Rákészül a nagy meccsre a Fidesz

A választási felkészülés lesz a legfontosabb téma a Fidesz és a KDNP kedd este kezdődő, háromnapos tanácskozásán. A megkérdezett képviselők nem számítanak nagy vitára, mert ahogy közeleg a választás, úgy tolerálja egyre kevésbé a különvéleményeket a pártvezetés. A témák közül egyedül a rezsicsökkentés folytatását harangozták be hivatalosan, de a képviselők szerint ez is választási ügy.

Szakpolitikai viták helyett taktikai-stratégiai témájú beszélgetéseket várnak az [origo] által megkérdezett kormánypárti képviselők a Fidesz és a KDNP kedden kezdődő, háromnapos gyulai frakcióülésén. A tavaszi ülésszakot előkészítő tanácskozásnak - ahogy korábban is - most is csak a menetrendjét osztották meg előre a képviselőkkel, a pontos témáit nem, így hétfői körkérdésünkre csak találgatták a megkérdezettek, hogy mi kerül majd szóba, és mi nem.

Az esemény a hagyományoknak megfelelően ezúttal is közös vacsorával, illetve a miniszterelnök ezt követő politikai helyzetértékelésével kezdődik majd, amelyben a frakciótagok tippjei szerint a kormány elmúlt féléves teljesítményét állítja mérlegre, és a következő hónapokra vonatkozó tervei után a választási felkészülés kap majd kiemelt szerepet. Ez lesz a témája egyébként a közvetlenül a frakcióülés előtt tartandó kedd délutáni választmányi ülésnek is, amelyen először hallhatnak a küldöttek a 2014-es választásokkal, illetve a kampánnyal kapcsolatos konkrét eligazítást.

A képviselői tippek között vezető helyen szerepelt még az alaptörvény, illetve a választási eljárási törvény módosítása: mindkettőt az Alkotmánybíróság közelmúltbeli döntései miatt kell újratárgyalni a parlament tavaszi ülésszakán.

Az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit decemberben semmisítette meg a testület, mert úgy ítélte meg, hogy azok nem átmeneti szabályokat rögzítenek. Ezeket - például a pártállami vezetők által elkövetett egyes bűncselekmények elévülhetetlenségét vagy a volt kommunista vezetők nyugdíjának és egyéb állami juttatásainak csökkentését - februárban magába az alaptörvénybe foglalják majd bele a kormánypártok. Az egyszerű, formai korrekcióként tálalt átemeléseken túl az alaptörvényt azonban olyan, az átmeneti rendelkezésekben még nem szereplő tételekkel is kiegészítik, mint az AB ítélkezési gyakorlatának korlátozása, amelyről egy hete számolt be az [origo], és amelyet később Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is megerősített.

Preambulum után utónyilatkozat

Az alaptörvényhez benyújtandó módosító csomag - amelyet egy Szájer József vezette munkacsoport javaslatai alapján állított össze a Közigazgatási Minisztérium (KIM) - információink szerint változtatás nélkül, az alaptörvény végére ille sztendő posztambulumként, vagyis a nemzeti hitvalláshoz hasonló politikai nyilatkozatként emelné át az átmeneti rendelkezésekből azt a részt, amely "A kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről" címet viselte a megsemmisített átmeneti rendelkezések legelején.

Ebben a részben rögzítették például a kormánypártok, hogy "a Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei felelősek a második világháborút követő esztendők demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért; a kizárólagos hatalomgyakorlás és a törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért; a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért, az ország eladósításáért és versenyképességének végzetes lerontásáért".

A januárban megsemmisített választási eljárási törvény előzetes feliratkozással, illetve kampányszabályokkal kapcsolatos rendelkezéseiből információink szerint csak annyit rögzítenének az alaptörvénybe, hogy a feliratkozás szabályait sarkalatos törvény szabályozhatja, de ezt a törvényt már nem fogják elfogadni a tavaszi ülésszakon. A megsemmisített kampányszabályok közül annyi ugyanakkor információnk szerint mindenképp belekerül majd az alaptörvénybe, hogy a közmédiában kötelező egyenlő szereplési lehetőséget biztosítani az egyes szervezeteknek, a kampány részletes előírásait azonban ugyancsak sarkalatos törvénybe utalja majd a módosítás.

Rezsi igen, jegybankelnök nem

Mint minden kihelyezett frakcióülésen, várhatóan Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is értékeli majd az aktuális gazdasági helyzetet, illetve a jövőbeli kilátásokat - különös tekintettel a Magyarország ellen folyó, a kormány reményei szerint júniusban megszűnő uniós túlzottdeficit-eljárásra, és a Nemzetközi Valutalappal kapcsolatos tárgyalásokra, amelynek megszakadását a múlt héten ismerte el a miniszterelnök.

A miniszterelnök múlt heti rádióinterjúja előtt a megkérdezett képviselők, illetve különböző elemzőintézetek is arra számítottak, hogy a március 3-án távozó jegybankelnök utódját is Gyulán fogja majd megnevezni Orbán Viktor, erre azonban már egész biztosan hiába várnak: a kormányfő ugyanis világossá tette, hogy csak egy nappal a poszt hivatalos megürülése előtt, március 2-án jelenti csak be, hogy ki lesz az MNB elnöke.

