Orbán Viktort szidják, de nem utálják

2015.02.21. 07:00

Orbán Viktor is rájött, hogy változtatnia kell a keleti nyitás politikáján, hiszen egyre kevesebben nézték jó szemmel az oroszokkal ápolt barátságot – vélik elemzők. Az európai kritikák azonban nem feltétlenül jelentenek törést a kapcsolatokban, bár a Putyin-látogatás nem jött a legjobbkor. 

Varsói, sok szempontból fiaskónak számító látogatása óta Orbán Viktornak sem meglepetés, hogy van mit javítania nemzetközi megítélésén. A miniszterelnök és környezete már eddig is tisztában volt vele, hogy korrigálni kell a keleti nyitás politikáját, hiszen sem az Egyesült Államok, sem pedig az Európai Unió nem nézi jó szemmel a Moszkvával ápolt jó barátságot. A kritikák azonban Vlagyimir Putyin látogatása óta erősebbek lettek, mint valaha.

Ewa Kopacz és Orbán Viktor: hűvös fogadtatás az udvarias gesztusok mögöttForrás: MTI/PAP/Rafal Guz

„Ő az egyetlen putyinista, aki az Európai Unióban kormányoz” – jellemezte a magyar miniszterelnököt Joschka Fischer volt német külügyminiszter, ezt a véleményt pedig sokan osztják, és nem feltétlenül örülnek neki.

A lengyelek szerint lefeküdt Putyinnak

Az Európai Unióban többen úgy vélik, a magyar kormány túlságosan jóban van az oroszokkal, ezért pedig hanyagolja nyugati kapcsolatait. Egy tavaly kiszivárgott hangfelvétel szerint a lengyel állami olajvállalat, az Orlen vezetője egyenesen azt mondta a varsói pénzügyminiszternek és a helyettesének: „Orbán úgy leszopta Putyint, hogy azóta felcsapott farokkal jár”.

A lengyelek nem rejtették véka alá a véleményüket csütörtökön sem, amikor a magyar kormány Varsóba látogatott. Bár sokan azt gondolták, hogy Orbán ki tudja majd magyarázni az orosz elnök látogatását, ez látványos kudarcba fulladt. Már Ewa Kopacz kormányfő is bírálta a magyar miniszterelnököt, de a legnagyobb fiaskót az jelentette, hogy Orbánt nem fogadta korábbi legfontosabb szövetségese, Jarosław Kaczyński.

Jaroslaw Kaczynski nem fogadta a magyar kormányfőtForrás: AFP/Wojtek Radwanski

Kampány lett az oroszellenesség

Kiszelly Zoltán szerint azonban a lengyel reakciók nem feltétlenül csak Orbánnak szólnak, hiszen nemsokára választások lesznek, a kampányban pedig fontos téma az oroszellenesség.

A magyar külpolitikai reálpolitika, ez alapján is kell megítélni – mondta az Origónak a politológus. Azt ő is elismeri, hogy Vlagyimir Putyin látogatása kényes helyzetet eredményezett, amit a legtöbb nyugat-európai ország nem mert volna bevállalni, de szerinte azt sem szabad elfelejteni, hogy több uniós vezető is gyakran beszél az orosz elnökkel telefonon.

Bevállalós, kurucos stílus

Magyarország a bevállalós, kurucos stílust választotta, nyíltabban politizál - tette hozzá Kiszelly, aki szerint az ország két dologban érdekelt: hogy béke legyen, és hogy tudjon kereskedni az oroszokkal. Ehhez pedig jó kapcsolatokat kell velük ápolni. A kereskedelmi kapcsolatok pedig azért fontosak, mert a lobbi is nagyon jelentős az unióban, amit nem lehet elérni politikailag, azt el lehet gazdaságilag – mondta Kiszelly, aki szerint természetes, hogy a mozgolódások konfliktusokat szülnek.

