Kitiltási botrány: Horváthig nyúlhatnak vissza a szálak

2014.10.30. 11:48

Az amerikai kitiltási botrány szálai egészen a tavaly, Horváth András által kirobbantott áfacsalási ügyekig nyúlhatnak vissza. André Goodfriend amerikai ügyvivő is említést tett a volt adóellenőr által elmondott ügyre. A NAV tagadja a korrupciós vádakat, de a kitiltásról nem nyilatkozik.

Napok óta Nemzeti- Adó és Vámhivatal feltételezett korrupciós ügyeivel foglalkozik a közvélemény. A NAV azt követően került a célkeresztbe, hogy egyes feltételezések szerint Vida Ildikó, a szervezet elnöke és az adóhatóság több helyettese is rajta lehet az amerikai beutazási tilalmi listán. A NAV október 29-én szólalt meg először, a korrupció vádját tagadta, arról azonban nem tett említést, hogy vezetői rajta vannak-e a kitiltottak listáján.

Vidát is meghallgathatják

Az ellenzék meglovagolja a kitiltási botrány keltette hullámot. Az MSZP-s vezetésű nemzetbiztonsági bizottság október 28-án arról döntött, hogy a következő ülésre Vida Ildikót, a NAV elnökét is meghívhatják. Ehhez azonban a kormánypárti tagok szavazatára is szükség lenne, Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke azonban a Népszabadság információi szerint az ülésen arról beszélt, hogy nem kíván asszisztálni a NAV-elnök berendeléséhez. Ezzel egy időben az LMP kezdeményezésére létrejött egy vizsgálóbizottság a NAV körüli ügyek tisztázására, azonban abban a DK a Jobbik részvétele miatt nem kíván részt venni. Az LMP egyébként jogerősen is megnyerte az adóhatóság elleni pert, így a NAV-nak nyilvánosságra kell hoznia annak a vizsgálatnak az eredményét, amelyet a volt adóellenőr, Horváth András által kirobbantott áfacsalási ügy után, egyetlen hétvége alatt folytatott le.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke.Forrás: MTI/Soós Lajos

André Goodfriend amerikai ügyvivő a kitiltások kapcsán szintén utalást tett a tavaly kirobbant NAV-ügyre. Horváth András tavaly november 13-án beszélt először az évek óta zajló milliárdos áfacsalásokról, és arról, hogyan szabotálta a NAV ezeknek az ügyeknek a feltárását.

Így kerülték el az áfa befizetését

Horváth az Átlátszó.hu, a Levegő Munkacsoport és a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy különféle vállalatok évente 1000 milliárd forintnyi áfát csalnak el, elsősorban egyes termékek (főként tömegtermékek, például élelmiszerek és elektronikai eszközök) utaztatásával és hamis számlák kiállításával: a termékeket papíron szomszédos országokba szállítják (elsősorban Szlovákiába vagy Romániába), kihasználva, hogy az EU-n belül a külföldi exportért nem kell áfát fizetni.

Az áru a valóságban persze nem jut el az adott országba, vagy a határ átlépése után egyből visszafordul: azonban az árut megvásárló külföldi (valójában magyar strómanok kezén lévő) cégek fiktív számlákat állítanak ki egymásnak, ezzel papíron csökkentve a termékek árát, és elkerülve az áfa befizetését. A folyamat fő haszonélvezői és irányítói az áruházláncok, akik adómentesen, vagyis olcsóbban juthatnak hozzá a termékekhez, és adhatják el őket.

Horváth András, a NAV egykori munkatársa.Fotó: Origo

Adóminimalizáló hálózat épült

Horváth azt állítja, hogy az adóhivatal rendszeresen szabotálta ezeknek a bűnszervezeteknek a feltárását: ha indultak is eljárások, azok során általában csak a már említett strómancégeket kapcsolták le, akik a teljes szervezetben pótolható láncszemek voltak. A volt adóellenőr szerint az adócsaló hálózat magasabb szintjein helyet foglaló elkövetők elleni vizsgálatokat felsőbb utasításra leállították. Az egyik hasonló ügy részleteit idén májusban ismerhette meg a közvélemény, miután Horváth a Nemzeti Nyomozó Irodának (NNI) tett tanúvallomást az esetről: 2011-ben egy kisebb Kft. adóügyeit vizsgáló revizort a felettesei arra utasítottak, hogy „ne tegyen adómegállapítást”, vagyis állítsa le a vizsgálatot.

