Semjén Zsolt: Az ünnep emlékeztet, de üzen is: megmaradni!

SEMJÉN Zsolt
Arad, 2019. március 15. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen 2019. március 15-én. MTI/Rosta Tibor
Vágólapra másolva!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Aradon vett részt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett pénteki megemlékezésen. Kijelentette, hogy 1848. március 15., Arad üzenete az, hogy meg akarunk maradni, magyar életet akarunk élni szülőföldünkön, és nem engedünk a jogainkból a globalizáció könyörtelen világában sem. Március 15-öt a legkedvesebb és legtisztább nemzeti ünnepnek nevezte. 
Vágólapra másolva!

Semjén Zsolt kifejtette:

A miniszterelnök-helyettes kitért arra is, hogy jól döntött a rendszerváltás után az első szabadon választott Országgyűlés, amikor törvénybe iktatta a nemzeti ünnepeket. Meg kellett ezt tennie, hiszen

a sok évtizedes kommunista diktatúra el akarta törölni a múltat, ki akarta törölni még az emlékét is a nemzet emlékezetéből, vagy kisajátítva próbálta meghamisítani.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond Aradon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 171. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen 2019. március 15-én. Forrás: MTI/Rosta Tibor

1848 és 1956 összetartozik

Semjén Zsolt kiemelte azt is, hogy 1848 és 1956 összetartozik, mindkettő szabadságot akart az idegen elnyomók ellen, és mindkettőt vérbe fojtotta az idegen túlerő. A bukás ellenére mégis mindkettő nemzetmegtartó volt, hiszen kivívta a világ rokonszenvét és csodálatát, megváltoztatta az országot és jövőjét is. Úgy fogalmazott, hogy

Semjén Zsolt hozzátette: abban talán mindenki egyetért, hogy március 15. a legkedvesebb és legtisztább nemzeti ünnepünk. Ez azonban nem volt mindig így, a szabadságharc vérbe fojtása után évtizedeken keresztül szóba sem jöhetett a nyilvános ünneplés, mindenki csendben, családi körben emlékezett a szabadságharcra.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztettet, hogy Erdélyben és a Partiumban évtizedeken keresztül ennél rosszabb volt a helyzet, hiszen nyilvános ünnepségekről vagy iskolai megemlékezésekről szó sem lehetett,

a magyar emberek szívében és lelkében azonban ott élt az eltitkolt ünnep, kitörölhetetlenül.

Semjén Zsolt kijelentette, hogy felemelő együtt ünnepelni és emlékezni, bár az anyaországban és a világon sok helyen lengenek a zászlók és „mosolyognak a kokárdák”, „nekünk és csak nekünk” itt, a piros-fehér-zöld mellett egy kis fekete szín is vegyül az emlékekbe. Arad mindörökre bevéste magát a magyar történelembe.

Semjén beszédében hangsúlyozta, hogy