőrzik az embert, vagy visszavonják a munkavállalási engedélyét, mert a hatóságnak erre egyébként megvan a módja. Kováts András szerint fontos szimbolikus gesztus a frakcióvezető kezdeményezése, amely azoknak szólhat, akik már amúgy is fontolgatják a magyarországi befektetést.

Egy tizenöt éve Magyarországon élő vietnami üzletember is azt mondta az [origo]-nak, nem tudja elképzelni, hogy sokakat érdekelne az új lehetőség. Bár nagyon sok ismerőse van a Magyarországon élő ázsiai közösségben, szerinte akik jönnének, azoknak nincs annyi pénze, hogy 250 ezer eurót befektessenek, akiknek viszont lenne több mint hetvenmillió forintjuk magyar állampapírokra, azok inkább otthon maradnak, vagy máshol fektetik be a pénzüket. A magyar gazdasági helyzet nem olyan, hogy itt próbáljanak szerencsét a Magyarországhoz képest jól pörgő Kínából vagy Vietnamból érkező emberek - mondta az üzletember.

"A törvényjavaslat nem fogja érdemben befolyásolni a kérelemért folyamodók számát" - mondta az [origo]-nak Balla Áron, a külföldiek idegenrendészeti ügyeit segítő vállalkozás, az Expatriates Services Trust Kft. ügyvezetője. Hozzátette, akinek ennyi pénze volt, az eddig is minden probléma nélkül tudott letelepedési engedélyt szerezni, mert a hatóságok néha döcögősen ugyan, de korrektül intézték a dolgokat. A cég ügyfelei között jellemzően Magyarországon dolgozó menedzserek és üzletemberek vannak, akik minden letelepedéshez szükséges feltételnek megfelelnek. Egy másik, kifejezetten kínai ügyfelekre specializálódott vállalkozás vezetője szerint ekkora összeget nem sokan tudnak felmutatni, akik pedig igen, azok olcsóbban, jó ügyvédekkel eddig is el tudták könnyen intézni a dolgot. Szerinte ebben a gazdasági helyzetben nem valószínű, hogy özönleni fognak a befektetők, de az biztos, hogy gesztusértékű Rogán Antal ajánlata.

Olcsón adják a magyarságot

A javaslat egyébként tényleg nem példátlan a nemzetközi gyakorlatban, a befektetési letelepedésre sok ország régóta lehetőséget ad. Kanadában például a 800 ezer kanadai dollárnyi (körülbelül 176 millió forint) befektetésen túl a letelepedni vágyónak 1,6 millió kanadai dollár (körülbelül 353 millió forint) legális úton szerzett pénzt is fel kell mutatnia a bevándorlási hivatalnak. Bulgária is drágábban adja a letelepedési engedélyt Magyarországnál, ők ötszázezer eurónyi befektetést vagy egymillió eurós vagyont várnak a letelepedési engedélyért cserébe.

Ausztriában 6 millió eurós befektetésért (1,75 milliárd forint) vagy 2 millió eurós (580 millió forint) jótékonysági adományért nem is csak letelepedést, hanem egyenesen állampolgárságot lehet kapni, míg Szlovákiában ugyanez már 1 millió euróért (290 millió forint) cserébe jár. Montenegróban ötszázezer eurónyi (145 millió forint) befektetést kell garantálnia annak, aki szeretne montenegrói állampolgár lenni. Amikor bevezették az intézményt, az ellenzék azzal támadta hevesen a kormányt, hogy korrupt szerencselovagok prédájává teszik az országot, nem is teljesen alaptalanul, mert a korrupciós ügyek miatt puccsal eltávolított és elítélt thai miniszterelnök, Taksin Sinavatra így szerzett 2010-ben montenegrói állampolgárságot. A montenegrói kormány úgy kommentálta az esetet, hogy a volt thai miniszterelnök ellen nem volt nemzetközi elfogatóparancs.

Nem túl okos dolog

A magyar befektetői letelepedés ötletével a külföldi sajtóban is foglalkoztak, többek között a brit Daily Mail című lap is írt róla egy terjedelmes cikket. A lap megkérdezett több brit politikust is, akik bírálták az ötletet. Priti Patel konzervatív politikus azt mondta a lapnak, hogy a javaslattal a magyar kormány súlyosan megsérti az uniós tagsággal vállalt kötelezettségeit, és rávilágít az Európai Unió számos működési hibájára. A képviselő szerint a magyar javaslat óriási kihívást jelent az EU bevándorlási politikája számára, és biztosan nem erősíti a britek EU-ba vetett bizalmát. "Rajtuk áll, mit csinálnak, de nem túl okos dolog, ahogyan csinálják" - mondta Rogánék javaslatáról a szintén konzervatív Liddel Grainger, aki szerint ez a megoldás végeredményben nem a befektetést ösztönzi, hanem az uniós intézmények tekintélyét rombolja.