A Mazsihisz sem veszt részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain

Szerintük a kormánynak változtatnia kell a holokauszt emlékezetével kapcsolatos gyakorlatán.

Egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) - döntött a szervezet közgyűlése vasárnap. "Jelen körülmények között a Mazsihisz távol tartja magát a Kormány Holokauszt 2014 emlékprogramjától" - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményükben.

Azt írták, a Mazsihisz akkor tud részt venni a Holokauszt 2014 kormányprogram folyamatában és abban az esetben fogja felhasználni a civil pályázati alaptól elnyert támogatásokat, ha a magyar kormány a holokauszt emlékezetével és feldolgozásával kapcsolatos gyakorlatán jelen határozatuk figyelembevételével változtat.

A zsidó hitközségek, mint minden évben, 2014-ben is megtartják saját mártír megemlékezéseiket, amelyekre a Mazsihisz várja zsidó és nem zsidó barátait.

A Mazsihisz közgyűlése határozatban kérte a kormányt,

1. hogy állítsa le a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékmű építését,
2. hogy állítsa le a Sorsok Háza projektet, hiszen annak "történelemfelfogása a mai napig ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője pedig érdemben nem működik együtt a Mazsihisszel", és
3. hogy Szakály Sándort, aki korábban azt mondta, hogy a zsidók deportálása Kamenyec-Podolkszijba idegenrendészeti eljárásnak tekinthető, mentsék fel a Veritas Intézet vezetői pozíciójából.

Programjaik egy része elmaradhat a kormány pénze nélkül

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Heisler András, a Mazsihisz elnöke kérdésre válaszolva elmondta, szervezetük évente országszerte 53 helyen emlékezik meg a holokauszt mártírjairól, ezt az idén is megteszik, erre a költségvetésükben megvan a fedezet. Ha nem veszik igénybe a Civil Pályázati Alap támogatásait, akkor az ezen felüli oktatási, illetve megemlékező programjaik egy része elmaradhat. A hazai és a nemzetközi zsidóságtól ugyanakkor kaphatnak forrásokat a kieső összegek pótlására.

Heisler közölte, az a 6 milliárd forint, amelyet a kormány a Sorsok Házára szán, "nem a zsidóság pénze", ahogy az a 300 millió forint sem, amelyet szintén a kormány fordítana a tervezett német megszállási emlékműre. Ezenkívül a másfél milliárd forintos civil alap forrásaira lehet pályázni a holokauszt-emlékévhez kapcsolódóan, ebből a keretből a Mazsihiszhez tartozó zsidó szervezetek 150 millió forintot nyertek el, de sokan közülük már visszautasították a számukra megítélt összeget.

A többi zsidó szervezet, a civilek és az értelmiség Heisler szavai szerint soha nem látott módon beállt a Mazsihisz mögé, és olyan mértékben mutat egységet a hazai zsidóság, amilyen a második világháború óta nem volt tapasztalható. Még a Mazsihisszel korábban számos alkalommal konfrontálódott Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség is a német megszállási emlékmű ellen nyilatkozott.

Lázár csütörtökön választ ígért

A Zsidó Közösségi Kerekasztal keretében a magyar kormány és a zsidó szervezetek képviselői csütörtökön tárgyaltak a Parlamentben. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Lázár János, Miniszterelnökséget vezető államtitkár közölte: jövő héten ad konkrét választ Orbán Viktor miniszterelnök a zsidó szervezetek számára problémás kérdésekre.

A miniszterelnök válaszával kapcsolatos konkrétumokról azonban egyelőre még a zsidó szervezetek sem tudnak sokat, Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) elnöke szerint sem a válasz pontos idejéről, sem annak módjáról nem közölt velük semmit a kormány. "Csütörtökön Lázár János annyit mondott, hogy valószínűleg olyan döntést hoz a kormányfő, ami nem gerjeszti, hanem oldja a feszültségeket. - mondta az elnök az Origónak. - Mi úgy látjuk, van esély arra, hogy a kormány belássa, hogy néhány ügyben vissza kell lépnie. A labda náluk van."

Heisler András vasárnapi sajtótájékoztatóján erre utalva azt mondta, hogy ha nem kapnak érdemi választ a kormánytól, a Mazsihisz határozata véglegessé válik.