A második világháború után Magyarországról elűzött svábok magukkal vitték német földre magyarságukat is – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője a német ajkú lakosság kitelepítésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen vasárnap Békásmegyeren.

A pénzügyminiszter a megemlékezésen elmondta, hogy a Németországba kitelepített magyarok halálukig kettős identitásúak maradtak, őrizték és ápolták kapcsolataikat Magyarországgal. Amikor már javult a két ország kapcsolata, a '80-as években, német-magyar testvérvárosok tucatjai születtek.

Magyarországról egykor elűzött német-magyarok” összekapcsolták „kinti településeiket az óhazában lévő, kényszerből elhagyott településükkel”
– mondta el Varga Mihály, aki azt is hozzátette, hogy ezeket a barátságokat ápolni kell, hiszen „az igazi megértés hírcsatornái”.

A megemlékezésen elhangzott az is, hogy Békásmegyerről 575 családot, összesen 2281 embert telepítettek ki.

„Nekik hazájuk volt Magyarország, a magyar nép része voltak.”

Budapest, 2019. január 27. Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője koszorút helyez el a német ajkú lakosság kitelepítésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a békásmegyeri Szent József-templom falán lévő emléktáblánál 2019. január 27-én. Mellette Bús Balázs (Fidesz-KDNP) III. kerületi polgármester (j) és Kelemen Viktória (Fidesz-KDNP) alpolgármesterForrás: MTI/Kovács Attila

Kitelepülésükre a formális ok az volt, hogy az 1941-es országos népszámláláskor németnek, német ajkúnak vallották magukat. Összesen mintegy 16 millió ember volt kénytelen elhagyni a hazáját, köztük mintegy 220 ezer Magyarországról kitelepített magyar-német volt.

A pénzügyminiszter azt is hozzátette, hogy a „német csodát” ezzel a 16 millió frissen betelepített németajkúval valósították meg Konrad Adenauer egykori kancellár Németországában. Mindeközben a kitelepítettek Magyarországon nagyon hiányoztak.

Ráadásul az itthon maradók zöme félelemben, a háborús bűnösség vádja alatt élt: elhagyták nyelvüket, féltek attól, hogy őket is kitelepítik. Nem beszéltek sem a családban németül, sem a falujukban, közösségeikben– mondta Varga Mihály.

A megemlékezésen felidézték azt is, hogy a török hódoltság idején elnéptelenedett Dunántúlra és a Duna mentére a 18. század elején a nagybirtokos főnemesek ezrével, tízezrével telepítettek be németeket. Svábföldön, a Duna menti Ulmban gyűjtötték össze és tették hajóra elsősorban a fiatal, katolikus házaspárokat.

„Magyar földön előre beosztottan szálltak ki a hajókból” és kezdtek faluépítésbe. „Rendszert és nyugalmat, németes erényeket hoztak a háborúkban megfáradt magyar földre. Portáik, falvaik hamarosan rendezettségről, gazdagságról árulkodtak. Mesterségek tucatjait művelték, rengeteget tanult tőlük a békességbe visszailleszkedő magyar nép” – tette hozzá a pénzügyminiszter.

Az akkor bevándorló németek jól érezték magukat Magyarországon: azonosságukat és nyelvüket megőrizve illeszkedtek be. 

Az 1848-as magyar szabadságharcban pedig három zászlóaljnyi német nyelvű katona küzdött a magyar oldalon.

Varga Mihály arról is beszélt, hogy

Magyarország az egyetlen ország, amely – 2012 óta – gyásznapon emlékezik a németek kitelepítésére, amelyet a potsdami szerződés részeként, nemzetközi döntés kényszere alatt hajtott végre a háború utáni Magyarország.
Az emlékezés napjának január 19-ét jelölték meg, mert 1946-ban ezen a napon kezdődött a magyarországi településeken élő német nemzetiségű magyar állampolgárok Németországba telepítése.

Varga Mihály pénzügyminiszter, a II. és III. kerület fideszes országgyűlési képviselője koszorút helyez el a német ajkú lakosság kitelepítésének emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a békásmegyeri Szent József-templom falán lévő emléktáblánálForrás: MTI/Kovács Attila

A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták a békásmegyeri Szent József-templom falán lévő emléktáblát. A megemlékezésen részt vett Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere.