Másfél hete van az ügyészségnek, különben megszűnhet a Quaestor-eljárás

Quaestor

Már csak másfél hete van az ügyészségnek arra, hogy kijavítsa a Quaestor-ügyben írt, a bíróság által visszadobott vádiratát. Ha nem egészítik ki, akkor a hó végén megszünteti a bíróság a büntetőeljárást Tarsoly Csaba és társai ellen. 

Egyre fogy az idő: a törvényszék által megszabott két hónapból már alig másfél hete maradt a Fővárosi Főügyészségnek arra, hogy

az Ibolya Tibor főügyész által „világszínvonalú” nyomozásnak értékelt eljárás

végén összeállított, ám a Fővárosi Törvényszék által a Quaestor-ügy büntetőeljárásának megindítására alkalmatlannak minősített vádiratot átdolgozza és kiegészítse.

Az ügyészség egyelőre hallgat

„A Fővárosi Törvényszék főügyészségre érkezett végzésével kapcsolatban egyelőre nincs az ügyészség részéről kommunikálható fejlemény (...) ha lesz ilyen, a tájékoztatást megadjuk” – reagált a vádhatóság az Origo kérdésére arról, hogy a törvényszék jelzésének megfelelően kiegészítette-e a Quaestor-ügy vádiratát az ügyészség, vagy tervezi-e ezt a hátralévő szűk két hétben.

A bíróság 60 napos határidőt adott a hiányosságok pótlására az ügyészségnek Forrás: Origo

Az április 1-jei előkészítő ülésen, amelyen a bíróság megállapította, hogy az ügyészség által összeállított vádirat hiányos, a vádhatóságot képviselő ügyész előrevetítette, hogy a vádirat hiányosságait pótolják. A bíróság érvelése szerint ugyanis

a vádirat hiányosan tartalmazza a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy azok melyik cselekmény bizonyítására szolgálnak.

Az ügyész nyilatkozatának ellentmondóan ugyanakkor a bírósági végzésre az ügyészség kezdetben úgy reagált, hogy nem teljesítheti a bíróság felszólítását.

Felborulna az egyensúly?

Erre Ibolya Tibornak, a Fővárosi Főügyészség vezetőjének magyarázata az volt, hogy „az ügyésznek nincs olyan törvényben előírt kötelezettsége, amely azt írná elő, hogy a bizonyítékokat a bizonyítandó tényekhez társítva kell a vádiratban megjelölnie”.

Quaestor-károsultak álltak sorba tavaly tavasszal, hogy a pénzükhöz jussanak Fotó: Polyák Attila - Origo

Bár a bíróság számonkérte az ügyészségtől, hogy a vádiratban nem jelölte meg, hogy az összes elektronikus bizonyíték esetén az adatok pontosan melyik tény bizonyítására szolgálnak, ám ezt törvényesen 2014. január 1. után a főügyész szerint nem is tehetik meg. Azóta Ibolya szerint

elegendő a bizonyítási eszközt megjelölni a vádiratban.

Ez azonban a gyakorlatban valóban gondot jelenthet a bírósági tárgyaláson, ha mondjuk a bizonyítási eszköz egy külső merevlemez, amelyen több millió fájl van, és a vádirat csak annyit ír, hogy a vádpontot két személy közti levélváltás bizonyítja, ami ott van valahol a több millió fájl között.

Ibolya Tibor, Fővárosi Főügyészség vezetője szerint világszínvonalú munkát végeztek Forrás: MTI/Bruzák Noémi

A főügyész azt is megállapította, hogy a 132 ezer oldal terjedelmű nyomozati irat, valamint a több mint 1500 oldal vádirat esetén a csatolt 6 millió elektronikus adatra a bíróság elvárásainak megfelelő, egyenként történő hivatkozás

a vádirat tartalmi egyensúlyának felborulását is eredményezné.

Váratlanul Polt is megígérte

A kezdeti elzárkózás után aztán Polt Péter legfőbb ügyész április 11-én az Országgyűlésben egy kérdésre válaszolva azt mondta: az ügyészség a szakmai nézetkülönbségekre tekintet nélkül a jogszabályi előírások és technikai lehetőségek keretein belül eleget tesz a törvényszék végzésének, így megtörténhet a leendő vádlottak „büntetőjogi felelősségének elbírálása”.

Polt Péter ígéretet tett. Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az ügyészség most az Origo kérdésére nem válaszolt arra, hogy ha végül nem egészítenék ki a vádiratot, akkor a saját hibájának, vagy a törvényszék, esetleg harmadik fél hibájának értékeli-e a vádhatóság, hogy

megszüntetik a büntetőeljárást, és nem kerülnek bíróság elé a Quaestor-ügy gyanúsítottjai.