Vlagyimir Putyin látogatása nem tett jót, de még menthetőFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Nemcsak Merkel, Obama is bírált

A magyar kormány ennek ellenére tisztában van vele, hogy az elmúlt évek külpolitikája nem aratott osztatlan sikert a nemzetközi közösségben. Budapesti látogatásán árnyaltan, de bírálta az „illiberális demokrácia” fogalmát Angela Merkel német kancellár, az Egyesült Államokban pedig ennél sokkal keményebb kritikák érték Orbánt.

Bill Clinton volt elnök tavaly egy televíziós műsorban a tekintélyelvű kapitalista modellek között említette a magyar miniszterelnök kormányát, Barack Obama pedig egy nap múlva a civil társadalmat korlátozó országok között említette Magyarországot.

Merkelt nem hatotta meg Orbán lovagias gesztusaForrás: Fotó: Bielik István - Origo

Neofasiszta diktátor

Az eddigi legélesebb bírálatot John McCain republikánus szenátortól kapta a magyar kormányfő. Colleen Bell amerikai nagykövet kinevezése előtti szenátusi beszédében úgy fogalmazott: „egy olyan országról van szó, ami annak a peremén egyensúlyoz, hogy feladja függetlenségét egy neofasiszta diktátornak”. Mint később kiderült, a veterán politikus Orbán Viktorra gondolt a jelzővel.

Rájöttek: változtatni kell

Valószínűleg ezek a bírálatok is közrejátszottak abban, hogy az elmúlt fél évben a kormány enyhített a keleti nyitás politikáján, és már nem távolodik olyan látványosan európai szövetségeseitől. Ezt erősítette meg a Political Capital igazgatója is.

Vitathatatlan, hogy az elmúlt hónapokban a kormány is észrevette, hogy korrigálni kell a magyar külpolitikán. Orbán Viktor tárgyalásai az uniós vezetőkkel, brüsszeli, sőt ukrajnai útja mind változásra utal – mondta az Origónak Krekó Péter.

John McCain tavaly találkozott Orbánnal, egy évvel később neofasiszta diktátornak nevezteForrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely

Rontott a Putyin-látogatás

A politológus ugyanakkor úgy látja, a keleti nyitás politikája, és főleg annak ideológiai alapokra helyezése túl sokat ártott a megítélésünkön. Ezen pedig a Putyin-látogatás csak tovább rontott. Sokan rossz szemmel nézték, hogy az orosz elnök egy uniós ország miniszterelnöke mellett mondhatta el véleményét Ukrajnáról, miközben Orbán úgy beszélt a béke fontosságáról, hogy ebben Oroszország szerepét nem hangsúlyozta.

„Az unióban még mindig sokan úgy látják, Orbán az, aki megtörheti az EU egységét, erre utalt hűvös varsói fogadtatása is” – mondta Krekó, aki szerint a legfontosabb most az lenne, hogy Orbán egységesítse álláspontját.

Nem maradhat semleges

Az elmúlt fél évben érzékelhető legalább a korrekciós szándék, ami javulásként értékelhető. A Fidesz és a kormány politikusai az Európai Parlamentben és az Európa Tanácsban az Oroszország elleni szankciók mellett szavaztak, valamint Hende Csaba honvédelmi miniszter is a NATO-szerepvállalás bővítését (integrációs egység felállítását) kezdeményezte. Ez azonban még nem elég.

„A kormányfő úgy tesz, mintha semleges helyzetben egyensúlyozhatna Kelet és Nyugat között, de ez sajnos nincs így, hiszen EU- és NATO-tagország is vagyunk” – jellemezte a helyzetet az elemző.

Colleen Bell amerikai nagykövetet még nem fogadta a magyar kormányfőFotó: Szabó Gábor - Origo

Washingtonhoz is közeledni kell

A Political Capital igazgatója szerint, ha Magyarország az ukrán helyzetben jobban tartja a távolságot Moszkvától, és nem erőlteti a keleti nyitást, akkor javulhat a megítélése. Ezenkívül arra is szükség van, hogy közeledjen az Egyesült Államokhoz is (például a nagykövet miniszterelnöki fogadtatásával) hiszen Washington szerepe is megkérdőjelezhetetlen, még a német külpolitika formálásában is – tette hozzá.