Spekulánsokat lát a mobilgát mögött Illés Zoltán

Szerdán kerül a Fővárosi Közgyűlés elé a Római-partra tervezett mobilgát ügye, ezzel kapcsolatban tartott tájékoztatót Illés Zoltán. "Tarlós István és gárdája kétszer már sikertelenül rugaszkodott neki a terv megvalósításának" - mondta a volt államtitkár, aki alapvetően elhibázott, szakmaiatlan ötletnek tartja a part menti védművet, és reméli, a civil összefogás a harmadik próbálkozást is megakadályozza.
Illés Zoltán telekspekulációt sejt a kísérletek hátterében - mint emlékeztetett, a partra tervezett gát első vonalban egy 70 hektáros, javarészt szállodákkal és lakóparkokkal beépített területet védene. Az ingatlanok értékét jelentősen növelheti, ha állandó árvízvédelmet kapnak, ráadásul az ártéri erdő kiirtásával jobb lenne előttük a kilátás is.
A mobilgát kialakításához három kilométer hosszan kellene letarolni a folyópartot. Több száz fát vágnának ki a területen. A felszíni átalakítás csak a kezdet: ahhoz, hogy a talajvíz ne törjön át, a gát vonala alatt 3-4 méter mélységben szádfalakat kellene kiépíteni ugyanilyen szélességben.
A védmű emiatt 6-8 milliárd forintba is kerülhet, de elég egyetlen nagyobb rönk ahhoz, hogy a teljes rendszer feleslegessé váljon. Ha valahol áttörne a gát, a hatalmas erővel bezúduló víz 2-3 óra alatt elöntené a csillaghegyi öblöt. "Ráadásul, a szádfalak csak a Duna-felől érkező talajvíztől védenének, a hegyek csapadékát viszont nem engednék a folyóba, ami így megint csak a lakóövezetben törne fel" - tette hozzá Illés Zoltán.
A képviselő épp ezért nem a partra, hanem pár száz méterrel feljebb, a Nánási út-Királyok útjának közepére helyezné a mobilgátat. A terület magasabb van, az útszakasz pedig teljes rekonstrukcióra szorul: amikor átépítik, a kétsávos út középére lehetne besüllyeszteni a mobilgát alapját jelentő betontuskókat. Ezekre árvíz esetén gyorsan felhúzható a teljes védmű - fejtegette. A lenti térképen a kérdéses útvonal látható.
A volt államtitkár szerint így 4 milliárd forintból hatékony védelmi rendszer állna fel, amit harmadfokú árkészültségnél is csak alulról nyaldosna a víz. A politikus szerint ehhez fákat sem kellene kivágni, egy útsáv pedig az árvíz idején is használható marad.
Ami az ártérben álló épületeket illeti, a politikus egyedi védekezést, több méter magas betonkerítéseket javasolt, amelyek az árhullámot megállítanák, ha a talajvizet nem is.
A politikus több alkalommal is keményen odavágott a főváros vezetésének: kritizálta Tarlós István diktatórikus vezetési stílusát, a szakmai javaslatok és a józan ész lesöprését emlegette a Duna-parti mobilgát terve, de más fővárosi rendeletek kapcsán is.
Elhibázott döntésnek nevezte Vitézy Dávid BKK- és Klug Lajos FKF-vezérigazgató menesztését, ezek szerinte később éreztetik még hatásukat.
A volt államtitkár hangsúlyozta, a kormány már nem tekinti lényegesnek a környezetvédelem témáját. Míg 2010 előtt külön vízügyi-környezetvédelmi minisztérium foglalkozott a területtel, a kormányváltás után államtitkársági szintre került, 2014 júniusa után már a hungarikumok, köztük a kürtős kalács ügyével vették egy kalap alá. A zöld szervezeteket pedig úgy kezelik, mint a rendszerváltás előtt a Nyugat kémeit - idézte fel a leépülés folyamatát a politikus.
Fideszes vagyok, de ettől még nem hülye, a szakértelmet nem szabad feláldozni a lojalitás oltárán - mondta Illés Zoltán, aki élesen kikelt a napelemek termékdíja miatt is: hangsúlyozta, nem igaz, hogy az Európai Unió megkövetelné a termékdíj beszedését, és az sem, hogy a kormánynak nincs forrása az elhasználódott emelek feldolgozására.
"Évi 55 milliárd forintot gyűjtöttünk be termékdíj formájában, ebből csak 10 milliárdot forgatunk vissza újrahasznosításra. A megmaradó összeg töredékéből is rendezni lehetne ezt a kérdést" - mondta az Origónak Illés Zoltán, hozzátéve, egy napelem élettartama 25 év, elég furcsa ötlet már most beszedni utána a termékdíjat.