Nem értett egyet a magyar médiaszabályozás és igazságügyi reform minden pontjával Navracsics Tibor, aki sajnálja, hogy a magyar kormány nem mindig tulajdonított kellő fontosságot a sajtószabadság eszméjének – ám szerinte a kabinet mindvégig nyitott maradt az Európai Unióval való párbeszédre. Az uniós oktatási biztosnak jelölt politikust az Európai Parlament képviselői kérdezték. Személyéről délután dönt az EP szakbizottsága.

Több kérdést tett fel Navracsics Tibornak az EP szakbizottsága, az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági biztosnak jelölt politikus vasárnap este írásban válaszolt rájuk.

Elhatárolódna a Fidesz álláspontjától?

Az euroszkeptikusok azt kérdezték Navracsics Tibortól, készen áll-e arra, hogy kinyilvánítsa: a média- és igazságszolgáltatási reform, amelyet ő "inspirált", eredeti formájában nem volt összhangban az EU alapjogi chartájával. Készen áll arra, hogy hivatalosan és elítélje ezeket, elhatárolódjon a Fidesz, a magyar kormány és Orbán Viktor által képviselt álláspontoktól? – tették fel a kérdést az EP képviselői.

Navracsics Tibor a brüsszeli meghallgatásán, 2014. október 1-jén.Forrás: AFP/Thierry Charlier

Navracsics Tibor szerint a jogszabálytervezetek több ponton nem tükrözték az ő álláspontját, de a reformok alapvetően az állampolgárok érdekeit és a minőségi közszolgálat kialakítását szolgálták. Hozzátette azt is, a magyar kormány nyitott volt az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszédre és arra, hogy javítson a kérdéses jogszabályokon.

Nem volt kellően fontos a média szabadsága

A jelölt leszögezte, határozottan támogatja a média szabadságának és sokszínűségének eszméjét. A liberális EP-képviselők kérdésére Navracsics Tibor azt is kijelentette, sajnálja, hogy "a múltban néha a magyar kormány nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak".

A magyar reklámadóról szólva a politikus azt mondta, az unióban is bevett gyakorlat a hirdetések adóztatása. Szerinte a kormány azért vezette be az új adót, hogy méltányosabb legyen az adóterhek megoszlása a médiaszektorban.

Navracsics ugyanakkor állítja: teljes mértékben egyetért azzal, hogy az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányultságába való beavatkozásként alkalmazni.

Röghöz kötés a hallgatói szerződés?

A liberálisok azt is szóvá tették, hogy Magyarországon "túlközpontosított" az általános iskolai oktatás, a tankönyvek ellenőrzése, egyre nagyobb teret nyer az egyház az oktatásban, és hogy a hallgatói szerződés korlátozza az unión belüli mozgás szabadságához való alapjogot. A liberális képviselők szerint ráadásul Navracsics ellentmondásba is került.

Navracsics válaszában emlékeztetett: egyetlen bíróság vagy hatóság sem állapította meg, hogy a hallgatói szerződés korlátozná a mozgás szabadságát. A jogszabályt az Európai Bizottság hosszasan vizsgálta, több körben egyeztetett a magyar hatóságokkal, miközben módosították is. Ezután a bizottság tavaly úgy döntött, hogy nem indít kötelezettségszegési eljárást.

Lesz pénz az oktatásfejlesztésre

Az euroszkeptikus képviselők arra is rákérdeztek, hogyan növelné Navracsics Tibor az oktatás és kultúra támogatását a recesszió és a szigorú költségvetési szabályok mellett. A jelölt ezzel kapcsolatban rámutatott, az Erasmus+ költségvetése 40 százalékkal nőtt az előző hétéves keretköltségvetéshez képest.
Navracsics Tibor emellett részt venne az Európa Tanács foglalkoztatási és beruházási csomagjának kidolgozásában is. A csomag a következő három évben 300 milliárd euró befektetést jelentene – és forrást biztosíthat az oktatás rendszer fejlesztéséhez.

A néppárti jelöltek arra voltak kíváncsiak, hogyan ellensúlyozná Navracsics Tibor, hogy az "Európa a polgárokért" című uniós program költségvetése csaknem negyedével csökkent ebben a pénzügyi periódusban. Navracsics Tibor a hozzá tartozó területek – az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós polgársági ügyek – összehangoltabb kezelésével oldaná meg a forráskiesést. Válaszában hozzátette, a már említett Erasmus+ diákcsereprogram erősíti az európai identitást és polgárságot is, azzal, hogy párbeszédre, más kultúrák és nyelvek megismerésére serkent.

Szereti a bolognait

A jelölt elégedett a bolognai oktatási rendszerrel, ami szerinte összehasonlíthatóbbá, átláthatóbbá, áttekinthetőbbé és vonzóbbá tette az európai egyetemeket – de lát esélyt a javítására. Navracsics Tibor válaszában rámutatott, hogy egyes egyetemi szakokon hiányos a háromosztatú (bachelor, master, doktori) képzés kialakítása, következetlenül alkalmazzák a tanulmányi krediteket, és nem mindig egyértelműek a master képzés típusai, céljai sem.

Hétfőn döntenek Navracsics Tiborról

A magyar politikus válaszait hétfőn délután, zárt ülésen értékeli majd a szakbizottság, amely várhatóan szavazással dönt majd arról, hogy támogassa-e Navracsics kinevezését oktatási, kulturális, ifjúsági, valamint uniós állampolgárságért felelős biztosnak. Az Európai Parlamentnek és bizottságainak nincs joguk megvétózni egy-egy biztos kinevezését, a plenáris ülésnek az egész testületről egyben kell véleményt mondania.