Kicsorbult Orbánék három csapása

Szeged, 2015. július 23. Rendőrök vezetik a tárgyalóterembe a Szegedi Törvényszék folyosóján a Szegedi Fegyház és Börtön egy korábbi munkatársát (k), aki a gyanú szerint 2015. július 18-án a városban bántalmazott egy bevándorlónak nézett férfit, barátnőjét és a fiatal lány testvérét 2015. július 23-án. A bíróság 30 napra elrendelte a csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak és súlyos testi sértés bűntettével gyanúsított férfi előzetes letartóztatását. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Fél évtized után még nehéz kimutatni a közvetlen összefüggéseket a három csapás jogintézménye és a bűnügyi statisztikák között, de a kormány ennek ellenére sikeresnek tartja a jogszabályt. Lattmann Tamás szerint sok probléma van a három csapással, amit egyébként is rosszul fordítottak le, ráadásul a bírósági gyakorlatban sem túlságosan sokszor alkalmazzák.

Eddig összesen hatan kaptak életfogytiglani börtönbüntetést a háromcsapás-törvény 2010-es bevezetése óta. A törvény lényege, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt harmadszor is jogerősen elítélt büntetési tétele a kétszeresére emelkedik, és ha a felső határa meghaladja a húsz évet, akkor tényleges életfogytiglant kell kiszabni.

Az elmúlt öt évben 473 ilyen elkövetővel szemben jártak el, több mint 250-en jelenleg is büntetésüket töltik.

Statisztikák

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban a regisztrált bűncselekmények száma 377 829 volt. 2014-ben 329 575, míg az idei első negyedévben 61 891 bűncselekményt regisztráltak. A személy elleni erőszakra vonatkozó legfrissebb adatok 2013 első fél évéből származnak. Akkor 13 190 személy elleni bűncselekményt regisztráltak.

Önmagában rossz elnevezésnek tartja Lattmann Tamás a három csapást, mivel egy félreértésből származik maga az elnevezés is. Amerikában „three strikes”-nak nevezik ezt a jogintézményt, a baseballjáték ütőhibájára utalva, amit magyarra három dobásként lenne szerencsés fordítani – mondta az Origónak a nemzetközi jogász.

Lattmann Tamás szerint eleve rossz a három csapás elnevezése Fotó: Bielik István - Origo

Jogalkalmazási problémák

Ezzel összefüggésben szerinte az egész konstrukció egy téves jogpolitikai koncepción alapszik, amely a minél keményebb büntetésre, pontosabban annak ígéretére alapul. Úgy látja, bár elsőre jónak tűnik a jogszabály a keménysége miatt, de idővel – és az amerikai példa ebből a szempontból fontos – megjelentek a jogalkalmazási problémák.

A szakember példaként említette, hogy mivel a harmadik bűncselekmény elkövetése után már csak tényleges életfogytiglannal büntethető az adott személy, ezért

számára már mindegy lehet, hogy megöli, vagy csak kirabolja az áldozatát.

Csak a végső eszköz

Répássy Róbert arról beszélt: a legveszélyesebb elkövetők hosszabb időre való elzárása hatékonyabb védelmet nyújt; voltak olyan korábbi esetek, amelyek megelőzhetők lettek volna a három csapás alkalmazásával. Azt is mondta, hogy fél évtized után még nehéz kimutatni közvetlen összefüggéseket a jogintézmény és a bűnügyi statisztikák között.

Répássy Róbert szerint a három csapás hatékonyabb védelmet nyújt Forrás: MTI/Soós Lajos

Lattmann Tamás szólt arról is, a büntetőjog csak a végső eszköz lehet az állam kezében, de ez a jelenlegi politikai döntéshozókat minden jel szerint nem érdekli.

A súlyosabb bűncselekmények esetében ez a jogszabály nem bír igazán visszatartó erővel,

de szerencsére a nagyon súlyos bűncselekmények száma egyébként is kevesebb Magyarországon, mint amit a közvélemény érzékel.

A jó felderítés sokat segítene

A jogász szerint a másik probléma a három csapás koncepciójával, hogy a végén lévő tényleges életfogytiglani szabadságvesztést a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata jelenleg már nem fogadja el, így

könnyen lehet, hogy e büntetési tételt egyébként sem lehet majd a rendszerben tartani.

„Nem azt állítom, hogy egyes bűncselekményeket ne sújtson az állam szigorú büntetéssel, de a jogsértő cselekmények növekedésének megakadályozására a magas felderítési arány alkalmas” – mondta Lattmann Tamás.

Alkotmánybíróság 2014-ben semmisítette meg a halmazati három csapást Fotó: Origo

Az AB-nek nem tetszett

A nemzetközi jogász arra is emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok 50 tagállamából összesen 28-ban vezették be a három csapást, de volt, ahol visszavonták, megváltoztatták. Az ezzel kapcsolatos jogi-kriminológiai szakmai viták pedig a mai napig meghatározók.

Egyébként a hazai jogszabályt

2010-es bevezetése óta már kétszer is módosítani kellett.

A változtatások szerint csak befejezett cselekményeknél lehet alkalmazni, azaz kísérleti vagy előkészületi alakzatban maradtaknál nem.

A három csapás miatt eddig hat esetben szabtak ki tényleges életfogytiglani büntetést Forrás: MTI/Németh György

Az Alkotmánybíróság pedig 2014-ben megsemmisítette az úgynevezett halmazati három csapást, amely korábban olyan esetben is lehetővé tette a szigorúbb büntetések kiszabását, amikor egy cselekménnyel, egy időben valósított meg az elkövető három személy elleni erőszakos bűncselekményt.

Így a három csapás az alkotmánybírósági döntés óta

csak akkor alkalmazható, ha az elkövető két jogerős elítélés után újból, visszaesőként követ el személy elleni erőszakos cselekményt.