„Nyilvánvaló volt, hogy a cég számlagyárként működött, a beszállítói oldalán egy komplett adócsaló hálózatot tártak fel a kollégák, illetőleg én magam is” – nyilatkozta Horváth. Mint mondta, a fantomcég az egyik nagy gabonakereskedő társasággal állt kapcsolatban, és a vizsgálat során nyilvánvalóvá vált, hogy „hogy komoly fiktív számlabefogadások voltak a kft. részéről 2009 és 2010 között”, valamint feltérképezhetővé vált egy „komoly adóminimalizáló hálózat”. Azonban a hálózatban olyan nagyvállalatok is szerepeltek, amelyek egy úgynevezett „védett adózói körhöz” tartoznak, amelyek ellen a NAV dolgozói egyszerűen nem végezhetnek vizsgálatot.

A gabonakereskedelem is érintett lehet.Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Többször megakasztották a vizsgálatot

Hasonló sorsra jutott a speciálisan a láncolatos adócsalások feltárására létrehozott Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI) is, amelyet egyenesen kormányzati utasításra oszlattak fel. Az ügyről Vancsura István, a KÜI Rapid ellenőrző főosztályának volt vezetője tálalt ki márciusban. A KÜI-t 2007-ben hozták létre mint országos hatáskörű szervezetet, amely a megyei NAV-szervezetekkel szemben az egész országban és külföldi adóhatósággal együttműködve vizsgálhat határokon átnyúló áfacsalásokat. 2010 után azonban Somos Katalin, a NAV főigazgatója vette át a KÜI felügyeletét, aki Vancsura állítása szerint többször elakasztotta a szervezet által feltárt áfacsalási ügyeket, például egy Szlovákián keresztül folyó cukorbeszállító csalásait.

Az elkövetkező években a főigazgatóság újabb és újabb „bürokratikus trükkökkel” lehetetlenítette el a KÜI munkáját. Az egyik utolsó szög a KÜI koporsójában a vidéki ügyekkel foglalkozó Rapid ellenőrzési főosztály (Vancsura munkahelye) feloszlatása volt. Végül 2011 tavaszán elbocsátották a KÜI vezetőit, végül pedig az egész igazgatóságot felszámolták. Ahogy az Átlátszó még tavaly novemberben bemutatta: a KÜI megszüntetéséről nem a NAV vezetői döntöttek, hanem (a 366/2012. számú) kormányrendelet utasította őket a NAV „elitcsapatának” feloszlatására.

Vágó nem kapott választ

Az eset után az Átlátszó, illetve Vágó Gábor akkori parlamenti képviselő közérdekű adatigénylést nyújtott be, azt tudakolva, ki és milyen indokok, előzetes adatok és tervek alapján kezdeményezte az igazgatóság feloszlatását, azonban a kérdésekre kapott válaszok nem tartalmaztak érdemi indokokat a döntésre nézve – mindez arra mutat, hogy a KÜI feloszlatása szabálytalan módon történt.

Vágó Gábor, az LMP volt országgyűlési képviselője.Forrás: MTI/Kallos Bea

Rágalmazási per is indult

Horváth beszámolóit a hivatalos szervek nem fogadták túl jól. A NAV kezdetben azt állította, Horváth nem is volt adóellenőr, amelyet ő később cáfolt, ezután rágalmazási pert indítottak a volt alkalmazottjuk ellen.  Később az adóhatóság jogosulatlanul vagy a céltól eltérő adatkezelés miatt is feljelentést tett, ami miatt Horváthnál a rendőrség házkutatást tartott, lefoglalták a számítógépe merevlemezét, számos iratot elvittek tőle, köztük azt a zöld dossziét is, amely az áfacsalás bizonyítékait tartalmazta, az érintett cégek neveivel együtt. A házkutatás miatt Horváth és ügyvédje panaszt nyújtottak be, ennek felülvizsgálata jelenleg is tart.

Eközben az áfacsalások, valamint az azokkal kapcsolatos NAV-vizsgálatok leállítása ügyében Horváth is feljelentést tett, amiért 2014 elején többször is tanúvallomást tett a Nemzeti Nyomozó Irodán, ahol cégeket is megnevezett. Bár a NAV kezdetben igyekezett elbagatellizálni Horváth állításait, az ügy kirobbanása után gyanús egybeeséssel számos kisebb cég ellen indítottak vizsgálatot áfacsalás miatt – a volt adóellenőr szerint azonban ezek legfeljebb látszatintézkedések lehetnek, mivel ismét csak könnyen pótolható strómanokat füleltek le a bűnszervezeteket vezető nagyvállalatok helyett.