A bíróság szerint a vádirat hiányosságait az ügyész 2016. május 31-ig köteles pótolni, különben a büntetőeljárást megszüntetik. Az ellenzéki vádakra reagálva a vádhatóság április 29-i közleményében jelezte, „abszurd, hogy az ügyészség az ügy megszüntetését kívánná a váddal elérni, ennek hangoztatása az igazságszolgáltatás tudatos szétrombolására irányuló kísérletnek tekinthető”.

Öt terabyte, szemezgetésre

Mint arról az Origo beszámolt, a vita tárgya tehát a főügyész által is említett rengeteg elektronikus adat, amelyet egy adathordozón csatolt az ügyészség a nyomozati iratokhoz,

anélkül, hogy a vádiratban megjelölte volna, melyik elektronikus adat számít szerinte bizonyítéknak, és mit bizonyít pontosan.

A büntetőeljárásban ezen felül is jelentős mennyiségű adat, irat keletkezett: a 132 ezer oldalnál is több, 266 kötetbe fűzött nyomozati irat. Mint az alábbi videón is látszik, annak idején a nyomozók rengeteg irattal dolgoztak:

A bíróság az Origo által megismert végzésében azt kifogásolta, hogy az öt terabyte kapacitású tárolón átadott több millió elektronikus adatra a vádirat csak a lefoglalási jegyzőkönyvet érintve utal, pedig a büntetőeljárási törvény „garanciális szabályként rögzíti, hogy

a bizonyítási eszközök megjelölését, valamint azt, hogy mely cselekmény bizonyítására szolgálnak, a vádiratnak kell tartalmaznia.”

Nem rendszerezve, hanem ömlesztve nyújtották be a bíróságnak a bizonyítékokat Forrás: AFP/Martin Bureau

A bíróság szerint nem fogadható el az ügyészség álláspontja, amely szerint a bizonyítási eszközöket a vádlotti vallomások tartalmától függően, az eljárás közben elég megjelölni, hiszen a bizonyítási eljárásra az ügyészen kívül a bíróságnak, a védőknek és a vádlottaknak is fel kell készülniük, „ami a bizonyítási eszközök ügyész általi improvizatív megjelölése esetén nyilvánvalóan nem lehetséges”.

Ez a dolgozat elégtelen

„Ez a dolgozat egyes lett, de lehet menni pótvizsgázni, és meg kell tanulni a szakmát” – Magyar György, a több Quaestor-károsultat is képviselő ügyvéd szerint így fest az ügyészség szempontjából a Quaestor-vádirat ügye. Az ügyvéd úgy látja, igaza volt a bíróságnak, amikor visszaküldte a vádiratot kiegészítésre az ügyészségnek, amely szerinte „nem szakszerű, tárgyalásra alkalmatlan anyagot tett le a bíróság asztalára”.

Magyar György ügyvéd szerint a bíróságnak van igaza, a vádirat szakszerűtlen Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A bíróság hiánypótlási felszólítását indokoltnak tartotta Magyar György, aki szerint „nem a bíró a hibás, a labda helyesen az ügyészségnél pattog”,

nekik kell a bizonyítékok láncolati elemeit világosan és egyértelműen feltüntetni a vádiratban, ez nem a bíróság dolga.

Az ügyvéd azt is mondta, óriási a felelősség most az ügyészségen, hogy a törvényszék által megszabott május 31-i határidőre eleget tegyen a hiánypótlásnak, máskülönben

„a társadalomnak a törvényességbe vetett hite inoghat meg,

ami érthető abban az esetben, ha egy ilyen nagy horderejű, sok-sok milliárdos ügyben nem lesz vádképes a vádirat”.

Az ügyvéd azt is megjegyezte, hogy mivel az igazságszolgáltatás nyomozati oldalának nagy presztízsveszteség lenne, szerinte az ügyészség nem hagyja, hogy változatlan maradjon a vádirat, ami a büntetőeljárás megszüntetésével járna, és végül kiegészíti a vádiratot a kért elemekkel.

Az 1548 oldalas vádirat alapján a Quaestor-vezér Tarsoly Csaba akár 25 évet is kaphat Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A bűnösség megállapíthatóságának feltételeit a bíróság számára az ügyészségnek kell biztosítania – mondta az ügyvéd. Hozzátette: ha ennek a határidőre való hiánypótlással a vádhatóság mégsem tenne eleget, az

nem jelenti azt, hogy a Quaestor-ügy jelenlegi gyanúsítottjai, Tarsoly Csaba és társai „végleg megússzák” az ügyet.

Bár a határidő lejártával, ha nem változik a vádirat, a Fővárosi Törvényszéknek valóban meg kell szüntetnie ezt az eljárást, ám az folytatható a nyomozati szakban, nem kell elölről kezdeni, később is benyújtható egy vádképes vádirat, amellyel bírósági szakba kerülhet az ügy.