Magyarország üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését, amellyel elfogadták a magyar kormány fellebbezését azon két bangladesi menedékkérő ügyében, akiket a testület elsőfokú ítélete szerint 2015 őszén jogellenesen tartottak fogva, majd küldtek vissza Szerbiába - közölte Völner Pál igazságügyi államtitkár.

Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy kezdetektől elutasították az EJEB elsőfokú ítéletét, miszerint Magyarország több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezért fejenként mintegy 5,8 millió forintot kell fizetnie a felpereseknek.

Európa védelméért büntetnének

„Látható, hogy a kormány minden eszközzel harcol a Soros-szervezetek migránsbiznisze ellen, Strasbourgban is ezért fordultunk a nagykamarához” - mondta Völner, aki szerint „erkölcsileg is felháborító, hogy azért akarnak megbüntetni bennünket, mert betartottuk a schengeni szabályokat.”

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a bíróság belátja, az elsőfokú ítélet a panaszosokat képviselő Helsinki Bizottság „közrehatása folytán, részben az általuk szállított szakvélemények és információk alapján, talán nem teljesen pontos tények ismeretében született meg”.

Völner kiemelte, a következetesség hiánya ezekben az ügyekben milliárdokba kerülne Magyarországnak, de kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy jelenleg nem folyik hasonló per a magyar bíróságokon, bár a Helsinki Bizottság részéről lehetnek ilyen beadványok.

Magyarország betartja a jogi fórumok döntéseit

Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a nagykamara megerősíti az ítéletet, az államtitkár leszögezte: Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jogi fórumok által hozott döntéseket, de ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne kezdeményezne esetleg olyan jogi változtatásokat a nemzetközi szervezeteknél, amelyek a „valósághoz igazítanák” ezek tevékenységét, lehetővé téve Európa védelmét.

A két migráns három hétig volt a tranzitzónában

A két migráns 2015. szeptember 15-én nyújtott be menedékkérelmet Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága márciusban első fokon kimondta, hogy ezzel az eljárással Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma és a hatékony jogorvoslat tekintetében is.

Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.