További vizsgálatokra van szükség az ÁNTSZ szerint. Olyan baktériumokra gyanakszanak, amelyek a felnőtt emberre nem veszélyesek, de a koraszülöttek számára halálosak.

További vizsgálatokra van szükség a végső, megalapozott következtetések levonásához a miskolci megyei kórházban történt koraszülött-halálok ügyében az ÁNTSZ közlése szerint.

A járványügyi, illetve epidemiológiai vizsgálat során több olyan vizsgálati irány is felmerült, amely magyarázatot adhat arra, hogy mi okozhatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház koraszülött intenzív centrumában augusztus elején történt haláleseteket, azonban a végső, szakmailag és tudományosan megalapozott következtetések kialakításához további, kiegészítő laboratóriumi és epidemiológiai vizsgálatokra is szükség van - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint az elmúlt napokban újabb minták érkeztek be az Országos Epidemiológiai Központba. A laboratóriumi elemzések száma várhatóan a kétszázat is meghaladja majd. A vizsgálatok nemcsak a betegséget okozó kórokozókra, de olyan baktériumokra is kiterjednek, amelyek az egészséges embert nem, de a sérülékeny immunrendszerű koraszülötteket képesek megbetegíteni - írta az ÁNTSZ.

Kifejtették: az átfogó vizsgálat a többi között kiterjed olyan baktériumok, esetleg vírusok szerepére, amelyek a környezetben is bárhol előfordulhatnak, és jelen vannak az egészséges, ép immunrendszerű emberekben is, bennük azonban nem okoznak betegséget. Ugyanakkor az extrém alacsony súllyal, fejletlen és sérülékeny immunrendszerrel, alacsony életeséllyel megszületett csecsemőkre veszélyesek lehetnek. Ilyen kétarcú baktérium lehet például a Klebsiella, az E. coli vagy a vírusoknál a cytomegalovírus.

Augusztus 5. és 14. között kilenc koraszülött csecsemő halt meg a miskolci megyei kórházban. A halálesetek miatt Orbán Viktor miniszterelnök augusztus 11-én rendkívüli vizsgálatot rendelt el az intézményben.