Nem hallgatták meg Horváthot

Az áfacsalások kivizsgálására a parlament is vonakodott lépéseket tenni. Az LMP az ügyben parlamenti vizsgálóbizottság aláírását kezdeményezte, amelyhez azonban az MSZP nem csatlakozott, mivel jobbikos képviselők is jelezték, hogy aláírják a kezdeményezést, velük pedig az MSZP nem akart „együttműködni”.

A bizottság felállításához csak a választások után, október 27-ére tudták elég képviselő támogatását megszerezni. Eközben MSZP-s képviselők kezdeményezték, hogy a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága hallgassa meg Horváth Andrást, a bizottság többségét alkotó fideszes képviselők azonban megfúrták a meghallgatást, és azt is, hogy a bizottság egyáltalán tárgyalja a NAV-ügyet.

Valamivel több mint ezren gyűltek össze a Horváth András támogatására összehívott tüntetésen a NAV épülete előtt, a Széchenyi utcában.Fotó: Origo

Nem kaptak sok szavazatot

Horváth András ügyét ezután a parlamenten kívül karolták fel: az áfacsalásokra két télen két tüntetéssel is igyekeztek felhívni a figyelmet civil szervezetek, a második során Vágó Gábor volt LMP-s képviselő is felszólalt. Horváth novemberben a földbotrányt kirobbantó Ángyán Józseffel és a szegedi trafikügyet borító Hadházy Ákossal tartott sajtótájékoztatót, ahol egy országos választási mozgalom beindítását jelentették be.

A Tisztesség és Emberség Szövetsége nevet kapó mozgalom végül kevés eredményt ért el, az áprilisi választásokon csak 31 körzetben tudtak jelölteket indítani, köztük Horváth Andrást, aki Zuglóban indult független jelöltként, de mandátumot nem szerzett. A NAV-ügy ezután hosszú időre kikerült a média látóteréből, bár az NNI vizsgálata továbbra is folyik, és ma sem zárult le.

A képbe került a Bunge

Az áfacsalások idén októberben kerültek ismét a figyelem középpontjába, miután a Napigazdaság.hu kiderítette, hogy az Egyesült Államok külügyi szervei több magyar kormányzati tisztviselőtől is megvonta a beutazási engedélyt, és, mint írták, értesüléseik szerint a kitiltottak között a NAV vezetői is megtalálhatók.

A tavalyi áfabotrány és a kitiltások között először az Index cikke vont párhuzamot: állítása szerint a kitiltások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy „egy kormányzathoz közel álló, de nem kormányzati szervezet vezetői” korrupciós ajánlatot tettek az amerikai Bunge étolajcég (a Vénusz és a Floriol gyártója) vezetőinek.

Az étolaj-kereskedő Bungétől indult az újabb botrány.Forrás: AFP/Photononstop/Catalano Piga

Nem erősítették meg

A Bunge néhány éve jelent meg a magyar piacon, miután megvette a korábban magyar tulajdonú vállalatokat. A cég állítása szerint először a magyar hatóságoktól, köztük a NAV-tól kérte, hogy vizsgálják ki az áfával kapcsolatos visszaéléseket, de nem kaptak választ, ezután fordultak az amerikai szervekhez. Azt, hogy valóban van-e kapcsolat a Bunge panaszai, illetve a kitiltások között, sem a magyar, sem az amerikai fél nem erősítette vagy cáfolta meg.

Beismerő vallomás?

Az Index értesüléseit Horváth András nyilatkozatai is megerősítették: a Népszavának elmondta, hogy tud olyan esetről, amikor két amerikai cégtől is kenőpénzt próbáltak kicsikarni, akik egy „számlagyárat” működtető magyar vállalattal üzleteltek. A magyar cég átvilágítását azonban felsőbb utasításra leállították. Mint mondta, erről januárban a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársainak is beszámolt kihallgatása során.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szintén megszólalt a Bunge-ügyben, elmondása szerint a NAV 2011 óta tud az amerikai cég panaszairól. Az ügyben az adóhatóság hetek óta titkolózik, azonban beismerő vallomással érhet fel egy október 22-én bejelentett razzia, amely során az adóhatóság a Bunge panasza kapcsán 12 gazdasági társaság ellen indított eljárást – igaz, Horváth András az Origónak elmondta, hogy ez az akció szintén csak figyelemelterelésnek tekinthető, hiszen ismét csak kishalakat sikerült elkapni.