Az ülésszakindító frakcióülés egyetlen, hivatalosan is elismert témája a megkezdett rezsicsökkentés folytatása lesz - ahogy azt közelmúltbeli nyilatkozataikkal Rogán Antaltól Lázár Jánosig fel is vezették a frakció, illetve a kormány különböző politikusai.

Lázár János Sárváron - Lesz gázárcsökkentés!

A lakásfenntartási költségek további lefaragásáról a Fidesz frakcióvezetője korábban annyit mondott, hogy január 1-jétől megvalósult 10 százalékos villany-, gáz- és távhőárcsökkentés után a Fidesz elnöksége további lefaragásra tesz javaslatot a frakciónak. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János ugyanakkor már ennek mértékét is meglebegtette, 2014-ig összesen 30 százalékos mérséklést, illetve akár már idei víz-, szemét- és csatornadíj-csökkentést említve. Bár e lépéseknek a hivatalos kormánykommunikáció szerint semmi köze a 2014-es választásokhoz vagy a kampányhoz, a választók kedvében járó intézkedéscsomagot azonban a megkérdezett képviselők kétségkívül ilyen húzásnak tartják (erre utal az a hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendelet is, amely szerint a szolgáltatóknak a számlán külön sorban kell kiemelniük, hogy a kormánynak köszönhetően mennyivel csökkent a számla összege).

Úgyis minden le van már játszva

Rogán Antal a közrádió hétfő reggeli műsorában azt mondta, hogy nagyon komoly vitát vár a tervezett lépésekről, mivel a közműszolgáltatásokban nagyon sok olyan önkormányzati cég vesz részt, amelyek miatt adott polgármesterek ellenérdekeltek a rezsi megvágásában.

Az [origo] által megkeresett, a lépésben esetlegesen érintett polgármesterek ugyanakkor azt mondták, nem készülnek tiltakozó hozzászólásokkal, és ugyanezt mondta saját szakterületéről - például a föld- vagy az oktatásügyekről - a kormánypártok több szakpolitikusa is. A képviselők - ahogy mindig - Orbán Viktor helyzetértékelője után az idén is kérdéseket tehetnek fel majd a miniszterelnöknek, olyan kaliberű vitákra azonban, amelyek a ciklus elején kísérték a kihelyezett frakcióüléseket, már nem számít egyetlen megkérdezett sem.

"Egyéni panaszok persze biztos lesznek, mert nem ment simán az iskolák átvétele vagy a járóbeteg-ellátási körzetek átalakítása, de cirkuszt szerintem már nem csinál senki - úgyis minden le van már játszva" - mondta például egy ismert fideszes. A már említett, általa abszurdnak nevezett rezsicsökkentésről egy ugyancsak nagyobb befolyású képviselőtársa azt mondta, akkor sem merne ágállni ellene senki, ha azt terjesztené be a kormány, hogy mostantól a szolgáltatók kötelesek fizetni a fogyasztás után a lakosságnak, mert "jön a választás, és egyre kevésbé tolerálja a pártvezetés a különvéleményeket", illetve mert "azért mindenkinek jól esik majd az az x ezer szavazat", amelyet a kiadásaik csökkenéséért hálás választóktól kap majd a Fidesz színeiben indulva.

Rég voltak a nagy viták

A korábban megszokott nagy viták egyébként már a legutóbbi kihelyezett frakcióülésen, a 2012 szeptemberi sárvári tanácskozáson is elmaradtak, ezen csaknem teljes egyetértésben mondtak igent a képviselők a Fidesz elnökség valamennyi - köztük például az előzetes regisztráció bevezetéséről szóló terveire.

Ez a frakcióülés utóbb egyébként arról híresült el, hogy ezen sorolta fel a kormányfő egyfajta "horrorforgatókönyvként" a Nemzetközi Valutaalap állítólagos követeléseit, amelyekről utóbb egy nap alatt kiderült, hogy nem léteztek. Orbán Viktor helyzetértékelésében előzőleg az uniós források beragadása miatt bírálta a polgármestereket, de a beszédét követő vita alatt "még egy jóízű odamondogatás vagy beszólás sem hangzott el" - mondta akkor az [origo]-nak egy képviselő.

A 2012 februári, Egerben tartott frakcióülésen a recesszióval és az önkormányzatok devizaadósságával kapcsolatos aggályaiknak adtak hangot a képviselők, a 2011-es tavaszi ülésszakot megelőző siófokin pedig az oktatás jövőjéről és a készülő alaptörvényről folyt éles, személyeskedésektől sem mentes vita. Ezen a megbeszélésen zördült össze egymással a két kormánypárt is az abortusz magyarországi jövőjével kapcsolatban, egy fél évvel korábban, a 2011-es őszi politikai szezon hajdúszoboszlói nyitányán pedig az önkormányzati és állami feladatok újraelosztása, azon belül is főként az iskolák fenntartása témájában alakult ki a legtöbb konfliktus.